Népszava-összeállítás;

Magyarország;Görögország;romagyilkosságok;jelentés;raszizmus;EU Alapjogi Ügynökség;szélsőséges ideológiák;Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia;

2014-01-15 06:30:00

Formális a rasszizmus elleni fellépés

Nemzeti, európai uniós és nemzetközi színtéren is növekvő aggodalmat kelt az erőszakos rasszizmus és az intolerancia más formáinak megjelenése, főleg két EU-tagállamban: Görögországban és Magyarországon. Igen aggasztó, hogy félkatonai csoportokhoz kötődő, szélsőséges retorikát alkalmazó pártok jelentős parlamenti képviseletet szereztek - hangsúlyozza az EU Alapjogi Ügynöksége (FRA) 2013 végén közzétett jelentése. A görög és a magyar helyzet áttekintése nyomán a FRA ajánlásokat is megfogalmaz, rámutatva, hogy azok más tagországok számára is tanulságokkal szolgálnak.

Mindkét országban kormánytisztviselőkkel, emberi jogi és civil szervezetek képviselőivel beszélgettek a jelentés készítői. A magyar helyzetet elemezve megjegyzik, hogy bár a jogszabályok formálisan védelmet nyújtanak a rasszizmus, idegengyűlölet és intolerancia ellen, a konkrét példák alapján úgy ítélik meg, hogy ezek átültetése a gyakorlatba nem hatékony.

"A kormányzás minden szintjén nagy tudatosságra, erős politikai akaratra lenne szükség" - írják a magyar fejezet bevezetőjében, hozzátéve: a problémák kezelését nagyban akadályozza, hogy a megkérdezett kormányilletékesek nem ismerik el a jelenség súlyosságát és negatív társadalmi hatásait.

A FRA visszautal az az Európa Tanács emberi jogi szerve, a Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság (ECRI) korábbi jelentéseire, amelyek már felhívták a figyelmet a roma népességgel szembeni előítéletekre és diszkriminációra, a menedékkérőkkel szembeni bánásmódra, a rasszista indíttatású erőszakcselekményekre, az antiszemita, idegengyűlölő kifejezésekre a médiában, s a politikusok megnyilvánulásaiban. Idéznek a 2012-es ECRI-jelentésből: "A rasszista diszkrimináció, a roma kisebbség elleni negatív sztereotípiák az állami intézményekben, a rendőrségen belül olyan realitás, amelyet Magyarországnak nem kéne tagadni".

Bőven találtak példát a szélsőséges ideológiák megjelenésére a közszférában. A Jobbik képviselőjének javaslatát, miszerint listát kellene készíteni a "biztonsági kockázatot jelentő" zsidó képviselőkről. A Magyar Hírlapban megjelent, hírhedt publicisztikát, amely a romákat "állatoknak", "emberi együttélésre alkalmatlannak" minősítette. A Táncsis-díj odaítélését egy közismerten antiszemita és romaellenes újságírónak, amelynek nyomán tiltakozásul számos korábbi kitüntetett visszaadta a díját.

Idéz a FRA a 2011 decemberi Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiában megfogalmazott ígéretekről, s a 2004-ben életbe lépett egyenlő bánásmód törvény hatásáról, ugyanakkor leszögezi: e jogi keretek dacára a romaellenes előítéletek tovább élnek. "Magyarországon a romák változatlanul diszkriminációt, kirekesztést, zaklatást szenvednek el. Gyűlöletbeszéd, gyűlöletbűntettek áldozataivá válnak.

Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz érkezett panaszok mintegy 10 százalékát romák nyújtják be" - emeli ki a jelentés. Említést tesznek egy 2011-es felmérésről, amelyben a megkérdezettek 60 százaléka egyetértett azzal, hogy "a romák vérében van a bűnözési hajlam", 42 százalék pedig helyeselte, hogy bizonyos klubokba, szórakozóhelyekre nem engednek be romákat.Nőtt a feszültség, s szaporodtak a romák elleni erőszakcselekmények az elmúlt években - állapítja meg az Alapjogi Ügynökség.

Kiemelték a 2008 januári szigetvári esetet, amikor öt férfi két roma nőt támadott meg, mivel a bíróság előtt sikerült bizonyítani, hogy rasszista indíttatású támadás történt. Csak 2013-ra született meg az ítélet a 2008-2009-es romagyilkosságok ügyében: annak idején kilenc támadásban hat romát megöltek, köztük Tatárszentgyörgyön egy 27 éves férfit és négy éves kisfiát. E gyilkosságsorozatnál is bizonyítani lehetett a romaellenes előítéletet, s három elkövetőt életfogytiglanira ítéltek.

A sajóbábonyi incidenst felidézve kitér a dokumentum arra a dilemmára is, lehet-e a kisebbségek védelmében hozott törvényeket kisebbségi elkövető ellen alkalmazni. A gyöngyöspatai eset kapcsán az Amnesty International megállapításait idézik arról, hogy elmaradt a rendőri beavatkozás, s a szélsőséges csoportok illegális fellépése ügyében nem volt nyomozás, vádemelés.

Az erősödő antiszemitizmussal kapcsolatban a jelentés leszögezi, hogy - bár a magyar kormány állást foglalt az antiszemitizmussal szemben, s a miniszterelnök "zéró toleranciát" hirdetett - a Zsidó Világkongresszus megítélése szerint nem néztek szembe a probléma valódi természetével.

Az antiszemitizmussal szembeni fellépés elégtelenségét 2012-ben a washingtoni külügyminisztérium is bírálta, szóvá téve, hogy antiszemita nézeteikről ismert személyiségeket rehabilitálnak, s a kötelező olvasmányok közé sorolták a háborús bűnös Wass Albert műveit. A jelentés említést tesz Nyírő József újratemetésének kísérletéről, s arról is, hogy utcát neveztek el Teleki Pál egykori miniszterelnökről, akinek kormánya több zsidóellenes törvényt fogadott el.

Az FRA online felmérésében több mint 5800, magát zsidónak valló állampolgár véleményét kérték ki nyolc EU-tagállamban (Nálunk 528-an töltötték ki a kérdőívet). E felmérés szerint a magyar zsidók 90 százaléka úgy véli, az antiszemitizmus súlyos gond Magyarországon, s ez jóval magasabb a nyolc ország átlagánál (66 százalék).

A magyar nyilatkozók 84 százaléka fő problémának az antiszemitizmusnak a politikai életben való erősödését látja (a nyolc ország átlaga 44 százalék). A magyarok 79 százalékát aggasztja a zsidó temetők meggyalázása (átlag 50 százalék). A magyar zsidók 90 százaléka nem jelenti az antiszemita zaklatás eseteit a hatóságoknak, főleg mert úgysem történne semmi. A hazai zsidó válaszolók 48 százaléka már gondolt a kivándorlásra (a nyolc ország átlaga 29 százalék).

Az Alapjogi Ügynökség kitér az idegengyűlölet problémájára, amely a menedékkérők és menekültek számának emelkedésével felerősödött. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) ugyan elismerte, hogy Budapest tett lépéseket a helyzet javítására, de felhívta az EU-tagállamokat, ne küldjenek vissza menedékkérőket Magyarországra.

Széleskörűnek ítéli a jelentés a melegekkel szembeni diszkriminációt is. Az Egyenlő Elbánás Hatóság 2013-as jelentését idézik, amely szerint továbbra is tapasztalható hátrányos megkülönböztetés, előítélet, gyűlöletbeszéd, nem beszélve az erőszakcselekményekről.

Külön alfejezet foglalkozik a Jobbik működésével és a Magyar Gárda történetével. A FRA tanulmánya kiemelte: a szélsőjobboldali, cigányellenes nézeteket valló párt parlamentbe jutása hozzájárult ahhoz, hogy a szélsőséges ideológia a hazai közélet fősodrába került.

Görögországban szigorúbban lép fel a rendőrség

Magyarország mellett az Európai Unió tagállamai közül Görögországot emlegetik olyan országként, ahol drámai mértékben terjedtek el a szélsőséges nézetek. A 2012 júniusában megrendezett parlamenti választáson a neonáci Arany Hajnal hét százalékot szerezve került be az athéni törvényhozásba. Az erőszaktól sem visszariadó párt népszerűsége folyamatosan nőtt, s az ország harmadik legnépszerűbb pártja lett. Múlt év tavaszán több felmérés szerint közkedveltségi mutatója már a 12 százalékot is meghaladta.

Miután ősszel a párt egyik aktivistája meggyilkolta Pavlosz Fisszasz antifasiszta rendszert, a rendőrség hajszát indított a neonáci tömörülés ellen, s több vezetője börtönbe került. A párt népszerűsége hét százalékra visszaesett ugyan, ez azonban csak ideiglenes jelenségnek bizonyult, azóta ismét tíz százalékra erősödött.

Az FRA jelentése arra a következtetésre jut, a rasszista erőszak, a diszkrimináció és az intolerancia nőtt az országban. Ez egyértelműen a gazdasági válság következménye. Különösen drámai a fiatalokat sújtó munkanélküliség. A tanulmány a görög statisztikai hivatal júniusi adatára hivatkozik, amely szerint a 25 év alattiaknál 58,2 százalék volt az állástalanok aránya.

Augusztusban ennél is drámaibb, 60,6 százalékos arányt mértek, szeptember végére 56,7 százalékra "javult" ez az adat.A dokumentum szerint a szélsőséges jelenségek miatt nőtt a gyűlölet. 2012-ben 975 374 külföldi (uniós és unión kívüli polgár) élt Görögország területén, ami a lakosság 8,8 százalékának felelt meg. Ez ugyan az uniós átlag kétszerese, de az ausztriai, ciprusi, észtországi, német, írországi, lett, luxemburgi és spanyolországi átlag alatt marad.

Emberi jogi szervezetek munkatársai is egyértelműen megerősítették, hogy Görögországban mind több a rasszista erőszak, a diszkrimináció, az intolerancia, valamint a szélsőségesség, ugyanakkor úgy vélték, hogy ebben az elhibázott kormányzati politika is felelős.

A mindenkori kabinet ugyanis rossz válaszokat adott a felmerült gondokra. Az Emberi Jogok Görög Nemzeti Bizottsága (NCHR), valamint más szervezetek arra is rámutatnak, hogy a rasszizmus már korábban is jelentkezett a társadalomban, de a kormányok ez ellen sem tettek semmit.

Az NCHR például már egy 2001-es tanulmányában figyelmeztetett arra, hogy 1991-2001 között a hivatalos szervek részéről erőteljes rasszizmus tapasztalható a bevándorlókkal, valamint a roma közösség tagjaival szemben. A szervezet hatékony intézkedések elfogadását követelte a Görögországban addig nem tapasztalt jelenség visszaszorításáért.

Az NCHR, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és más szervezetek rendszeresen gyűjtötték az adatokat a rasszista jellegű incidensekről. Az akciók többségében az Arany Hajnal fekete pólót viselő aktivistái vettek részt, általában csoportokba szerveződve, több ízben kutyákat küldve a bevándorlókra. A támadók nem egyszer maszkot viseltek.

2012 novemberében a washingtoni külügyminisztérium figyelmeztette az amerikai állampolgárokat, hogy a bevándorlókkal szemben egyre több a provokáció. Ezért az afrikai, ázsiai, latin és közel-keleti gyökerekkel rendelkező amerikai állampolgárokra is veszély leselkedhet.

A FRA tanulmánya kitért arra, hogy a görög törvények értelmében két éves börtönbüntetésre ítélhetik azokat a személyeket, akik gyűlöletet szítanak másokkal szemben akár vallási, akár etnikai okokból. Emberi jogi szervezetek azonban megállapították, hogy a vonatkozó jogszabályokat nagyon ritkán alkalmazták.

2010-ben például a legfelsőbb bíróság elutasított egy antiszemita könyv ellen benyújtott panaszt arra hivatkozván, hogy abban a zsidókat nem vallási-etnikai okokból támadták, hanem mert a "világhatalomra" törnek. A jelentés azonban megemlíti, hogy a Pavlosz Fisszasz elleni gyilkosság után az athéni bíróság rasszista cselekményekre hivatkozva ítélt el 41 havi börtönre két Arany Hajnal tagot.

A FRA rámutat: hiába léteztek már korábban is a rasszizmust büntető törvények, kevesen jelentették be hivatalosan a nem görög állampolgárokkal szembeni jogsértéseket. Ráadásul az ezen ügyekkel foglalkozó ombudsman jogkörei meglehetősen korlátozottak. Ami a görög állampolgárokkal kapcsolatos bejelentéseket illeti, 2009-ben alig három tucat ilyen esettel foglalkozott az ombudsman, ebből 29 érintett romákat, 2010-ben pedig már 36.

Az ombudsman közlése szerint 2013 első négy hónapjában 16 rasszista incidens történt. Legalábbis ennyi bejelentés jutott el hozzá. Az emberi jogi szervezetek által létrehozott adatbázis szerint azonban 2012-ben 154, 2013 első nyolc hónapjában pedig 104 rasszista jellegű támadást hajtottak végre.

A jelentés arról nem tesz említést, amire több vizsgálat utalt, hogy az Arany Hajnal a rendőrségbe is beférkőzött. Ugyanakkor szó esik arról, hogy 2012-ben a rendőrség átfogó razziát indított Xenion Zeus fedőnéven, melynek célja az volt, hogy felkutassák, majd kiutasítsák az országból az illegális bevándorlókat. Az akció sikere igencsak megkérdőjelezhető.

2012 augusztusa és 2013 júniusa között összesen 123 567 bevándorlót kerítettek kézre, de közülük mindössze 6910 személyről, 5,6 százalékukról derült ki, hogy illegálisan tartózkodtak az ország területén. Ettől függetlenül a rendőrség folytatta a razziákat.