- Kicsit furcsa nekem, hogy azt nyilatkozta, elvből nem hallgat Neuroticot. Ez azt jelenti, hogy nem szeret szembenézni a múltjával?
- Nem ezt jelenti. Azzal már rég szembenéztem. Egyszerűen megváltozott a szellemi-lelki orientációm, és például korábban vastagon cigarettáztam, most pedig nagyon zavar, ha bemegyek egy olyan helyiségbe, ami teli van dohányfüsttel.
- Ezzel azt mondja, hogy a Neurotic Együttes kártékony volt?
- A Neurotic idejében én kábítószer függőségben, totális őrjöngésben, önkívületben éltem. Nyilvánvaló, hogy amikor ezek a dalok megszólalnak, az emlékképek felidéződnek. Ez a dolog szubjektív része. Az objektív része pedig az, hogyha ezt nem én csináltam volna, már akkor sem vagyok nagyon nyitott az olyan típusú kulturális termékek befogadására, amelyek fő mozgatórugója a szélsőséges hedonizmus, a kábítószer, a bulikultúra.
- Nem volt ez egyfajta lázadás, és nem lázadt olyan ellen is, ami ellen valóban kellett? A Neurotic az ellenkultúrához tartozott, aminek mindig van fontos funkciója is.
- Valóban igaz, hogy lázadtunk a fennálló rend és más rossz dolgok ellen is, de elmondhatom, hogy most bizonyos értelemben még inkább az árral szemben úszom.
- Igaz, amit írtak önről, hogy a kispolgári lét ellen lázadt?
- Én elég céltalanul lázadtam. Nem volt ebben olyan összerendezettség, mint az általam ismert és nálam korban előrehaladottabb demokratikus ellenzék személyiségeinek lázadásában. Ők sokkal tudatosabban képviselték azt, hogy föl kell lépni a demokrácia érdekében a fennálló renddel szemben. Ezzel egyetértettem, de az én lázadásom öncélúbb volt, amiben persze benne volt a létező szocializmussal szembeni harag, de benne volt a saját zsidó kispolgári miliőmmel szembeni ellenérzés, és benne volt minden tekintélyelvűséggel szembeni lázadás, ellenszenv. Van, ami ellen most is lázadok, nem érzem azt, hogy konformista, kispolgári, beszűkült, kockafejű demagóg lettem. Azt gondolom, hogy nagyon is karakterisztikus a véleményem. Azzal, hogy vállalom a véleményemet az emberek előtt, a huszonegyedik század barbarizálódott, értékvesztett világában, sokkal inkább az árral szemben úszom, mint egykor tettem.
- Mégis többekben fölmerülhet, hogy egy kócos, drogozó, lepukkantan lázító ruhájú fazonból öltönyös, jólfésült, társadalomba beilleszkedett, üzletileg is sikeres ember lett.
- Lehet ezt kívülről így látni, de ez csak felszín, az, hogy valaki hogyan öltözik fel, lényegtelen konvenciókon múlik.
- De nyilván nem véletlen, hogy nem úgy öltözködik, mint régebben. Az öltöny azért rendszerint a jólszituáltság megtestesítője, és általában jellemző a Hit Gyülekezete férfi tagjainak viseletére is.
- Nem éjjel-nappal vagyok öltönyben. Istentiszteleten azért hordok öltönyt, mert ennek tényleg van üzenete, a ruházattal is kifejezzük azt, hogy van egyfajta ünnepélyessége. De más ruhában is lehet tisztelni Istent, ilyen jellegű megkötés nincs a bibliában. A külsőségeknél lényegesebb, hogy a közjó számára fontos erkölcsi értékeket igyekszem közvetíteni. Ma bárhová néz az ember, szinte mindent eláraszt az erőszak, a pornográfia és más dekadens tömegjelenségek, vagyis a hedonizmus és a bulikultúra. Ezek nem csak egy szűk ellenkultúrát képviselő réteg gondolkodásmódját fejezik ki, hanem már a többségét, korosztálytól és társadalmi rétegzettségtől függetlenül. Az emberek hisztérikusan megvesznek azért, hogy szórakozhassanak. Ez azt mutatja, hogy globálisan menekülnek a lényegtől. Ezzel szemben én azt mondom, hogy ez a világ nem tudja boldoggá tenni az embert, nem tudja megoldani az alapvető problémáit, ez a megoldás a természetfelettiben van meg. De a természetfelettit, vagyis Istent, ezen a földön is meg lehet ismerni Jézus Krisztus által.
- A Hit Gyülekezete istentisztelete mindig koncerttel indul. Ez tulajdonképpen nem szórakoztatás?
- Ezt nem nevezném koncertnek. Az Amen Együttesnek most valóban koncertje lesz. De a Vidám Vasárnapokon szereplő zenei blokk inkább gospel jellegű dalokat tartalmaz, ezek modern, Istennek, vagy Istenről szóló dalok, amelyek az összejövetel részét képezik, ahogyan ezt Dávid zsoltárairól is el lehet mondani. Nem állítom, hogy az Amennek nincsenek ilyen dalai, mert nagyon is vannak, de azért a mi dalaink sokkal inkább embertől emberig történő üzenetet közvetítenek. A Vidám Vasárnapon elhangzó zenei blokk viszont elsődlegesen Istennek szól, nem a szórakoztatást szolgálja. De az nagyon jó, ha közben az ember jól érzi magát, mert miért érezzük magunkat rosszul, amikor az általunk legcsodálatosabbnak és legjobbnak vallott élő Istent szeretjük és tiszteljük. Miért kéne ekkor feszengenünk? A zene is hozzájárul ahhoz, hogy jól érezzük magunkat.
- A Hit Gyülekezetéhez miért illenek ezek a dalok jobban, mint mondjuk Bach mélyebbre menő egyházi zenéi, amelyekben nem csak nagy örömdózis, hanem igencsak sok szomorúság is van?
- Természetesen Bach nagysága megkérdőjelezhetetlen. Az általa képviselt zenei értékek alapjaiban meghatározzák az európai és az egész világ zenei kultúráját. A popzene, és ezen belül a gospel - ami maga is építkezik Bachból és más zenetörténeti nagyságokból -, elsősorban olyan zene, amelynek célja az, hogy az emberek éneklése által létrejöjjön egy olyan azonosulás, közösségi élmény, amely a popzene esetében horizontális: az emberek alkotják ezt a közösséget. A gospel esetében vertikális és horizontális is, mert nem csak az emberek között jön létre ez a közösség, hanem az emberek és az élő Isten között is. Egészen más ennek a célja, mint a magas művészetként definiálható műalkotásnak, mint amilyen Bach muzsikája, ami viszont inkább a műélvezet kategóriájába tartozik.
-Miért lett zsidóból keresztény?
-Én most is zsidó vagyok. Az, hogy Jézusban, a Messiásban hiszek, engem nem zsidótlanított. Maga Jézus is zsidó ember volt. A tanítványai szintén mind zsidók voltak. Az egyház első évtizedeiben tulajdonképpen minden ma kereszténynek mondható személy zsidó volt. Valójában a zsidóság és a kereszténység nem két egymással kibékíthetetlen ellentétben álló vallás, hanem ugyanannak a kinyilatkoztatás folyamnak egy korábbi és egy előrehaladottabb fázisáról van szó. Ily módon az Ó- és az Újszövetség szerves egységet képez.
-De akkor miért nem rabbi lett egy zsinagógában, miért lelkész lett a Hit Gyülekezetében?
-Azért, mert sok megtapasztaláson keresztül rájöttem, hogy Jézus az a személy, akiről a próféták azt állították, hogy el fog jönni a Messiás Izrael számára. Erről én százszázalékosan meggyőződést szereztem. És mivel a zsidóság abban egységes, hogy ezt az állítást nem fogadja el igaznak, nem tudok erről egy zsinagógában prédikálni. Különböző okokból elmegyek zsinagógába, ezért is tudom, hogy ennek a fogadtatására még nem készek a testvéreim, barátaim.
-És, ha eljön a Messiás, akkor mi történik?
-Akkor ő tisztázza az igazságot.
-Mi lesz a koncerten?
-Szeretnénk eljátszani az Amen Együttes hőskorszakához tartozó legjelentősebb dalokat. Az Ament sokan a keresztény, messianisztikus rockzene magyarországi úttörőjének tartják. Ezekből a dalokból adunk elő dalfüzéreket, önálló dalokat is, egy-kettőt pedig az elmúlt tíz év terméséből, valamint a mostani verseimből is bemutatok néhányat.