Bár a DK elnöksége csak hét végén dönt arról, kik indulnak a párt színeiben a tavaszi országgyűlési választáson, több helyről már kiszivárogtak a nevek. Az ellenzéki megállapodás értelmében hetvenegy egyéni választókerületben az MSZP, huszonkét körzetben az Együtt-PM, tizenháromban pedig a DK nevezi meg a közös jelöltet. Az előbbi két párt korábban szinte a legtöbb jelöltjét bemutatta, ám Gyurcsány Ferenc pártja csak most csatlakozott a kormányváltó szövetséghez.
A megállapodás értelmében a DK kapta meg a belvárost és a várnegyedet magába foglaló 1. választókerületet, ahol Kerék-Bárczy Szabolcs lesz a fideszes Rogán Antalt kihívója. A Hegyvidéken Bauer Tamás, a DK alelnöke Fónagy János államtitkárral verseng majd a mandátumért, mert Pokorni Zoltán az idén inkább a polgármesteri székért száll harcba. Ebben a polgári-jobboldalinak számító választókerületben elvileg Szabó Tímea, az Együtt-PM társelnöke indult volna, ő azonban a közös ellenzéki országos lista ötödik helyét kapta meg, így nem küzd egyéni mandátumért. Az hivatalosan ugyan még nem dőlt el, ki lesz a kormányváltók VI-VII. kerületi jelöltje, forrásaink szerint itt Oláh Lajos volt államtitkár versenghet a fideszes Rónaszékiné Keresztes Mónikával.
A Bács-Kiskun megyei 3. választókerületben Niedermüller Péter, a DK alelnöke indul Font Sándorral szemben; ezt a körzetet a szocialisták adták át a DK-nak. Akárcsak a mohácsi választókerületet, ahol Gyurcsányék még nem nevezték meg, hogy ki verseng majd a KDNP-s Hargitai Jánossal. Sárbogárdon Ecsődi László lesz a kormánypárti Varga Gábor kihívója, a győri kettes körzetben pedig Glázer Tímea, a DK elnökségi tagja a fideszes Kara Ákos ellenfele. Berettyóújfalun vélhetően Csontos János lesz a jelölt, aki korábban a szomszédos Püspökladányban szocialista színekben győzött.
Esztergomban a PM-es országgyűlési képviselő, Szilágyi László adja át a jelöltséget a DK-s Bagó Lajosnak. Sokak szerint itt győzhet az ellenzék - a kormánypárti Völner Pál államtitkárt ellenében -, hiszen a helyiek többsége kiábrándult a Fideszből. Kaposvárt szintén nyerhető körzetnek tartják; a városban Kolber István korábbi tárca nélküli miniszter mérkőzik majd meg Gelencsér Attilával, a Somogy megyei közgyűlés fideszes elnökével. Kolber 2006-ban nyert már Kaposváron, a szocialista Lamperth Mónikával együtt. Szigetszentmiklóson az egykori SZDSZ-elnök, Kuncze Gábor verseng a mandátumért. Kuncze korábban már nyert itt, bár akkor jóval kisebb volt a körzet.
A DK arról is a hét végén dönt, kik szerepeljenek a közös listán, ahol Gyurcsány Ferenc pártelnök a harmadik. A párt az első hatvanba még öt politikust nevezhet meg. Várhatóan befutó helyre számíthat Molnár Csaba, Vadai Ágnes és Varjú László. Forrásaink szerint az Együtt-PM a jövő hét végéig osztja el a listás helyeket. A pártszövetség a 16. és a 36. helyet kapta meg, majd még öt pozíciót a negyvenedik és a hatvanadik hely között.
Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke - aki azért nem szerepel majd a közös ellenzéki listán, mert az Európai Parlamentbe pályázik - elképzelhetőnek tartja, hogy Gyurcsány szerepeltetésével választókat veszíthetnek, de bízik abban, hogy a végül több választójuk megy majd el szavazni, mint amennyit a baloldali ellenzék korábban meg tudott szólítani. A politikus tegnap azt mondta, a kormány leváltását "lehet egy kívánságműsor keretében elképzelni", de a kormánnyal szemben csak a létező ellenzék tud elindulni a választáson. Nem tagadta, hogy korábban a két lista híve volt, de mert nem igazolódott be, hogy azzal a megoldással képesek lennének a választók széles körét megszólítani, elfogadta a közös indulást.
A kiterjesztett ellenzéki összefogás, a szélesebb platform előrelépés, hiszen a "színesebb" közös lista mindenképpen vonzó lehet, de ez csupán szükséges, nem pedig elégséges feltétele a választási győzelemnek - fogalmazott lapunknak Szentpéteri Nagy Richard. A Méltányosság Politikaelemző Központ főmunkatársa is úgy gondolja, hogy bár egyeseket valóban elbizonytalaníthat Gyurcsány Ferenc vagy Fodor Gábor beemelése a szövetségbe, sőt akár Kuncze Gábor indulása is, ám összességében mégis "többet hoznak, mint amennyit visznek". Kár, hogy ez a széleskörű összefogás csak szűk három hónappal a választás előtt állt össze, mert ha több idő lenne, talán máson is érdemes lenne még gondolkodni - mondta. Mivel azonban kevés az idő, Mesterházy Attilával az élen kell belehúzniuk a kormányváltó erőknek, de nagyon - fogalmazott, hozzátéve: hiszen ha össze is adják a szövetség támogatottságát, az még mindig elmarad a Fideszétől.Ezt csak intenzív, lendületes kampánnyal lehet ellensúlyozni, olyannal, ami szembeállítható a kormánypártok fő hívószavává vált rezsiharccal.
Kiszelly Zoltán szerint biztosan összeadódnak majd az összefogásban résztvevő ellenzéki pártok szavazatai, az eddig "rejtőzködő" baloldali választók pedig visszatalálhatnak a baloldali tömbhöz. A politológus úgy gondolja, ha a tavaszi parlamenti választásokon érvényesül a kormányellenes "protest-hatás", akkor a protest-szavazatok legnagyobb része a baloldali pártokhoz érkezhet. Az összefogás résztvevőit külön vizsgáló közvélemény-kutatásokban azonban a DK támogatottságának növekedése megállhat, mivel a volt kormányfő hangsúlyozta a leginkább a teljes ellenzéki összefogás szükségességét, ami viszont most megvalósult. Kiszelly elképzelhetőnek tartja, hogy az Együtt-PM támogatottsága csökkenhet az összefogás hatására, mivel Bajnai és szövetségesei eddig a 2010 előtti politikai viszonyok meghaladását, a "korszakváltást" hangsúlyozták, szavazóik egy része szemben áll az MSZP-vel és a Fidesszel is.
Bár a politológus három hónapos "kényszerházasságnak" nevezte az ellenzéki összefogást, szerinte már biztosan "nem táncol ki" belőle egyik párt sem, hiszen azzal a parlamentbe kerülésüket veszélyeztetik.
A Századvég legújabb felmérésben azt állítja: a baloldali választási koalíció támogatottsága egy százalékkal több a közös listával, mintha a szereplők külön indulnának. Az intézet január 10. és 12. közötti felméréséből az derül ki, hogy a biztos szavazó pártválasztók között a kormánypárt támogatottsága 52 százalékon, az MSZP 21 százalékon, az Együtt-PM 5 százalékon, a DK pedig 4 százalékon áll. A Jobbik ebben a körben is erősödött, jelenleg 14 százalék a támogatói aránya. Az LMP-re a biztos szavazó pártválasztók 3 százaléka voksolna. Az Ipsos legújabb, szintén az ellenzéki megállapodás előtt készített felmérése szerint most vasárnap valamivel többen mennének el választani, mint korábban.
A Fideszt jelenleg a választásra jogosultak 28 százaléka támogatja, az MSZP-t 16 százaléknyian. A Jobbiknak kevéssel csökkent a tábora, az év végén 7, most 6 százaléknyian sorakoztak fel mögéjük. A DK híveinek aránya 2-ről 3 százalékra emelkedett, és így utolérte az Együtt-PM-et, amelyet a múlt hónaphoz hasonlóan ugyancsak 3 százalék támogat. Az LMP változatlanul 2 százalékon áll. A biztos pártválasztók körében a Fidesz 48 százalékon áll, az MSZP 27 százalékos, a Jobbik 11 százalékos. Az Együtt-PM és a DK a bejutási küszöböt jelentő 5 százalékon áll, az LMP ez alatt, 3 százalékkal. A Nézőpont Intézet szerint januárban nem változtak a politikai erőviszonyok Magyarországon. A Heti Válasz számára készített kutatásból az derül ki, hogy a Fidesz a teljes népességben 37 százalékon áll, de az aktív szavazók körében eléri a 46 százalékot is. A baloldal a teljes népességben 21, a választási részvételüket biztosra ígérők körében 25 százalékon áll. Az LMP viszont most nem jutna be a parlamentbe, pedig a zöld párt iránti szimpátia meglepően magas. Gyurcsány visszatérése így nemcsak a Fidesz 2010-es szavazótáborát kovácsolhatja újra egybe, hanem az egyetlen kitartóan Gyurcsány-ellenes baloldali párthoz is hozhat szavazókat - véli a Nézőpont Intézet.
Alighogy a demokratikus ellenzék vezetői bejelentették: közös listán, közös egyéni jelöltekkel indulnak a tavaszi választáson, kiderült, hogy országjáró körutat és kampányt szervez a Civil Összefogás Fórum (CÖF). Csizmadia László, a szervezet alapítója elmondta, ezzel akarják felhívni a figyelmet arra, hogy "újra összeállt az országot a csőd szélére sodró politikusok maroknyi, hatalomra éhes csapata". Csizmadia szerint a korábbi rezsim oszlopai valójában soha nem engedték el egymás kezét, és abban bíznak, hogy az emberek négy év alatt mindent elfelejtettek, így újrakezdhetik a "parazita hatalomgyakorlást".
Egyéni győzelmekre is szükség van
Az Együtt-PM és a DK csak akkor alakíthat önálló frakciót, ha néhány egyéni kerületben is győzni tud - állítja a Political Capital választási szakértője. László Róbert emlékeztetett: az új választási rendszerben felvállalhatatlan kockázatot jelentett volna, hogy a DK és az Együtt-PM is a bejutási küszöb környékén egyensúlyozzon, hiszen "bármelyikük is rekedt volna kívül, az a baloldali ellenzéki győzelem utolsó esélyét is elvette volna".
Épp ezért a demokratikus ellenzéki erőknek nem volt más választása, mint az összefogás, a közös lista ugyanis épp ezt a kockázatot iktatta ki. Csakhogy egyben egy kockázati tényezőt is jelent, hiszen így a kormánnyal elégedetlen, elkötelezetlen, a Jobbikot elutasító választók, akik esetleg távolságot tartanának a szövetség tényezőjeként szereplő egyik-másik párttól, s így a voksolástól is.
Az elemzés 4,8 millió belföldi választóval, azaz hatvan százalékos honi részvételével, ehhez pluszban 300 ezer, tisztán a Fideszre szavazó határon túli szavazóval és 15 százalékos Jobbik-eredménnyel számolt, ezek voltak a rögzített adatok. Ezek alapján két modellszámítást készített a szakértő, az egyikben az LMP parlamentbe jutását 5,5 százalékos eredménnyel vették, a másikban azonban az LMP nem éri el az 5 százalékos küszöböt. A számítások igazolták: az Együtt-PM-ből Bajnai Gordon és Szabó Tímea mellett a 16. helyre kerülő jelölt biztos befutó, azonban a 36. helyezett már izgulhat, a 48-49. pedig csak a szövetség egyéni győzelmeiben bízhat.
A DK helyzete hasonló: Gyurcsány Ferenc mellett a 19. és a 26. helyezett várhatóan bejut, a 39. és 45. jelölt sorsa viszont kérdéses. A Liberálisoknál csak a 4. helyezett Fodor Gábor biztos befutó, az 56. és 58. jelölteken pedig csak egy nagyarányú ellenzéki győzelem segíthet. Mindez azt is megmutatja, hogy az MSZP-n kívül az összefogás kisebb pártjainak csak akkor van esélyük az önálló frakcióalapításra, ha a közös listás helyek mellett pár egyéni győzelmet is begyűjtenek. A DK-nak is erre van szüksége ahhoz, hogy önálló frakciót alakítson.