A Magyar Helsinki Bizottság által képviselt magánszemély, illetve a Háttér Társaság a Melegekért azt követően fordultak bírósághoz, hogy a rendőrség 2012-ben olyan indokkal tiltotta meg a rendezvényt, amelyről már 2011-ben - szintén egy tiltás nyomán - kimondta a bíróság, hogy alaptalan. Ráadásul korábban több, hasonló útvonalra eső, nagyobb rendezvény megtartását tudomásul vette a hatóság - emlékeztetett az ítélet.
Emiatt is találta úgy a bíróság, hogy a BRFK döntése nemcsak egyszerűen diszkriminálta a felpereseket, illetve az általuk képviselt közösséget, hanem zaklatást is megvalósított velük szemben, mert a tiltás alkalmas volt a szexuális kisebbségekkel szembeni ellenséges környezet kialakítására. A Pride szervezői akkor a bírósághoz fordultak, amely a tiltó határozatot hatályon kívül helyezte, így megtarthatták a 2012-es rendezvényt is, ám - mint a törvényszék csütörtökön kimondta - "a rendezvény utólagos engedélyezése nem orvosolta" a jogsértést.
A 2012-es betiltott, majd mégis engedélyezett felvonulást a mintegy háromezer résztvevő mellett az Egyesült Államok akkori magyarországi nagykövete, Eleni Tsakopoulos Kounalakis, valamint több ellenzéki politikus is támogatta - a kormánypártok azonban nem képviseltették magukat az eseményen. Utóbbi nem is csoda, hiszen előzőleg Tarlós István főpolgármester és a fővárosi közgyűlés kormánypárti képviselői tervezték, hogy a "megbotránkozást keltő vagy obszcén" közterületi felvonulásokat betiltják, ám végül mégsem tették.
A tavalyi melegfelvonulást már nem próbálta ellehetetleníteni betiltással a rendőrség, ám a Jobbik feljelentést tett, mert szerinte "gyerekek lelki fejlődését veszélyeztette", hogy a felvonulásra néhányan kiskorúakat is magukkal vittek. A szélsőséges párt jelezte azt is: a "normális melegekkel” nincs baja.