Szépművészeti Múzeum;kiállítás;Caravaggio;Raffaello;Giulio Romano;Sala di Costantino;

2014-01-08 06:45:00

Az eszmény diadala

Raffaello és kortársainak rajzait és metszeteit mutatja be március 30-ig a Szépművészeti Múzeum. Az eszmény diadala - Raffaello című kiállításon a művész hat sajátkezű rajza mellett olyan kiemelkedő mesterek munkái szerepelnek, mint Giulio Romano, Perino del Vaga, és Polidoro da Caravaggio. A tárlat különlegessége, hogy Raffaello híres festménye, az Esterházy Madonna első alkalommal látható együtt a mester budapesti rajzaival

Hatvanhat rajzon és metszeten keresztül mutatja be az érett reneszánsz festészet egyik legnagyobb mestere, Raffaello művészetét és hatását a Szépművészeti Múzeum Az eszmény diadala - Raffaello című kiállítása. Az alkotások mind a múzeum világviszonylatban is jelentékeny grafikai gyűjteményéből származnak, melyek műtárgyvédelmi szempontok miatt csak rövid időre kerülnek a látogatók elé.

Raffaello pályája csúcsán valóságos nagyvállalkozónak számított, derült ki a kiállítás bejárásán. Kárpáti Zoltán, az egyik kurátor elmondta, hogy az 1520-ban, mindössze 37 évesen elhunyt mester nemcsak hagyományos festőiskolát tartott fenn, segédekkel és tanítványokkal, hanem egy mai fővállalkozóhoz hasonlított, aki egy-egy nagyobb munkát alvállalkozóknak adott tovább, akik tökéletesen elsajátították a mester stílusát.

Ennek ellenére viszonylag kevés közvetlen munkatársát, tanítványát ismerjük. Ilyen volt Giulio Romano, akitől négy, Perino del Vaga, akitől nyolc, Polidoro da Caravaggio, akitől pedig két rajzot mutat be a kiállítás.

Raffaello a legtöbb esettben inkább csak a művészeti programot vázolta fel, a megvalósítás teljes egészében a munkatársaira várt. A mai értelemben szerzőség, eredetiség kérdése ezért roppant bonyolult, nemcsak a nagy freskók, de a rajzok esetében is.

Így van ez a római Sala di Costantino kifestéséhez készített Angyalfej esetében is - a tárlat egyik emblematikus darabja - amelyről valójában eldönthetetlen, hogy maga Raffaello alkotása, vagy egyik, a mester stílusát tökéletesen ismerő munkatársától származik. Ráadásul a rajzok a maguk korában csak "melléktermékek" voltak, nagy értéket nem tulajdonítottak nekik, csak később kezdik gyűjteni azokat.

A tárlat középpontjában a Szépművészeti Múzeum tulajdonában lévő hat Raffaello rajz áll. A Raffaello-rajzokról első alkalommal készültek infravörös és ultraviola felvételek, melyek lehetővé tették technikájuk és állapotuk részletes tanulmányozását. A vizsgálatok eredményei a kiállítást kísérő katalógusban kerülnek elsőként publikálásra. Az eredmények újabb adalékokat szolgáltatnak eredetiségüket illetően, mondja a kurátor, de azt is hozzáteszi, teljes bizonyosság aligha számon kérdető.

"A tárlat kiváló alkalmat teremtett, hogy a festő hat budapesti rajza körül felmerült évtizedes problémákat ismét körül járjuk. Az újabb publikációk mellett ösztönzést jelentett számunkra, hogy lehetőségünk nyílt a rajzok szisztematikus technikai vizsgálataira is", íja Seres Eszter és Kárpáti Zoltán a katalógusban.

A Mária mennybemenetele című rajz Raffaello korai korszakában, Perugiában készülhetett, amikor a később csodált mester még Perugino stílusában dolgozott. Már kiérlelt kompozíciót mutat A betlehemi gyermekgyilkosság című grafika, amelyről korábban azt feltételezték, hogy Marcantonio Raimondi rézmetszete után készült, valószínűsíthető azonban, hogy inkább annak előkészítő rajza lehetett - mondta el a művészettörténész.

Raffaello az elsők között ismerte fel, hogy a sokszorosított grafika segítségével munkáit széles körben népszerűsítheti. Az 1510-es évek elejétől a korszak legkiválóbb rézmetszőjével, a bolognai származású Marcantonio Raimondival működtetett vállalkozása hosszú időre meghatározta a római metszetkiadást. Raimondi mellett Jacopo Caraglio, Agostino Veneziano és Marco Dente rézmetszetei, illetve Ugo da Carpi színes fametszetei illusztrálják Raffaello meghatározó szerepét.

Egyetlen külföldi alkotásként kapott helyet a tárlaton Albrecht Dürer Vizitáció című fametszete olasz párdarabjával, amelyekhez a művészettörténet első szerzői jogi pere is kapcsolódik - olvasható a kiállítás kísérő szövegében. A német művész számos lapját ugyanis - engedély nélkül - Raimondi Velencében nagy haszonnal nyomtatta és terjesztette, míg Dürer fel nem jelentette a rézmetszőt a város hatóságainál.

Raffaello nemcsak kortársaira hatott, az új művészgeneráció legkülönlegesebb egyénisége, Parmigianino, is gyakran merített kompozícióiból. Raffaello volt a fő forrása a velencei Battista Francónak is, aki a század közepén fontos szerepet játszott a római művészet észak-itáliai elterjesztésében.