Ezerkétszázan veszíthetik el az állásukat a Jászságban

Mintegy 1200 munkavállaló megélhetését veszélyeztetik a Fidesz-kormány MÁV FKG-vel kapcsolatos tervei - olvasható a JászBlogon. A jászkiséri vállalat átalakításával nemcsak a Jászság egyik legjelentősebb, sok embernek munkát adó üzeme szűnhet meg, de fontos bevételektől eshetnek el a települések is. Pócs János fideszes képviselő csak sejtetőleg erősítette meg a híreket, de nem járt közben a kormánynál a cég és a munkavállalók érdekeiért. Szekeres Imre szocialista képviselő szerint az eljárás elfogadhatatlan, és küzdeni kell a cégért és a munkavállalókért, ezért kérdéseket intézett az illetékes miniszterhez.

Még novemberben 3-án számolt be az Új Néplap arról, hogy a kormány a jászkiséri MÁV FKG Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft. (MÁV FKG Kft.) teljes átszervezését, sőt, megszüntetését tervezi. Az átalakítások mintegy 1200 ember munkahelyét veszélyeztetik.

A lap akkor megkereste a vállalat vezetését is, ám válaszok nem érkeztek a kérdésekre. A bizonytalanságot Pócs Jánosnak, a Fidesz országgyűlési képviselőjének sem sikerült eloszlatnia, sőt, nyilatkozatában megerősítette az átalakításokkal kapcsolatos sejtéseket. Mint mondta, a kormány célja az, hogy a jászkiséri MÁV FKG Kft. ismét az állami vasúttársaság közvetlen irányítása alá kerüljön.

A nagy múltú jászkiséri MÁV FKG Kft. országos lefedettséggel mintegy másfélezer munkavállalónak biztosít álláslehetőséget, egyúttal megélhetést a dolgozók családjainak. A gépjavító, pályafenntartó és pályafelújító cég meghatározó foglalkoztatói szereppel rendelkezik a Jászságban, az Alsó-Jászság legnagyobb ipari üzeme. Így egy esetleges átszervezés, netán megszűnés eredményeként bekövetkező elbocsátási hullám drámai hatást gyakorolna elsősorban az érintettekre, de a térség gazdaságára is.

Amennyiben ugyanis a céget visszaszerveznék a MÁV-ba – mint azt Pócs János is sugallja –, a MÁV FKG Kft. jászkiséri székhelye és mintegy 1200 fő foglalkoztatása szűnne meg, eltűnne az országos lefedést adó pályakarbantartás, mintegy 20 milliárd forintos árbevétel, valamint az ebből adódó nyereség és helyi iparűzési adó. Nem maradna más Jászkiséren, mint a 200-300 fővel működő gépészet, ami maximum 2-3 milliárd forintos árbevételt jelent.

Az átalakítások kapcsán felvetődött az is, hogy a létszámleépítés helyett inkább belekényszerítenék a munkavállalókat abba, hogy közös megegyezéssel távozzanak, végkielégítés nélkül: a jászkiséri munka helyett Pécsett ajánlanának fel építésvezetői munkát egy-egy munkavállalónak, hogy a vállalhatatlan feltételek miatt ők maguk döntsenek a közös megegyezés mellett. 

Mivel Pócs János nem adott érdemi és megnyugtató válaszokat a kormány céggel kapcsolatos terveiről, a bizonytalanságok eloszlatása érdekében Szekeres Imre országgyűlési képviselő a miniszterhez fordult, és írásban kérdezte Németh Lászlónét a kormány MÁV FKG-vel kapcsolatos terveiről. (A kérdések elérhetők az Országgyűlés hivatalos oldalán: http://www.parlament.hu/irom39/13186/13186.pdf)

A képviselő azt kérdezte a minisztertől, hogy mikor, hogyan és milyen tartalommal kívánják átalakítani a céget, és jár-e ez bármilyen létszámváltozással. Mi indokolja az átalakításokat, hiszen a vállalat nyereségesen üzemel? Módosulhat-e a munkavállalók jövedelme, juttatásaik, illetve munkajogi helyzete?

Németh Lászlóné válaszai [http://www.parlament.hu/irom39/13186/13186-0001.pdf] nem voltak meggyőzőek és egyértelműek, azt azonban megerősítette, hogy a kormány azt tervezi, visszaszervezik a MÁV FKG-t a MÁV-ba. A miniszter ezzel kapcsolatosan csak azt szögezte le, hogy az átalakítások miatt egyetlen munkavállaló sem kerülhet jogilag hátrányosabb helyzetbe, arról ugyanakkor hallgat, hogy anyagilag és a létbiztonság vonatkozásában hogyan változhat a munkavállalók helyzete.

A miniszter válaszából arra lehet következtetni, hogy a jászkiséri telephelyen a gyártó-javító tevékenység 200-300 fős gépészeti üzeme működhetne tovább, töredék árbevétellel, töredék nyereséggel és töredék iparűzési adóval a településeknek.

Szekeres Imre szerint az eljárás elfogadhatatlan. Facebook-oldalán azt írta, hogy „húszéves képviselőségem alatt többször is adódott már olyan helyzet, ami megpecsételte volna a jászkiséri üzem sorsát, de eddig mindig közbeléptem, és sikerült megmenteni. Most sem lesz ez másképp: kormányra kerülve küzdeni fogok azért, hogy a nagy múltú üzem a közel ötven éves szellemi kapacitás megmaradjon az itt élőknek”.

Szerző
2014.01.14 11:12

A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava/
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Témák
MTA
2019.02.15 19:35

Ilyen EP-listát akar az MSZP elnöksége

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:27

Fotó: / Tóth Gergő
A pártelnökkel semlegesítenék a széttartó törekvéseket.
Mindjárt véleményt mond az MSZP választmánya a szombati kongresszus elé kerülő EP-listáról – amit Tóth Bertalan vezet. Az, hogy a pártelnök került a szocialista névsor élére, elejét vette, hogy huzakodás alakuljon ki a listavezető személye körül. Emlékeztetőül: a helyi szervezetek érdemi többsége azt jelezte korábban, hogy Ujhelyi István legyen az első az EP-lajstromban, és ezt támogatta az elnökség is. Csakhogy az utolsó pillanatokban Szanyi Tibor is bejelentkezett listavezetőnek, célját a választmány segítségével érte volna el – azért lobbizott, hogy a választmány emelje pajzsra a listavezetőt. (Megjegyzendő: a szabályok szerint az elnökségnek és a választmánynak együttesen kell döntenie a listára, egyik sem erőszakolhatja rá az akaratát a másikra.) Bár a többségi vélemény szerint Ujhelyi behúzta volna a listavezetői pozíciót, így azonban nem lesz konfliktus, illetve az elnök személye segíthet abban, hogy átmenjen a lista. Amelyiknek második helyén Ujhelyi István áll, így őt követi Szanyi Tibor, utána Tüttő Kata jön, majd Kálló Dániel következik, és a hatodik hely Gurmai Zitáé. Érdemes Kállót kiemelni, aki a Független Diákparlament szóvivője volt, és a civil erőt képviseli. (Az egyelőre kérdéses, mit szól hozzá a választmány.) Mint emlékezetes, ő az a fiatalember, akit tavaly februárban az Echo TV Napi aktuális című műsorában próbált sarokba szorítani a műsorvezető - kétes sikerrel. A nagy vihart kavart adás felvételét a csatorna törölte ugyan saját oldaláról, de ezen a linken még megnézhető.
Természetesen listán mindenki csúszik egyet előre. Hiszen Tóth Bertalan szimbolikus szereplő – az EP-választás után visszalép. A jelenlegi számítások szerint az MSZP mintegy három képviselői helyre számíthat, ebből vélhetően egyet átenged majd a közös listához csatlakozó Párbeszédnek, így Ujhelyi István és Szanyi Tibor újrázhat Brüsszelben.
2019.02.15 19:27
Frissítve: 2019.02.15 19:40