A bank közölte, hogy Surányi György kimagasló szerepet töltött be a CIB és az Intesa Sanpaolo számára végzett munkája során egy olyan időszakban, amikor a bankcsoport jelentős növekedést ért el a közép- és kelet-európai régióban. A CIB Bank felügyelő bizottság új elnökének nevét hamarosan közzéteszi.
A bank vezetősége nevében Fabrizio Centrone, a CIB Bank vezérigazgatója méltatta Surányi szerepét, hozzátéve, hogy az összes munkatársával együtt szeretné háláját kifejezni, hogy oly sok éven keresztül volt lehetősége együtt dolgozni vele. Gratulált Surányi 60. születésnapjához, és egészséget, sikereket kívánt neki jövőbeli céljaihoz.
Surányi korábban 1990 és 1991 között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke volt még államtitkárként, majd később még egyszer volt a jegybank elnöke 1995 és 2001 között.
1995-ben jegybankelnökként fontos szerepet játszott a magyar gazdaság megbomlott egyensúlyának visszaállításában, majd a kiigazító intézkedések következtében megugró infláció leszorításában is, illetve a forint teljes konvertibilitásának megteremésében. Második jegybankelnökségének kezdetével vezették be a forint csúszóleértékelését, és 4,5 százalékos lebegtetési sávját. Jegybankelnöksége alatt folytatódott a magyar tőkepiacok liberalizációja.
2007-ben, Járai Zsigmond mandátumának lejártával felmerült, hogy újra Surányi kerülhetne a jegybankelnöki posztra, ám Gyurcsány Ferenc akkor miniszterelnök Simor Andrást választotta.
2009-ben, amikor Gyurcsány bejelentette, hogy távozik a kormányfői posztról, és átadja a helyét egy olyan miniszterelnöknek, aki képes parlamenti többséget biztosítani az elengedhetetlenül szükséges gazdaságpolitikai kiigazításnak, Surányi György neve is felmerült a lehetséges jelöltek között. Ő ugyanakkor azt szabta feltételül, hogy valamennyi parlamenti párt valamilyen fokon támogassa. A Fidesz azonban előrehozott választásokat követelt, így Surányi nem vállalta a megbízatást – összegezte a volt jegybankelnök és CIB–vezető eddigi pályafutását a hvg.hu.