A köd miatt nem jár a Libegő

Nem közlekedik a Libegő - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) honlapján szerda délelőtt.

 A Zugliget és János-hegy közötti drótkötélpályás felvonót a köd miatt állították le.

Szerző
Témák
libegő

Pintér megbolygatná az ellenzéket, Gyurcsány teljes nyilvánosságot akar

Publikálás dátuma
2014.01.08. 11:11
Pintér Sándor. Fotó: Bielik István, Népszava.
Nyilvánosságra hozná a Gyurcsány Ferenc 2006-os balatonőszödi beszédének kiszivárogtatásával kapcsolatban keletkezett titkosszolgálati jelentés egy részletét Pintér Sándor. A belügyminiszter szerint ennek éppen most, a választások előtt alig három hónappal jött el az ideje. A volt miniszterelnök sürgeti, hogy az egész aktát tárják a nyilvánosság elé.

Pintér Sándor minderről a HírTV-nek beszélt kedd este, igaz, meglehetősen homályosan. Azt mondta: "a közeljövőben" nyilvános lehet az őszödi beszéd kiszivárogtatásáról készült titkosszolgálati jelentés egy része, "eljött már az ideje". Ám teljes egészében nem tudják feloldani ezen jelentés titkosítását, és nyilvánosságra hozni minden dokumentumot, mert az érintetteknek személyiségi jogaik vannak, és az a titkosszolgálati munkatárs, aki ebben az ügyben tevékenykedett, "nem lesz alkalmazható a jövőben", vagyis, a titkosszolgálati munkatársak anonimitását is meg kell őrizni. Ugyanakkor szerinte vannak a jelentésnek olyan részei, amelyek nem tartalmaznak államtitkot vagy olyan adatot, amely veszélyeztetné bárki életét, tevékenységét. De szerinte, ha csak egy-egy részt hoznának nyilvánosságra, akkor nem biztos, hogy az be tudná mutatni a történetet. Lehet, hogy félrevezetné azokat, akik csak részinformációkat kapnak meg - fogalmazott Pintér Sándor.

Beszélt a belügyminiszter a 2006-os őszi zavargásokról is, eszerint a 2006. október 23-a kapcsán százas nagyságrendű azon rendőrök száma, akiket elbocsátottak, mert aznap szolgálatteljesítés közben bűncselekményt, szabálysértést vagy "gyanús cselekményt" követtek el, és ennek ellenére "a testület nem vetette ki magából" őket.

Gyurcsány Ferenc a nyilatkozathoz ennyit fűzött hozzá Facebook-oldalán: "Pintér miniszter nyilvánosságra hozná az őszödi akták egy részét. Az egészet miniszter úr! Ne válogasson! Nincs miért. Ha csak nem manipulálni akar..."

Szerző

Álképviselők gyűjtenek adatokat közmunkásoktól

Publikálás dátuma
2014.01.08. 10:23
Fotó: Tóth Gergő, Népszava.
Könnyű kijátszani a kisebbségi szavazók regisztrációját és ez az országgyűlési választások tisztaságát is veszélyeztetheti, állítja az RSK-nak nyilatkozó szakértő. A nemzetiségi névjegyzékbe történő online regisztrációhoz ugyanis néhány adat kell csupán. Közben a Roma Sajtóközpont információi szerint az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) képviselőiként bemutatkozó emberek járják a közfoglalkoztatási programokat és munkalehetőség ígéretével adatokat gyűjtenek a résztvevő romáktól.

Az új választási törvény értelmében a Magyarországon bejegyzett 13 kisebbségnek lehetősége nyílik képviselőket, illetve szószólókat juttatnia a parlamentbe, amennyiben a választások előtt az adott nemzetiséghez tartozók regisztrálják magukat. 

A regisztrációs űrlapokat a napokban postázta minden háztartásba a Nemzeti Választási Iroda (NVI). Azért nem minden választópolgárnak, mert maga a kísérőlevél is inkább az online jelentkezést preferálja, és az űrlap is másolható. Csakhogy az internetes regisztráció a jelenlegi formájában nem nyújt elegendő garanciát az esetleges visszaélések ellen. 

Az online jelentkezés néhány klikk után kész. A lakcímkártyán meglévő adatokon kívül szinte semmit nem kérnek, ráadásul akár a lakóhelytől eltérő értesítési címre is kérhető a regisztráció visszaigazolása, így extrém esetben csak a választófülke előtt szembesül majd a hoppon maradt polgár, hogy mondjuk a tudta nélkül romaként vették lajstromba. Az új szabályok értelmében mindez korlátozást is jelent, hiszen a nemzetiségiként regisztrált szavazó nem voksolhat pártlistára. 

Mráz Attila, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) politikai részvételi jogi szakértője szerint a jelenleg elérhető névjegyzékkel kapcsolatos kérelmezési eljárások közül háromféle eljárás nyújt kielégítő garanciát a választások tisztaságának megőrzésére: a személyes regisztráció, az aláírással ellátott és postára adott űrlap, internetes regisztráció esetén pedig előzetes személyazonosítást igénylő Ügyfélkapu-rendszeren keresztül benyújtott kérelem éri el a minimális biztonsági küszöböt.  

A szakértő szerint az online regisztráció menete nem csak a kisebbségek esetében aggályos, hanem várhatóan például a külképviseleti szavazás során is ugyanez lesz a helyzet, és a lakcím-átjelentkezés űrlapja is hasonlóan nyújtható majd be, mindezek veszélyeztetik a választás tisztaságát. 

Az online regisztráció esetében semmivel sem nagyobb a visszaélés lehetősége, mint a levélben regisztrálás során. Mindkét módszer alkalmazásakor olyan személyes adatokat kell megadni (pl. személyi azonosító, anyja neve, születési hely), amelyeket csak az adott választópolgár ismerhet – nyilatkozta a Roma Sajtóközpontnak a Nemzeti Választási Iroda főosztályvezetője. Listár Dániel arra a kérdésre, hogy mi szükség van az aláírásra a nyomtatott kérdőíven, ha az online verzióban azt nem kérik, azt a választ adta: „az aláírás célja az, hogy a választópolgár igazolja, hogy az adatai megfelelnek a valóságnak, nem pedig az, hogy azt ellenőrizzük.” 

Mindenesetre nem kell bonyolult hacker-programok írásával bíbelődnie az egyszeri adathalásznak: a napokban több kisebbségi önkormányzat vezetője is jelezte a Roma Sajtóközpontnak, hogy magukat az ORÖ küldötteinek kiadó emberek jelentek meg az állami közfoglalkoztatási képzéseken, és munkaügyi segítségnyújtás ígéretével különböző, személyes adatokat tartalmazó űrlapokat töltettek ki a résztvevő romákkal. Soroksáron és Kispesten például az elmúlt napokban jártak az ORÖ-re hivatkozó aláírásgyűjtők, a munkával kecsegtetett emberek pedig készséggel kitöltötték és szignózták a kérdőíveket. 

Szerettük volna megtudni, hogy valóban van-e köze az ORÖ-nek az adatgyűjtéshez, és ha igen, mi célból, és hogyan kezelik a szenzitív adatokat, a szervezettől azonban többszöri próbálkozás után egyelőre nem kaptunk érdemi válaszokat. 

Az országos roma képviselet a többi kisebbségi önkormányzathoz hasonlóan várhatóan szintén indít jelölteket a parlamenti választáson. Becslések szerint mintegy 25-30 ezer regisztrált roma voks szükséges, hogy az ORÖ-t vezető Fidesz szövetséges Lungo Drom nemzetiségi jelöltet is bejuttasson a parlamentbe.

Szerző