Alanyi jogon járna az alapjövedelem

Magyarországon mindenkinek feltétel nélkül járjon alapjövedelem; a modellt neves szociológusok, közgazdászok és pénzügyi szakemberek ismertették egy konferencián a budapesti Kossuth Klubban. A LÉT elnevezésű független szakértői munkacsoport azt javasolja, amire Bánfalvi István szociálpolitikus, a szakértői munkacsoport vezetője is utalt, hogy a "létpénzt" a rászorultság alapú pénzbeli ellátások helyett adnák minden tartósan Magyarországon élő és itt adózó magyar állampolgár számára, és ahhoz nem kapcsolódna sem hozzáférési, sem pedig kizáró feltétel.

A modell szerint a létpénz bevezetésével ugyanannyival csökkennének is a bruttó bérek, illetve ez az alapjövedelem beépülne a bérekbe.

Ferge Zsuzsa szociológus kijelentette, hogy 15-20 éve elkötelezettje a gondolatnak, és örömmel fogadja még akkor is, ha annak egyes részleteit kell és lehet is bírálni. Úgy látja, az alapjövedelem bevezetése a társadalmi békét is szolgálná és földcsuszamlásszerű változást hozna, miközben csak a lakosság 3-4 százalékának jövedelme csökkenne. Az akadémikus emlékeztetett arra, hogy van egy 5-8 százalékos, mély szegénységben élő társadalmi réteg, ahol az oda születőknek már a zsigereikbe beleivódik, hogy "nekik ez van, nekik ez jut (...), elfogadták ezt a sorsot".

Ehhez csatlakozva Surányi György közgazdász, egyetemi tanár azt hangoztatta, hogy az alapjövedelem bevezetése nemcsak megállítaná a magyar társadalom széthullását, hanem történelmi fordulatot eredményezne a társadalmi integrációban. A korábbi jegybankelnök úgy vélte: a javaslat továbbgondolásával, kísérletekkel, meg lehetne próbálni bevezetését.

A szakember "az ördög ügyvédje hálátlan szerepéből" a kockázatok között arról is beszélt, hogy az alacsony keresetűek egy része csak akkor lesz motivált a munkára, ha a létpénz és a nettó minimálbér között több mint 30 ezer forint különbség lesz. Úgy látja, ennek legalább 50-60 ezer forintnak kellene lennie.

A létpénzről kérdezte a Népszav Braun Róbertet, az MSZP választmányának tagját, országgyűlési képviselőjelöltet, aki kifejtette: be kellene vezetni egy régiónként eltérő mértékű, de a minimálbért meghaladó összegű megélhetési bért is, amelyet a munkálatók önként fizetnének a munkavállalóknak. Ezzel is fölfelé lehetne húzni a bérszínvonalat, ami fontos eleme a bérjövedelemre való ösztönzésnek.

A feltétel nélküli alapjövedelmmel megszűnne a közmunka jelenlegi formája is, jelentősen emelkedne a minimálbér. Erre azért is szükség van, mert a magyar termelékenység az uniós átlag 60, míg a bérszínvonal csak 30 százaléka, s a különbség is azt bizonyítja, hogy a magyar munkavállalókat emiatt jelentős mértékben kizsákmányolják.

Braun Róbert megjegyezte, mindenképpen szükség van egy progresszív, több kulcsos adórendszerre is, amely a társadalom jobb módú rétegeit nagyobb közteherviselésre készteti. Ha módosítunk a jelenlegi "perverz" újraelosztáson, ami alulról vesz el és felfelé ad, akkor az alul fogyasztásnövekedést eredményez, ami fontos egy olyan gazdaságban ahol a GDP közel 70 százalékát a fogyasztás adja - hangsúlyozta a szocialista politikus.