holokauszt;Mazsihisz;Veritas;Szakály Sándor;

2014-01-20 06:01:00

Etnikai tisztogatást menteget Szakály

Az idei holokauszt-emlékév eseményeitől való távolmaradást fontolgatja a Mazsihisz a kormány által alapított Veritas Intézet főigazgatója, Szakály Sándor kijelentései miatt, aki "idegenrendészeti eljárásnak" nevezte 20 ezer, nem magyar állampolgárságú magyar zsidó 1941-es deportálását, akiknek többségét a németek kivégezték. Karsai László szerint a magyar hatóságok ekkoriban a honvédség által megszállt Délvidéken is etnikai tisztogatást folytattak. A történész úgy vélte, a deportálással a Horthy-rendszer a hazai antiszemitákat szolgálta ki.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) vezetősége "döbbenten és értetlenül áll a kormány által alapított Veritas Intézet holokauszt-relativizálása előtt - közölte a szervezet, amely egyúttal lemondásra szólította fel a működését februárban megkezdő intézet főigazgatóját. Szakály Sándor - mint beszámoltunk róla - egy MTI-interjúban úgy fogalmazott: több történész szerint 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt a zsidók első deportálása a második világháborúban Magyarországról, de "ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető", mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Mint ismert, a magyar hatóságok csaknem 20 ezer magyar és a zsidóüldözések elől Magyarországon menedéket kereső zsidót deportáltak a nácik által megszállt Ukrajnába. A deportáltak többségét, 15-16 ezer embert a németek kivégezték. A Mazsihisz a "történelemhamisító próbálkozás", valamint a Szabadság térre tervezett, az 1944-es német megszállás évfordulójára építendő emlékmű miatt "megfontolja a Holokauszt emlékév eseményeitől való távolmaradását". Emellett a Civil Pályázati Alap keretében elnyert pályázati összegeket csak abban az esetben veszik igénybe, ha a megemlékezés-sorozat "közösségük számára vállalható mederbe tér vissza".

A Raoul Wallenberg Egyesület is felháborodott Szakály kijelentésein. Szerintük akik a deportálási parancsot kiadták, valóban "idegenrendészeti eljárásnak" nevezték tettüket, de nyilván tudták, mi vár a zsidókra. A szervezet úgy vélte, a történészek egyértelműen a holokauszt előszobájának tekintik az akkori intézkedéseket, amelynek során több generáció óta Magyarországon élő embereket fosztottak meg vagyonuktól és deportálták őket. "A Raoul Wallenberg Egyesület azt várja egy közpénzen működtetett intézménytől, annak vezetőjétől, hogy vitatható, cinikus állításokkal ne provokálja a hazai szakmai közvéleményt és a kivégzettek leszármazottait" - írták.

Száz százalékos bizonyossággal nem jelenthető ki, hogy a magyar politikai és katonai vezetés 1941 nyarán tudott arról, hogy a németek ki fogják végezni a Kamenyec-Podolszkba deportált zsidókat, de akkor már lehettek információik a Szovjetuniót megszálló német csapatok helyi zsidó lakosságot sújtó tömeggyilkosságairól - mondta lapunknak Karsai László. A történész szerint arról viszont biztosan tudtak, hogy frissen elpusztított, felperzselt, kietlen területre - ahol éppen elvonult a front - szállítják ki öregek, nők és gyerekek ezreit, ami önmagában embertelen cselekedet volt. Karsai hozzátette, nem volt nyomás a németek részéről a deportálásra, sőt, a német hadsereg kifejezetten tiltakozott a magyarok eljárása ellen, sokan éppen azért menekültek meg a kivégzésektől, mert német katonai teherautókon visszaszállították őket. Ennek oka a történész szerint az volt, hogy a németek nem akartak "terven felül" népirtást folytatni, azaz megvolt a "maguk dolga" az általuk megszállt területek zsidó és szláv lakossága elleni mészárlásokkal.

Kérdésünkre, hogy mi motiválhatta a Horthy-rezsimet a deportálásokra, Karsai úgy fogalmazott, a magyarok valójában "példakövető" magatartást folytattak, hiszen a térségben ekkor már tömeges etnikai tisztogatás zajlott. A Jugoszlávia feldarabolása után létrejött horvát állam ekkoriban deportálta a szerbeket a szerblakta területekre, Románia pedig éppen a németek által megszállt Ukrajnába igyekezett átkergetni saját zsidó és ukrán lakosságát. A magyarok által megszállt délvidéki területekről pedig szintén folyt a szerb lakosság német fennhatóságú területekre való elűzése. "A kamenyec-podolszki deportálásokkal a magyar vezetés a hazai antiszemiták évszázados álmát valósította meg" - tette hozzá Karsai.

A történész szerint a deportálásról Kozma Miklós, a magyar csapatok által megszállt Kárpátalja kormányzói biztosa győzte meg a felső vezetést, amit naplóbejegyzései bizonyítanak. Azonban az akkori magyar kormány annyira "szégyellhette", illetve titokban akarta tartani az etnikai tisztogatást, hogy az 1941 nyarán zajlott kormányülések jegyzőkönyveibe sem kerültek bele a témáról folytatott egyeztetések. "A deportálásokkal szemben sajnos nem volt semmilyen komolyan vehető, belső ellenállás a katonák vagy a köztisztviselők részéről, pedig Horthy kezébe is jutottak jelentések az eljárás szörnyű következményeiről" - tette hozzá Karsai.

Emlékmű helyett felvilágosítást

A német megszállásra, az azt követő náci és nyilas rémuralomra elsősorban nem emlékművekkel, hanem felvilágosítással, a még élő tanúk elbeszéléseivel, a történelmi tények objektív bemutatásával kell a magyar állampolgárokat, főként az ifjúságot emlékeztetni - közölte a Raol Wallenberg Egyesület. A szervezet reméli, hogy a kormány által a budapesti Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű szövege utalni fog a kollaboráns magyar állam felelősségére is. Az egyesület levélben kért tájékoztatást Rogán Antaltól, Belváros-Lipótváros fideszes polgármesterétől, hogy a megvalósítandó emlékmű tervéről és szövegéről kezdeményez-e egyeztetést az érintett szervezetekkel és egyesületekkel.

Gömbös Gyulát is mentegette

Egy tavaly novemberi szekszárdi előadásán a Veritas Intézet jövendő főigazgatója hosszan méltatta Gömbös Gyulát, a Horthy-korszak emblematikus miniszterelnökét. Gömbös antiszemitizmusáról akkor úgy vélekedett, a Mussolini-féle fasiszta rendszert példaképnek tekintő kormányfő az 1848 előtt idetelepült zsidó családok leszármazottait, valamint a zsidó nagytőkéseket "elfogadta, de az 1890 után betelepülőkkel szemben valóban kritikus volt". Gömbös kormánya megalakulásakor nyilvánosan revidiálta antiszemita nézeteit, filoszemitává azonban sosem vált - jegyezte meg Szakály.