Orbán és Kerényi az új kor krónikásai

A Magyar Demokrata szerkesztőségében alapítja meg ma este mások mellett Orbán Viktor kormányfő és Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott a májustól közpénzből kiadni tervezett Magyar Krónika folyóiratot, amely hitvallása szerint "örömet mond" majd. Az utcán eközben a Szolidaritás Mozgalom tüntet majd. A kormány már egymilliárd forinttal támogatta - az egykor Aczél György jóvoltából színházi rendezővé lett, mára az Orbán-rezsim hívévé vált - Kerényi által megálmodott új kulturális kánon olykor hajmeresztő elemeit.

Orbán Viktor miniszterelnök részvételével ma este tartja alakuló ülését a Magyar Krónika néven májusban kiadni tervezett új folyóirat a Magyar Demokrata hetilap Andrássy úti szerkesztőségében. Ezalatt az utcán flashmobot szervez a Szolidaritás Mozgalom, hogy felhívja a figyelmet "az Orbán-rendszer hazugságaira". E szerepet a folyóirat nem is venné el tőlük, hiszen Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott koncepciója szerint az újság az Orbán által 2009-ben, Kötcsén vázolt centrális erőtér "kulturális innovációjának szellemi temploma" lesz. Jó híreket közöl, "nem harcol, hanem örömet mond". Ám az örömhír-mondónak felkért száz közéleti személyiség, művész és újságíró közül sokan elutasították - ki kritikus éllel, más mentegetőzve - a kormánypártiak "sorvezetőjének" szánt lapban való részvételt. Kerényinek és a főszerkesztőnek, Bencsik Gábornak - aki a Demokratát irányító, békemenetes Bencsik András testvére - azzal is szembesülnie kellett, hogy a szerkesztőbizottság elnökének kiszemelt volt MTA-elnök Vizi E. Szilveszter sem vállalta a kéretlenül rátestált feladatot.

A hétfőn a cink.hu-n kiszivárgott - a leendő szerzőknek szóló, a laptervet is tartalmazó - Kerényi-Bencsik levél keltette figyelem miatt elrendelt hírzárlatot kérésünkre sem törte meg tegnap Kerényi. Viszont ismét megígérte, hogy az alakuló ülés után, pénteken tájékoztatót tartanak. A Magyar Krónika Facebook-oldalán - nem egyértelmű, hogy ez hivatalos oldal-e - viszont megjelent egy rövid állásfoglalás K. I. aláírással, melynek nyelvezete amúgy jellemző a miniszterelnöki megbízottra. Eszerint "Mély fájdalommal tudomásul vesszük, hogy nemzeti nagyjaink bizonyos rétege úgy döntött, nem kíván a Magyar Krónikában publikálni (...) történelmi esélyt szalasztottak el (...) a szeretet és a jó olyan hálóját dobhatták volna nemzetükre, amely évtizedek múlva a tankönyvekből mosolyog majd gyermekeinkre. (..) Nincs más, mint menni előre immár nélkülük és keresni a jót."

A jó keresésére több, mint 300 millió forintot már el is különített az Orbán-kormány, amely ezzel a korábban a Fidesz által támadott megoldást, egy kabinetnek a cikluson túl való kötelezettségvállalását követte. Ezzel együtt már az egymilliárd forintot is meghaladja az az összeg, amelyet a havi 600 ezer forintos fizetésért - más mellett - az alaptörvény népszerűsítéséért felelős miniszterelnöki megbízott különféle - heves vitákat és éles kritikákat kiváltott - ötleteinek megvalósítására fordítottak közpénzből (lásd keretes írásunkat - a szerk.) A grandiózus ötletei mellett olykor nemcsak meglepően nyers, hanem már ízléstelen nyilatkozataitól is elhíresült Kerényi az Orbán-rezsim feltétlen híveként áll elő újabb és újabb ötleteivel. Kiállítást rendezett, festményeket rendelt az alaptörvény tiszteletére, ő találta ki, hogy minden önkormányzatnál állítsák fel ennek nyugodt állampolgári tanulmányozásához az alaptörvény asztalát, de készíttetett már diákoknak is e témában zsebfüzetet.

Lelkesedése az új alkotmány iránt azért is érthetetlen, mert a "gránitszilárdságú" alaptörvénnyel a Fidesz által eltörölt régit a rendszerváltás után még hevesen védte. Az 1989-es alkotmány mellett állt ki ugyanis, amikor 1991-ben sokadmagával megalakította a Demokratikus Chartát, amelynek alapító szövege szerint "felemeljük szavunkat az alkotmányos demokráciát veszélyeztető jelenségek ellen, és azon leszünk, hogy türelmetlen, kirekesztésre törekvő, tekintélyelvű hatalmi csoportosulások ne tehessék holt betűvé a köztársaság alkotmányát, s hogy mi, magyarok szabad polgárok lehessünk, ne pedig meghunyászkodó alattvalók".

Sokan már ezt is pálfordulásnak tartják ahhoz képest, hogy a Kádár-rendszerben is megtalálta a számítását, hiszen felkérésre rendezett ünnepi műsort a Kremlben, és színházigazgató lehetett Szolnokon. Utóbbira úgy emlékezett vissza: "Felhívtak, hogy az Aczél elvtárs azt akarja, hogy én legyek a szolnoki igazgató, és észre sem vettem, már én voltam az igazgató".

A rendszerváltás után, 1993-ban még megvédte az ünnepi könyvhetet a Trianonra emlékezőktől, ám most útjára indította a Nemzeti Könyvtár sorozatot, benne a többi közt Horthy Miklós kedvenc antiszemita írónőjének, Tormay Cécile-nek egy művével, de az ő sürgetésére akart Tarlós István főpolgármester Budapesten utcát elnevezni Tormayról. A rendszerváltás idején játszott szerepéhez képest újabb pálfordulást az jelentett Kerényi életében, amikor 2002 után jobboldali rendezvényeket kezdett szervezni: ő vezényelte le az első polgári körös, Demszky-ellenes tüntetést 2002-ben. Ma már sokat emlegeti nyilatkozataiban Kerényi a "balliberális kánont", amelynek ellenpontját kívánja létrehozni, sőt, azt is állította egy helyütt, hogy "a balliberális oldal kitenyésztett egy színházkritikus réteget, és ezek egymás között szaporodnak".

A legnagyobb felháborodást nyilvános buzizása keltette: a Nemzeti Színház leendő igazgatójával, Vidnyányszky Attilával beszélgetve úgy fogalmazott, hogy a jövőbeli Nemzeti "legalább nem a buzikról fog majd szólni, hanem a szerelemről meg a barátságról". A második Orbán-kormány idején általa is formált kulturális, szemléletbéli irányváltás szükségességére rögtön a Fidesz győzelme után, 2010. májusában felhívta a figyelmet a Magyar Nemzet hasábjain. Mint írta: "Remélhetőleg a Fidesz-kormány szimbolikus territóriummá nyilvánítja a magyar kultúrát. (...) A Nemzeti Színházat, az Operát, a Filharmóniát, a Magyar Televíziót, a Duna Televíziót, és a Magyar Táviratit Irodát és más rangos közintézményeket." Az Orbán-kormány által szinte kivétel nélkül beváltott reményeiről szóló írására akkor Újlaki Dénes színművész írt válaszlevelet, amelyben emlékeztette Kerényit: miután '78-ban színházigazgató lett Szolnokon - vagy ahogy akkor maga Kerényi mondta színészei előtt, "kultúrkényúr" -, beparancsolta igazgatói irodába, és kérte lépjen be az MSZMP-be, mondván ez Újlaki karrierjének érdeke. Újlaki kérdésére, hogy ki lenne az ajánlója, Kerényi azt mondta: "természetesen én".

Bencsik: "nem szabad kőbe vésni semmit"

Egyfajta kormánypárti szavazó-csaliként dobták be jó előre a Magyar Krónika alapításának ötletét a szervezők. Legalábbis ez derül ki a leendő főszerkesztő, Bencsik Gábor szavaiból, aki lapunknak elárulta: nem lepte meg a felkért szerzők egy részének visszalépése, ami pedig a lap koncepcióját illeti, szerinte nincs még kőbe vésve semmi.

- Egyelőre úgy tűnik, többen vannak, akik elutasították a felkérést, mint ahányan igent mondtak a Magyar Krónikának. Összeszámolták, hányan lesznek csütörtökön?
- Ez még mindig nyitott kérdés, de sokakat várunk.

- Csalódott, amiért annyian nemet mondtak?
- Sem azok nem leptek meg, akik visszamondták, sem azok, akik azóta jelezték, hogy részt vennének ebben.

- Orbán Viktor miniszterelnök is leendő szerző. Ő ott lesz az alakuló szerkesztőségi ülésen?
- Igen. Minden jel arra utal.

- Sikerült új szerkesztőbizottsági elnököt találni, miután Vizi E. Szilveszter nemet mondott?
- Ebben Kerényi Imre kompetens, ő ennek a vállalkozásnak a szervezője.

- Abban sem ön kompetens, hogy mennyibe kerül majd egy lapszám megjelentetése?
- Erről is Kerényi Imrét érdemes kérdezni.

- Miért közpénzből készítik ezt, és miért a Fidesz pártalapítványa lesz a lap kiadója?
- Ezt is ő tudja majd elmondani.

- A kiszivárgott laptervhez azonban bizonyára önnek is van némi köze. Mit szól a kritikákhoz, miszerint jobbára hagymázas lázálom? Lehet valós igény egy ilyen folyóiratra?
- Nagyon hamar meg fogja mondani a közönség, hogy van-e igény rá. Én már 35 éve vagyok a szakmában, és azt tudom mondani, hogy a lapcsinálás olyan, mint a repülőgép-készítés: a szélcsatornás modellezést nem lehet megspórolni. Tehát mindig van egy terv, egy elgondolás arról, hogy milyennek kell lenni, de, hogy valójában milyen formát vesz fel, azt még nagyon sok modellezésen keresztül kell kitalálni. A végső zsűri úgyis a közönség lesz.

- Miért májusban, a választások után indul a lap? Nem akarták, hogy a kampányújság bélyeget ráragasszák?
- Igen. Kiterítettük a kártyáinkat, a leendő közönség, a választók ebben a tudatban is mennek majd voksolni. Pontosabban ezen majdani kiadvány ígéretének ismeretében hozhatják meg majd a döntésüket.

- És ha nem a Fidesz nyer?
- Lehetséges, hogy ha az MSZP nyer, akkor is megjelenik a lap, de lehet, hogy nem. A választó viszont annak tudatában mehet szavazni, hogy ha a Fidesz nyer, akkor biztosan lesz.

- Az első számban visszaköszönnek majd a kiszivárgott koncepcióban vázolt rovatok, ötletek, témák?
- Valószínűleg, de csak ha majd esszük a pudingot, akkor derül ki, hogy ízletes-e. Az valóban ambíció, hogy a lehető legtöbb külsős szerzőt megnyerjük a lap számára. Egy lap elindításánál nem szabad kőbe vésni semmit.

Miért a Fidesz-alapítvány?

Érthetetlen, az ötletgazdák miért a Fidesz pártalapítványát találták a legalkalmasabbnak arra, hogy kiadja a folyóiratot, illetve annak bevételét beszedje. A koncepcióban Kerényi Imre ezt azzal magyarázta: "Mivel a magyar állam nem vállalkozhat, a keletkező bevétellel a Polgári Magyarországért Alapítvány az NKA folyóirat-szekcióját támogatja." Vagyis a közpénzből kistafírozott folyóirat lapszámonként legfeljebb ötmilliós bevételét átfolyatják a pártalapítványon, amely aztán a pénzt továbbítja a Nemzeti Kulturális Alapba, vagyis ismét közpénz lehet belőle. A magyarázat és az indoklás akkor is kérdéseket vet fel. Az állam akár alapíthatna is egy céget a lapkiadásra, hiszen annak a bevétellel a nyilvánosság felé szigorú elszámolási kötelezettsége lenne, míg a pártalapítványok gazdálkodása ennél korlátozottabban nyilvános. De ha a közpénzekkel való felelős gazdálkodást szem előtt tartva az állam inkább megspórolná a vállalkozás alapításával és működtetésével járó költségeket, arra is van működő megoldás. A szintén Kerényi ötletére megvalósított Nemzeti Könyvtár sorozat kiadója ugyanis az állami Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., amely a könyvek nyereségéből jelenleg is a kulturális alapot támogatja.