Ezerkétszázan veszíthetik el az állásukat a Jászságban

Mintegy 1200 munkavállaló megélhetését veszélyeztetik a Fidesz-kormány MÁV FKG-vel kapcsolatos tervei - olvasható a JászBlogon. A jászkiséri vállalat átalakításával nemcsak a Jászság egyik legjelentősebb, sok embernek munkát adó üzeme szűnhet meg, de fontos bevételektől eshetnek el a települések is. Pócs János fideszes képviselő csak sejtetőleg erősítette meg a híreket, de nem járt közben a kormánynál a cég és a munkavállalók érdekeiért. Szekeres Imre szocialista képviselő szerint az eljárás elfogadhatatlan, és küzdeni kell a cégért és a munkavállalókért, ezért kérdéseket intézett az illetékes miniszterhez.

Még novemberben 3-án számolt be az Új Néplap arról, hogy a kormány a jászkiséri MÁV FKG Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft. (MÁV FKG Kft.) teljes átszervezését, sőt, megszüntetését tervezi. Az átalakítások mintegy 1200 ember munkahelyét veszélyeztetik.

A lap akkor megkereste a vállalat vezetését is, ám válaszok nem érkeztek a kérdésekre. A bizonytalanságot Pócs Jánosnak, a Fidesz országgyűlési képviselőjének sem sikerült eloszlatnia, sőt, nyilatkozatában megerősítette az átalakításokkal kapcsolatos sejtéseket. Mint mondta, a kormány célja az, hogy a jászkiséri MÁV FKG Kft. ismét az állami vasúttársaság közvetlen irányítása alá kerüljön.

A nagy múltú jászkiséri MÁV FKG Kft. országos lefedettséggel mintegy másfélezer munkavállalónak biztosít álláslehetőséget, egyúttal megélhetést a dolgozók családjainak. A gépjavító, pályafenntartó és pályafelújító cég meghatározó foglalkoztatói szereppel rendelkezik a Jászságban, az Alsó-Jászság legnagyobb ipari üzeme. Így egy esetleges átszervezés, netán megszűnés eredményeként bekövetkező elbocsátási hullám drámai hatást gyakorolna elsősorban az érintettekre, de a térség gazdaságára is.

Amennyiben ugyanis a céget visszaszerveznék a MÁV-ba – mint azt Pócs János is sugallja –, a MÁV FKG Kft. jászkiséri székhelye és mintegy 1200 fő foglalkoztatása szűnne meg, eltűnne az országos lefedést adó pályakarbantartás, mintegy 20 milliárd forintos árbevétel, valamint az ebből adódó nyereség és helyi iparűzési adó. Nem maradna más Jászkiséren, mint a 200-300 fővel működő gépészet, ami maximum 2-3 milliárd forintos árbevételt jelent.

Az átalakítások kapcsán felvetődött az is, hogy a létszámleépítés helyett inkább belekényszerítenék a munkavállalókat abba, hogy közös megegyezéssel távozzanak, végkielégítés nélkül: a jászkiséri munka helyett Pécsett ajánlanának fel építésvezetői munkát egy-egy munkavállalónak, hogy a vállalhatatlan feltételek miatt ők maguk döntsenek a közös megegyezés mellett. 

Mivel Pócs János nem adott érdemi és megnyugtató válaszokat a kormány céggel kapcsolatos terveiről, a bizonytalanságok eloszlatása érdekében Szekeres Imre országgyűlési képviselő a miniszterhez fordult, és írásban kérdezte Németh Lászlónét a kormány MÁV FKG-vel kapcsolatos terveiről. (A kérdések elérhetők az Országgyűlés hivatalos oldalán: http://www.parlament.hu/irom39/13186/13186.pdf)

A képviselő azt kérdezte a minisztertől, hogy mikor, hogyan és milyen tartalommal kívánják átalakítani a céget, és jár-e ez bármilyen létszámváltozással. Mi indokolja az átalakításokat, hiszen a vállalat nyereségesen üzemel? Módosulhat-e a munkavállalók jövedelme, juttatásaik, illetve munkajogi helyzete?

Németh Lászlóné válaszai [http://www.parlament.hu/irom39/13186/13186-0001.pdf] nem voltak meggyőzőek és egyértelműek, azt azonban megerősítette, hogy a kormány azt tervezi, visszaszervezik a MÁV FKG-t a MÁV-ba. A miniszter ezzel kapcsolatosan csak azt szögezte le, hogy az átalakítások miatt egyetlen munkavállaló sem kerülhet jogilag hátrányosabb helyzetbe, arról ugyanakkor hallgat, hogy anyagilag és a létbiztonság vonatkozásában hogyan változhat a munkavállalók helyzete.

A miniszter válaszából arra lehet következtetni, hogy a jászkiséri telephelyen a gyártó-javító tevékenység 200-300 fős gépészeti üzeme működhetne tovább, töredék árbevétellel, töredék nyereséggel és töredék iparűzési adóval a településeknek.

Szekeres Imre szerint az eljárás elfogadhatatlan. Facebook-oldalán azt írta, hogy „húszéves képviselőségem alatt többször is adódott már olyan helyzet, ami megpecsételte volna a jászkiséri üzem sorsát, de eddig mindig közbeléptem, és sikerült megmenteni. Most sem lesz ez másképp: kormányra kerülve küzdeni fogok azért, hogy a nagy múltú üzem a közel ötven éves szellemi kapacitás megmaradjon az itt élőknek”.

Szerző

Ebben sem mondtak igazat: szó sincs arról, hogy egyéni számlán kezeljék a volt magánnyugdíj-pénztári tagok pénzét

Publikálás dátuma
2019.04.18 22:04
Jól döntöttek, akik a magánnyugdíj-pénztári tagságuk megtartását választották FOTÓ: NÉPSZAVA
Nincs is értelme, de ezt mindig is tudni lehetett.
Az egyik fő ígéret az volt a magánnyugdíjak államosításánál, hogy a megtakarításokat egyéni számlákon kezelik majd az állami rendszerben. Ez azóta sem valósult meg, viszont az akkor államosított 3000 milliárd forintot rég elköltötték, ezért Mesterházy Attila MSZP-s képviselő írásbeli kérdéssel kereste meg Rétvári Bencét, az Emmi államtitkárát a témában - számolt be az RTL Klub híradója. Rétvári válasza szerint viszont a korábbi magánnyugdíjpénztári megtakarítások jóváírása  a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrehozott egyéni számlán nem értelmezhető. (A mondatnak valójában úgy kellene hangzania, hogy az állami rendszerben egyéni számla nem létezhet.) Ennek ellenére senkit nem ér kár - közölte Rétvári -, mert nyugdíjakat úgy számolják, mintha sosem lettek volna magánnyugdíjpénztárak. A kormány szerint a jelenlegi rendszerből azt lehet látni, hogy ki, milyen nyugdíjra számíthat majd, így nincs is szükség az egyéni, virtuális számlákra. Mesterházy szerint ez azt jelenti, hogy az államosítás idején nyíltan hazudtak annak céljáról és módjáról az embereknek. A híradónak nyilatkozó szakértő szerint a felosztó-kirovó magyar nyugdíjrendszerben egyéni számlának valóban nincs értelme, ilyet nem is lehet ígérni.  A mai Kormányinfón Gulyás Gergely is azt közölte, hogy ebben a ciklusban nem lesz egyéni nyugdíjszámla. A jelenlegi felosztó-kiróvó rendszeren a következő években nem változtatnak. 

Reméljük, Kövér László nem idézte Semjént, amikor együttérzését fejezte ki a Notre Dame miatt

Publikálás dátuma
2019.04.18 19:33

Fotó: Vajda József
Nagyon azért nem kapkodta el a francia házelnöknek szóló együttérző levél elküldését.
Az Országgyűlés elnöke levélben fejezte ki együttérzését a francia képviselőház és a szenátus elnökének a Notre Dame-székesegyházban pusztító tűz miatt - közölte az Országgyűlés Sajtóirodája csütörtökön. Kövér László azt írta Richard Ferrand-nak és Gérard Larcher-nak: megdöbbenve és mély megrendüléssel értesült a kereszténység, a katolikus egyház és az egyetemes kultúra egyik fontos jelképének számító Notre Dame-székesegyházat ért tűzesetről, amely felbecsülhetetlen kárt okozott a rekonstrukció alatt álló épületben. Az Országgyűlés elnöke levelében kifejezte elismerését a francia tűzoltók hősies küzdelméért, amelynek köszönhetően sikerült megóvni "a kereszténység egyik bástyáját" a teljes pusztulástól, csakúgy, mint az épületben őrzött keresztény kegytárgyak és műalkotások hatalmas gyűjteményének jelentős részét. Kövér László a magyar Országgyűlés nevében együttérzéséről és támogatásáról biztosította a francia nemzetet, és sok erőt, kitartást kívánt a székesegyház újjáépítéséhez.   Semjén Zsolt kedden még arról értekezett, hogy az égő Notre Dame a hitét megtagadó Franciaország tragédiáját fejezi ki. "Én ebben egy tragikus szimbólumot látok. Az a Franciaország, amelyik megtagadta - mint az egyház legidősebb leánya, úgy hívták régen Franciaországot – saját történelmét, megtagadta önmagát, megtagadta saját kereszténységét és hitét, ez az égő templom valahogy kifejezi azt az apokaliptikus értékvesztést, aminek a nyugati világban tanúi lehetünk” - mondta a tűz kapcsán a HírTv-ben a nagy vadász. 
Frissítve: 2019.04.18 19:35