Fazekas: a borászat a magyar mezőgazdaság "ékköve"

A magyar szőlészet és borászat mindig is a mezőgazdaság ékköve volt – jelentette ki Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter vasárnap Ópusztaszeren.

A borágazat 2012-ben 30 milliárd forinttal járult hozzá a mezőgazdaság teljesítményéhez, a tavalyi jobb termésnek köszönhetően az összeg 39 milliárd forintra nőtt - tette hozzá az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban szervezett Bországgyűlés elnevezésű rendezvényen.

Fazekas Sándor azt is hangsúlyozta, hogy az ágazatra épülő turizmus, vendéglátás és kereskedelem sokszorosára növeli a terület jelentőségét. Egyben felhívta a figyelmet arra: a számok mellett nem szabad elfelejteni mit jelent a szőlészet, borászat a táj vagy a foglalkoztatás szempontjából.

A 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban évente mintegy 2 milliárd forinttal, 8,5 milliárd forintra nő az ágazatnak jutó támogatás, amely ültetvénytelepítésre, gépberuházásra, valamint a piaci jelenlét erősítésére fordítható – tudatta a miniszter.
Fazekas Sándor kifejtette, a tömegtermelésben más országoknak sokkal nagyobb lehetőségei vannak, így a magyar borászat számára a minél magasabb minőség elérése jelenti a célt. Annak érdekében, hogy a magyar borászatban a minőségi korszakváltás megtörténjen, a minisztérium elindította a nemzeti borkiválóság programot, és megszületett a szervezeti változásokat lehetővé tevő új hegyközségi törvény.

Kiss Eliza, a tárca szőlő-borágazatért felelős miniszteri biztosa elmondta, az újjászervezett Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) 72 ezer termelő valódi érdekképviseleti szerveként működhet.

Tavaly százhúsz hegybírói helyet pályáztattak újra. Emellett a hatósági feladatot is ellátó szakemberek munkáltatója a HNT lett, így a hegybírók fizetésüket már nem az általuk ellenőrzött termelőktől kapják – közölte Kiss Eliza, hozzátéve, hogy 2014 egyik legkomolyabb feladata a hegybírók továbbképzése.

A tavaly elindult országkóstoló során elkészült a legszebb hazai fehér borokat összegyűjtő válogatás, idén a rozé- és a vörösborok következnek. Az így összegyűjtött prémium minőségű termékek már a „magyar bor válogatott” tagjaként vesznek részt a világ legnagyobb borvásárain – mondta a szakember.

Szerző

Enyhén emelkedett a BUX a héten

 Erős hétkezdet után napról napra hanyatlott a Budapesti Értéktőzsde teljesítménye az elmúlt héten, összességében azonban így is enyhén emelkedett az index. A BUX pénteken 19 255,65 ponton zárt, 153,93 ponttal, 0,81 százalékkal magasabban az előző heti záró értékénél.

A részvénypiac forgalma erősödött, 47,1 milliárd forint volt a héten, míg az előző héten 37,67 milliárd forint értékben születtek üzletek. A vezető részvények közül a hét nyertese a Richter volt, de kisebb mértékben erősödött az OTP és a Mol is, míg a Telekomnak csökkent az árfolyama.

Erősen kezdte az elmúlt hetet a magyar tőzsde, a külföldi piacokat felülteljesítve 1,7 százalékkal emelkedett a BUX hétfőn, a napi forgalom pedig megközelítette a 12 milliárd forintot. A jó hangulat kedden is folytatódott, bár a piac ekkor már veszített lendületéből, szerdán pedig a BÉT, jócskán elmaradva a külföldi tőzsdék emelkedésétől, enyhe csökkenéssel zárt. Csütörtökön csak a Mol drágulása mentette meg a tőzsdeindexet a csökkenéstől, a többi vezető papír ugyanis gyengült vagy stagnált, pénteken pedig, ugyancsak elmaradva a nemzetközi trendtől, 1 százalékos mínuszban zárt a BUX.

A Richter piacán a szakértők szerint továbbra is vannak intézményi érdeklődők, az OTP erősödése viszont megtorpant az ellenállási szintet jelentő 4500 forint előtt. A Magyar Telekom egyelőre nem tudta kihasználni az év eleji kedvező hangulatot. A Mol csütörtökön arra a hírre drágult, hogy a horvát kormány és a Mol-menedzsment közötti tárgyalásokon a jelek szerint nincs szó kenyértörésről, amitől sokan tartottak. A tárgyalási fordulóról megjelent információkat a piaci szereplők biztatónak értékelték a jövőre nézve.

Az OTP részvények árfolyama a héten 31 forinttal, 0,71 százalékkal 4418 forintra emelkedett.
A Mol 10 forinttal, 0,07 százalékkal erősödött, 14 300 forinton zárta a hetet.
A Richter-papírok értéke 81 forinttal, 1,76 százalékkal 4680 forintra nőtt.
A Magyar Telekom részvényeinek árfolyama 1 forinttal, 0,32 százalékkal 308 forintra gyengült.
A kis- és közepes részvények indexe, a BUMIX 3,17 százalékkal, 43,78 ponttal nőtt, és 1426,31 ponton zárta a hetet.

Szerző
Témák
tőzsde BUX

Az alapkamat csökkenését várja a piac

Piaci elemzők várakozásai szerint a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden tovább csökkenti, újabb történelmi mélypontra mérsékeli az alapkamatot.

A Reuters által megkérdezett elemzők mindegyike azzal számol, hogy a monetáris tanács folytatja a kamatcsökkentést a jövő keddi ülésén, a döntő többség szerint 10 bázispontos lesz a kamatvágás.
A felmérésbe bevont 20 elemző közül 16 szerint a kamat 10 bázisponttal 2,9 százalékra csökken a jelenlegi 3,0 százalékról. Négy szakértő ennél nagyobb, 20 bázispontos kamatcsökkentésre számít.

A monetáris tanács legutóbbi kamatdöntő, december 17-i ülésén csökkentette 3,20 százalékról 20 bázisponttal 3,00 százalékra az alapkamatot. A tagok közül Cinkotai János és Pleschinger Gyula 10 bázispontos, Matolcsy György, Balog Ádám, Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc, Kandrács Csaba, Kocziszky György és Windisch László 20 bázispontos csökkentésre voksolt. A testület akkor úgy látta: az ország kockázati megítélésének alakulását és a gazdasági növekedés javulását is figyelembe véve sor kerülhet még kamatcsökkentésre, azonban indokolttá válhat a csökkentés ütemének mérséklése.

A jegybanki alapkamat szintje kevesebb mint a felére csökkent azóta, hogy 2012 augusztusában enyhítési ciklusba kezdett a jegybank, akkor 7 százalékról indult a kamatcsökkentés. A megkérdezettek szerint az MNB az áprilisban vagy májusban tartandó parlamenti választásokig folyamatosan csökkenti az alapkamatot.

A megkérdezett budapesti elemzők többsége szerint a kamatvágási ciklus mélypontja 2,7 százalék lesz. Egy hónappal korábban 2,8 százalékos kamatcsökkentési végponttal számoltak. Az elemzők valamikor az év végéhez közeledve várnak kamatemelést, amely 2014 végén 3 százalék, 2015 végén 5 százalék lesz előrejelzésük szerint.

Csütörtöki előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők úgy vélték: a hazai és a külső kockázati környezet, valamint az inflációs kilátások a piaci várakozásnál nagyobb, további 0,50 százalékpontnyi kamatcsökkentést tesznek lehetővé az MNB monetáris döntéshozó testülete számára, de ezzel közép- és hosszabb távon a jelenleginél valószínűleg gyengébb forintárfolyam is együtt jár majd.

Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerdán Bécsben a Euromoney konferencián egy, a monetáris politikáról szóló panelbeszélgetésen kiemelte: a Fed eszközvásárlási programjának leépítése nem lesz hatással a magyar monetáris politikára, a "tapering" nem hoz magasabb jegybanki alapkamatot, a reálgazdasági folyamatok pedig tartósan alacsony kamatkörnyezetet indokolnak.

Szerző