Előfizetés

Hollande állta a sarat

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2014.01.15. 06:42
Hollande és Julie Gayet viszonya lázban tartja a világsajtót FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Nem válaszolt a magánéletét firtató kérdésekre tegnapi sajtóértekezletén Francois Hollande. A francia elnök azonban a későbbiekben állásfoglalást ígért az ügyben. Az államfő gyökeresen új gazdaságpolitikát hirdetett meg.

Francois Hollande teljesen új gazdaságpolitikáját akarta meghirdetni tegnapi, hivatalba lépése óta harmadik sajtóértekezletén. Eddigi államfői megbízatása fordulópontját remélte fellépésétől, s azt, hogy népszerűsége végre megindul felfelé a lejtőn.Nőügye ezért a lehető legrosszabb időpontban robbant ki Hollande szempontjából.

Az újságírók többsége, akik már fél órával a sajtótájékoztató előtt színültig megtöltötték az Elysée-palota sajtótermét, ugyanis elsősorban a 41 éves színésznővel, Julie Gayet-vel folytatott viszonyára voltak kíváncsiak, s arra, hogyan alakul a viszonya élettársával, Valérie Trierweilerrel, akit vasárnap kórházba szállítottak. A nemzetközi érdeklődést jelzi, először fordult elő, hogy azt élőben közvetítsék a legnagyobb angolszász hírtelevíziók, a CNN, a BBC News és a Sky News.

A köztársasági elnök hosszasan beszélt meghirdetett gazdasági programjáról, a "felelősség paktumáról". Mint mondta, apró eredményeket értek már el, például valamelyest csökkent a fiatalokat érintő munkanélküliség, de ez kevés. Átfogó intézkedéseket hirdetett meg. Ígéretet tett az adóterhek csökkentésére, a vállalkozások és egyéni vállalkozók járulékainak csökkentésére.

Mint mondta a gyakran hosszadalmas és bürokratikus eljárások egyszerűsítésére. A munka már most megkezdődik, de több intézkedés lép életbe 2015-ben. Kifejtette, 2014-ig ötvenezer munkahelyet kívánnak teremteni, 15 százalékkal több fiatalt vesznek fel a közszolgálatba.

A francia elnök hozzátette, könyörtelenül lesújtanak az antiszemita és rasszista megnyilvánulásokra. Külpolitikai kérdésekre is kitért, méltatta a Maliban, illetve a Közép-Afrikai Köztársaságban szolgálatot teljesítő francia katonákat. Reményét fejezte ki, hogy a francia-német tengely jelentősen előmozdítja az európai védelmi politikát. (Ez azért új, mert Párizs eddig Londonnal akart együttműködni e kérdésben.) Kifejtette, az a cél, hogy tíz év elteltével már teljesen új alapokra helyezzék Franciaországot.

Francois Hollande olyan átfogó programmal állt elő, hogy a közösségi hálózatokon többen megjegyezték: mintha most kezdődött volna elnöksége. Célratörőnek, határozottnak tűnt, aki láthatóan rá akart cáfolni azokra a bírálatokra, melyek szerint túl határozatlan.

Ügyes retorikai húzás volt részéről, hogy mondandóját a Szíriában elrabolt négy francia újságíró ügyével zárta. Drámai hangon jelentette be, hogy hazája mindent elkövet kiszabadításukért. Didier Francoist és Edouard Eliast 213, Nicolas Hénint és Pierre Torrest 197 napja ejtették túszul.

Természetesen nem kerülhette el a kínos kérdéseket. Már az első is nőügyét firtatta. "Valérie Trierweiler még Franciaország first ladyje?" - érdeklődött az ellenzéki Le Figaro újságírója. A francia elnök azonban hamar rövidre zárta a kérdést. Mint mondta, mindenki életében vannak nehéz időszakok, de a magánszférájába nem enged betekintést másoknak.

Ugyanakkor hozzátette, most nem válaszol az ezt firtató kérdésekre, csak később. Elmondta továbbá, nem kíván olyan törvényt elfogadtatni a parlamenttel, amely garantálná a közjogi méltóságok számára magánéletük tiszteletben tartását. Az elnök azt is közölte, a biztonsága "mindig garantált" utalván azokra a cikkekre, amelyek szerint a légyottok során biztonságát is veszély fenyegette. Hollande összességében állta a sarat, s a sajtóértekezlet végére a hangulat is viszonylag oldottá vált.

Kellene az EU Kijevnek

Brüsszel folytatja a társulási megállapodás aláírásával kapcsolatos párbeszédet Kijevvel, amint az ukrán hatalom világos elkötelezettséget mutat ez iránt, jelentette be Peter Stano, Stefan Füle bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős EU-biztos szóvivője Mikola Azarov kormányfő nyilatkozata után, amelyben a tárgyalások mielőbbi felújítását kormányzati feladatként jelölte ki.

Stano elmondta: 2013 decemberében brüsszeli illetékesek tárgyaltak Szerhij Arbuzov első miniszterelnök-helyettessel, s a párbeszéd folytatódik, amint az ukrán hatalom világos elkötelezettséget mutat a társulási megállapodás aláírását illetően”.

A szóvivő emlékeztetett, hogy az EU tagállamai állam- és kormányfőinek decemberi nyilatkozata alapján továbbra is érvényben van a társulási megállapodás aláírására Ukrajnának tett javaslat.

Az ukrán külügyminisztérium tegnap szóvivői sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a tárgylaások folytatódnak, jövő hónapban már a társulási és szabadkereskedelmi egyezmény aláírásának időpontja is ismert lesz. Az európai integrácó változatlanul Ukrajna stratégiai prioritása, szögezte le a külügyi szóvivő.

Az ellenzéki képviselők tegnap blokkolták az ukrán parlament munkáját. Az ellenzék Vitalij Zaharcsenko belügyminiszter lemondását követeli és a 2014-es költségvetés elfogadását a szabályok szerint, nem pedig az egyszerűsített eljárás alapján.

Tavares: tavasszal lép az Európai Bizottság

E.É.
Publikálás dátuma
2014.01.15. 06:38

Mit szól ahhoz, hogy Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő egy interjúban kijelentette, hogy halott a Tavares-jelentés? - kérdeztük meg a jelentés rapportőrétől, Rui Tavarestől. Az alapvető jogok magyarországi helyzetét élesen bíráló jelentést jegyző portugál EP-képviselő lapunknak elmondta, a tavaly nyáron az EP plenáris ülésén elfogadott határozat alapján az Európai Bizottság komoly változtatásokra készül, s ezeket várhatóan február-március táján hozza nyilvánosságra.

"Nem Schöpflin úr dolga, hogy bármely EP-jelentést halottnak nyilvánítson" - mondta lapunknak telefonon Rui Tavares. A portugál EP-képviselő úgy vélte, fideszes kollégája aligha követi szorosan nyomon az európai intézmények munkáját, különben tudná, a Tavares-jelentés alapján döntött úgy az Európai Bizottság, hogy törvényben rendezik a jogállamiság kérdését.

"Mindig is hangsúlyoztuk, hogy ez a jelentés nem csupán Magyarországról szól, hanem a jogállamiság helyezetéről az egész Európai Unióban" - húzta alá Tavares. A Bizottság lépésekre készül a hetes cikkely alkalmazása ügyében is, mutatott rá a portugál EP-képviselő, aki ugyanakkor hangsúlyozta, szerinte nem a hetes cikkely a legjobb eszköz egy-egy tagállam ellen.

"Kell lenni valamiféle köztes mechanizmusnak aközött, hogy nem teszünk semmit, illetve, hogy a legsúlyosabb lépést tesszük meg, azaz, megfosztunk egy államot a szavazati jogától. Magam sem szeretném, ha ez saját országommal megtörténne" - mondta Tavares, aki szerint meg kell ugyan tartani a hetes cikkelyt, mint végső eszközt, de szükség van köztes eszközökre az uniós normákkal, az alaptörvény kettes cikkelyével szembemenő tagállamok ellen. Jelezte, hogy továbbra is napirenden van a "koppenhágai mechanizmus" kidolgozása.

Kérdésünkre, hogy az EP-választások után is folytatódik-e a munka, Tavares hangsúlyozta, nem a politikai menetrend alapján dolgoznak, sem a magyar választások időpontja, sem az EP-választás időpontja nem befolyásolja e folyamatot. Jelenleg jogi háttérmunka folyik.

Rapportőrként Tavares elképzelhetőnek tartja, hogy idén nyáron, egy évvel a jelentés elfogadása után érdemes lesz levonni a magyar eset tanulságait, számbavenni a pozitív és a negatív tényezőket egyaránt. Mint hangsúlyozta, 2013 nyarán hiányzott a jogi alap a fellépéshez, de 2014 nyarára, 2015-re már meg lesz a mechanizmus, hogy uniós jogsértés esetén egy tagállamot figyelmeztessenek, ha ezen az úton halad tovább, jogi következményekkel kell számolnia.

Rui Tavares kifejtette, a közelgő EP-választás tétje nagyon komoly, s első alkalommal történik meg, hogy a polgárok szavazata igazán számít. "Dönteni kell, hogy az értékek, állásteremtés, társadalmi igazságosság Európájára, a valódi európai demokrácia megteremtésére akarnak-e szavazni, vagy le akarják bontani a közös Európát. A történelem már megmutatta, hogy ez nagyon súlyos következményekkel járhat" - hangsúlyozta Tavares.