Oktatás: kritikák sora

Bár Hoffmann Rózsa ismét elégedettségét fogalmazta meg saját tevékenységével kapcsolatban, a Fidesz-alelnök Pokorni Zoltán egy kicsit megint "megpiszkálta" az államtitkár által képviselt oktatáspolitikát. Egy, az államtitkárságon belül írt stratégia pedig homlokegyenest eltérő irányelveket határozott meg, mint ami a kormány hivatalos álláspontja.

Rossz irányba tart a pedagógus életpályamodell, de van mód a korrekcióra - fogalmazott a fideszes Pokorni Zoltán egy oktatási szaklapban tegnap megjelent interjúban, miközben ugyanaznap Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár éppen az életpályamodellt dicsérte Bicskén. Bár Pokorni csak finom kritikákat fogalmazott meg, és ezúttal is csak "nagy vonalakban" bírálta a kormány oktatáspolitikáját. Az "eltúlzott mértékű beavatkozások" között említette az iskolafenntartás teljes körű államosítását és a tartalmi szabályozás uniformizálását, amelyeket indokolatlannak és komoly kockázatot hordozóknak nevezett. A Fidesz alelnöke szerint az államosítással kialakított, "rengeteg pénzből, elképesztő energiával felépített gigászi rendszer" egyelőre csak arra képes, hogy "hatalmas erőfeszítésekkel megoldja az általa okozott problémát". A lesújtó eredményeket hozó PISA 2012 vizsgálattal kapcsolatban azonban úgy fogalmazott, hogy nincs igaza azoknak, akik a jelenlegi oktatási vezetés nyakába akarják varrni a kudarcot.

A hoffmann-i oktatáspolitika diszkrét belső kritikáját jelentheti az a 2020-ig szóló köznevelés-fejlesztési stratégia, amelyet az oktatási államtitkárság két munkatársa, Szakál Ferenc Pál és Thaisz Miklós dolgozott ki - írta a Népszabadság. A lap szerint a dokumentum több ponton is éles ellentétben áll a jelenlegi intézkedések irányával, így ez lehet az oka annak, hogy az erőforrás tárca köznevelési államtitkársága a december 21.-én véleményezésre szétküldött tervezetet január 3-i határidővel kérte vissza. Vagyis a szakmai és civil szervezeteknek, szakszervezeteknek a téli szünet alatt, alig két héten belül kellett volna tüzetesen átnézniük és saját javaslatokkal ellátniuk egy hat évre előre szóló oktatási stratégiát.

Ugyancsak tegnap cáfolta az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Magyar Nemzet értesülését, amely szerint a kormány leválasztaná a klinikákat az orvostudományi egyetemekről. A lap szerint a tárca egyeztetne az ügyről a szakmai szervezetekkel, de az Egyetemi Klinikák Szövetsége korábban az orvosképző intézmények és a klinikák egysége mellett foglalt állást, szerintük nem szabad szétválasztani a betegellátást, a kutatást és az oktatást. A szövetség attól tart, hogy a leválasztás a minőségi orvosképzést veszélyeztetné. "Az egyetemeken klinikai háttér nélkül nem képzelhető el nemzetközi szintű kutatómunka, sikeres tudományos kutatók nélkül pedig nincs megfelelő tanszemélyzet. A klinikák helyébe lépő oktatókórházakban sem a kutatás, sem az oktatás nem lenne prioritás" - fogalmazott a szervezet. Az Emmi egészségügyi államtitkársága azonban közölte, nincs napirenden a szétválasztás.

Ennek ellenére - a szakma mellett - a szocialisták is aggódnak. Az MSZP-s Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter és Hiller István volt oktatási miniszter közös közleményükben úgy fogalmaztak: minden előzetes egyeztetés nélkül, feltehetően az egészségügyért felelős miniszter és államtitkár felett átnyúlva csempésztek be az idei költségvetést megalapozó törvénycsomagba az orvosképzést súlyosan veszélyeztető módosításokat. "Miért akarják leválasztani és eltávolítani a klinikákat az egyetemekről? A külföldi hallgatók képzésének sokmilliárdos bevételére fáj a foguk? A kórházirányító mamutszervezet étvágyát kell kielégíteni? Vagy "csupán" az egyetemi autonómiát sokallják?" - sorolták a felvetődő kérdéseket az ellenzéki politikusok.