Elismerés az orosz diplomáciának

Az új év elején mindenki mérleget készít. A jelentősebb moszkvai hírportálok elemzőit elsősorban az érdekli, milyen irányban mozdult el az orosz politika az elmúlt esztendőben, és mi felé halad.

A hatalmas választékból három elemzést emelünk ki. A legmarkánsabban a "Nyezaviszimaja Gazeta" cikkírója, Konsztantyin Remcsukov fogalmaz, aki már első mondatával a lényeget érinti: "2013-ban Vlagyimir Putyin még jobban megerősödött egyszemélyi irányító státuszában." Az elnök politikai orientációját a cikk írója konzervatívnak minősíti. Az egyház politikai hatalma megnőtt, ettől a Kremlben azt remélik, hogy hozzájárulhat a társadalmi összefogás elősegítéséhez. Az egyház előretörése azonban kiválthatja az ateisták és általában az alkotó értelmiségiek ellenállását, és ellentétes hatáshoz vezethet, mint amiben a Kreml reménykedik.

Az elmúlt esztendő másik jellemző vonása a kormányt ért folyamatos kritika volt, ezért egyesek már bukását jövendölték. Putyin a találgatásoknak véget vetett, amikor kijelentette, hogy a kormány még nem merítette ki erőforrásait. Ez sokak számára megnyugtatóan hangzott, mert a nyilatkozat elhangzásának estéjén megteltek a legelőkelőbb moszkvai éttermek koccintó érdekemberekkel. Az asztaloknál valószínűleg arról nem esett szó, hogy az év harmadik negyedében 28 milliárd dollár vándorolt ki az országból…

A "Nyezaviszimaja Gazeta" a moszkvai polgármester választást is az emlékezetes események közé sorolja, és megállapítja, hogy a győztes Szergej Szobjanyin viszonylag tiszta kampányt folytatott az ellenzéki Alekszej Navalnijjal szemben. Ezzel olyan legitimációhoz jutott, amellyel nekiláthat a főváros átalakítási terveihez. A bírósági felelősségre vonás árnyékában az ellenzéki jelölt is sikeresen szerepelt.

A lap elemzője két nagyszabású terv alapjainak lerakását tekinti különösen fontosnak. Regionális stratégiájában Oroszország a Csendes-óceáni térség felé nyitott. A másik jelentős lépés a teljes körű fegyverkezés beindítása volt. Több évtizedes erőfeszítéseket követel mindkettő, csakhogy ehhez igen sok pénzre lenne szükség.

Az Akadémia elnökének menesztését, a nyugdíjreformot, és Hodorkovszkij oligarcha amnesztiában részesítését emeli még ki a "Nyezaviszimaja Gazeta" és ezzel a megállapítással zárja összefoglalóját: "Az előttünk álló év még nehezebb lesz."

Az "Expert Online" derűlátóbb. Gevorg Mirzajan szerint az eurázsiai integráció győzelmet aratott az európai felett. Ezt a taktikai győzelmet azonban stratégiaivá kell változtatni. Oroszország megnyerte az Európai Unióval vívott csatáját a befolyási övezet kiterjesztéséért, amikor Viktor Janukovics ukrán elnök elállt attól a szándékától, hogy aláírja az EU-val a társulási szerződést. Moszkva rendkívül kedvező feltételek mellett szállítja majd a gázt Ukrajnának, hatalmas hitelt biztosít a számára, azt azonban egyelőre homály fedi, hogy mindezért cserébe, milyen garanciákat kapott Janukovicstól.

Azért beszél csak taktikai győzelemről az "Expert Online" elemzője, mert a Kremlnek nincsen kimunkált elképzelése az eurázsiai integráció egészéről, és magáról a stratégiáról sem. Erre utalnak az olyan át nem gondolt javaslatok, mint amilyen Törökország és India megnyerése az integrációhoz. De Örményország és Kirgisztán bevonása a vámunióba szintén egy sor megválaszolatlan kérdést vet fel. Ami ennél is lényegesebb, hogy az ukránok számára oly rokonszenves európai értékekkel szemben az eurázsiai összefogásnak mintha nem lenne összefogó ideológiai gerince. Már pedig, ha csak a pénz diktál, Ázsiában a kínaiak a nyerők. Egyértelműbb az a diplomáciai siker, amelyet Moszkva a szíriai és az iráni konfliktus kezelésében elért.

A nagy múltú Ria Novosztyi orosz állami hírügynökség is elkészítette év-értékelőjét. Tekinthető ez hattyúdalának is, miután Putyin decemberi rendeletével halálra ítélte a Novosztyit. Helyette jön létre a Russia Today nemzetközi hírügynökség, amelynek irányultságáról egyelőre csak vezetőjének konzervatív nézetei adnak némi eligazítást.

A Ria Novosztyi a legfontosabb változások közül kiemeli a Kremlben lezajlott strukturális és személyi változásokat, a régióvezetők első közvetlen választását, az amnesztiarendeletet, a bevándorlási politika szigorítását és a meleg-propaganda tilalmát a gyerekek között. Putyin növekvő hatalmának egyik jeleként értékelhető, hogy élére állt a "Népfront - Oroszországért" névre átkeresztelt mozgalomnak.

A polgármester-választások szenzációja a karizmatikus ellenzéki, Jevgenyij Rojzman megválasztása Jekatyerinburgban. Mindenütt másutt az "Egységes Oroszország" kormányzó párt emberei győztek. A kádercserék közül a legfigyelemreméltóbb annak a Vlagyiszlav Szurkov miniszterelnök-helyettesnek a lemondása volt, akit belpolitikai kérdésekben tíz éven keresztül a Kreml fő ideológusának tekintettek.

Az elmúlt év az első, amikor az orosz hivatalnokoknak már nemcsak a bevételeikről, de a kiadásaikról is bevallást kellett tenniük. Talán ez is közrejátszott abban, hogy közvetlenül a vagyonbevallás előtt gyanúsan sok képviselő, harmincan elváltak. Életbe lépett az a törvény is, amely kötelezte az állami alkalmazottakat és a képviselőket arra, hogy váljanak meg külföldi vagyonuktól. A milliárdosok inkább a vagyonukat választották a képviselőség helyett. Sok jele nincs annak, hogy mindettől a közélet tisztábbá vált volna.