Perkovicot kiadhatják, a kérdőjelek maradnak

Egy zágrábi bíróság kimondta, lehetővé kell tenni Josip Perkovic kiadatását Németországnak. A jugoszláv titkosszolgálat egykori munkatársát egy 1983-as gyilkossággal vádolják a német hatóságok. Az ügy miatt Horvátországban azt kutatják, valójában ki adhatott parancsot a gyilkosságra, tényleg Perkovic-e a főbűnös.

Horvátország közvetlenül 2013. július 1-i uniós csatlakozása előtt fogadta el azt a törvényt, amelynek értelmében csak a 2002 után elkövetett bűncselekmények miatt ad ki Zágráb körözött személyeket. Brüsszel, illetve Németország élesen bírálta a jogszabályt, mondván, ellentétes az uniós joggal. A törvény lehetővé tette Perkovic és más gyilkossággal vádolt személyek számára, hogy horvát területen maradhassanak. A volt jugoszláv titkosszolgálat (UDBA) egykori osztályvezetőjét a német hatóságok azzal vádolják, hogy ő adott parancsot a nyugatra emigrált egykori horvát olajipari menedzser, Stjepan Djurekovic meggyilkolására. A férfit 1983-ban az akkori NSZK területén az UDBA emberei öltek meg.

Miután Zoran Milanovic miniszterelnök kabinetjét szankciókkal fenyegette meg az EU, módosították a törvényt. Ezt követően január elején a horvát hatóságok ismét őrizetbe vették Perkovicot, de csakhamar elengedték, így szabadlábon védekezhet. A zágrábi bíróság döntése ellenére egyelőre nem kell tartania a kiadatástól, mert még a legfelsőbb bírósághoz is fordulhat.

Az egész ügynek óriási visszhangja volt Horvátországban, s sokan azt kérdezik: tényleg Perkovic-e a főbűnös? Németországban már életfogytiglani börtönre ítéltek az ügy kapcsán egy férfit, bizonyos Krunoslav Pratest. Perkovicot, illetve Zdravko Mustacot bűnrészességgel vádolják.

Felmerül azonban a kérdés, ki volt a megrendelő? A horvát állami tévé, a HRT próbálta kibogozni a bonyolult ügy hátterét. Djurekovicot egy évvel azután ölték meg, hogy elhagyta Jugoszláviát és Németországba szökött. Jugoszláviában tiltott olajkereskedéssel vádolták az INA olajvállalat vezetőjeként. A titkosszolgálatot akkor az 1980-ban elhunyt Tito egyik legközelebbi munkatársa, Stane Dolanc felügyelte.

Mika Spiljak, aki a nyolcvanas években a horvát Podravka igazgatója volt, elmondta, a gyilkosságot Pavle Gazi, a horvát belügyek akkori irányítója rendelhette meg, Dolanccal egyetértésben. Más megszólaltatottak is úgy vélték, a titkosszolgálat akkori felügyelőinek tudniuk kellett Djurekovic meggyilkolásának hátteréről. A műsorban megszólaltatottak nem voltak túl együttérzőek Djurekoviccsal kapcsolatban. Azt állították, jócskán megdézsmálta az INA vagyonát.