Amerikai képviselők szerint egy idegen hatalom állhat Snowden kiszivárogtatásai mögött

Az amerikai képviselőház két bizottsági elnöke is egy idegen hatalom felelősségét engedte sejteni vasárnapi nyilatkozatában a Moszkvába szökött amerikai informatikusnak, Edward Snowdennek a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos adatgyűjtési gyakorlatát leleplező kiszivárogtatásai mögött.

"Nem gondolom, hogy Snowden egy nap ébredt, hogy minden eszköz a rendelkezésére áll neki ehhez. Úgy gondolom, hogy ebben mások is segítették" - jelentette ki az BC televíziónak nyilatkozva Michael McCaul, a képviselőház belbiztonsági bizottságának republikánus elnöke.

McCaul konkrétan nem nevezte meg sem Oroszországot, sem valamely más államot, de úgy vélekedett, hogy Snowdent egy "külföldi hatalom" befolyásolása vette rá arra, hogy féltve őrzött titkokat szivárogtasson ki az amerikai hírszerzés gyakorlatáról.
Mike Rogers, a képviselőház hírszerzési bizottságának ugyancsak republikánus elnöke ennék konkrétabb vádat fogalmazott meg:
"Úgy gondolom, jó oka van annak, hogy (Snowden) egy FSZB-ügynök szerető karjaiban kötött ki Moszkvában. Nem hiszem, hogy ez a véletlen műve volt" - mondta.

Dianne Feinstein, a szenátus hírszerzési bizottságának elnöke az NBC-nek nyilatkozott Barack Obama elnök pénteki bejelentésével kapcsolatban, miszerint az NSA bizonyos szigorítások mellett ugyan, de folytathatja adatgyűjtési gyakorlatát. Feinstein szerint a jogvédők nem értik meg, hogy az Egyesült Államokat mind újabb és mind kifinomultabb fenyegetések érik. A szenátor kijelentette: nem hiszi, hogy az NSA programjainak véget vetnének és hogy a folytatással az elnök is egyetért.
Feinstein rámutatott, hogy a terrorelhárításnak gyorsan kell cselekednie és emiatt kétségeit hangoztatta azzal az Obama által előterjesztett javaslattal kapcsolatban, miszerint a jövőben ne a kormányzat tárolja a telekommunikációs metaadatokat.
Rogers képviselő szerint szintén "hatalmas problémát" okozna, ha kikerülnének a kormány kezéből az adatforgalomra vonatkozó információk. Jelenleg az NSA tárolja a telefontársaságoktól begyűjtött metaadatokat.

A hétvégi lapkommentárok szerint a törvényhozásban most újabb érvcsata kezdődik a biztonság, illetve a magánélet védelmének elsőbbségét hirdetők között, miután Obama a kongresszus hatáskörébe utalta a külföldi hírszerzést felügyelő titkos bíróság (FISC) munkája felügyeletének és a metaadatok tárolásának ügyét.

A The Washington Post emlékeztetett rá, hogy Barack Obama március 28-i hatállyal utasította Eric Holder igazságügyi minisztert és James Clappert, a nemzeti hírszerzés igazgatóját (DNI) arra, hogy a dolgozza ki az adattárolásra vonatkozó javaslatait.

A lap ennél is fontosabb határidőnek nevezte, hogy 2015 júniusában lejár a nagytömegű adatgyűjtést engedélyező törvény. Az eljárást a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után elfogadott, a terrorizmussal gyanúsított személyek megfigyeléséről rendelkező PATRIOT törvény 215-ös cikkelyének felhatalmazásával folytatja. Az Egyesült Államoknak az elkövetkező szűk másfél esztendő alatt kell dűlőre jutnia arról, hogy miképpen szabályozza újra az NSA által kifejlesztett hírszerzési képességeket.

Szerző

Mol-INA-ügy - Nyilvánosságra hozták a horvát kormány levelének egy részét

A horvát kormánynak az ENSZ Genfben működő nemzetközi kereskedelmi jogi bizottságának (UNCITRAL) pénteken elküldött levélből közöl részleteket vasárnapi számában a Jutarnji list horvát napilap.

A Jutarnji list emlékeztet arra, hogy a horvát kormány az ügy január 30-i elévülése miatt kényszerült erre a lépésre, mivel azt követően lehetetlenné vált volna az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnökkel kötött szerződés megkérdőjelezése.
A horvát fél a Sanader ügyben hozott még nem jogerős ítéletet azzal a kéréssel csatolta bizonyítékként a Mol ellen benyújtott keresethez, hogy nyilvánítsák részben semmissé azt a 2009-es megállapodást, amellyel a Mol irányítói jogokat szerzett az INA-ban, és átvette a horvát vállalat gázüzletágát.

A részvényesi szerződés első kiegészítése jelentősen megnövelte a Mol irányítási jogait az INA felett, a vállalat felügyelő- és az igazgatótanácsban a Mol tulajdoni hányadánál nagyobb arányban képviselteti magát, amihez törvénytelen eszközökkel jutott hozzá - idéz a levélből a lap.

A horvát kormány szerint a Mol akadályozza őket az INA irányításában, a nyereséget mind a Mol kapja, a pénzügyi döntéseket a Mol az INA megkérdezése vagy bevonása nélkül hozza meg. Példaként említi a lap, hogy ha a Mol kőolajat ad el az INA-nak a döntést Budapesten hozzák, miközben az INA horvát része nem tud semmit a kőolaj beszerzésének körülményeiről és az árról sem.
A levélben a horvát fél sérelmezi, hogy a Mol egy olyan irányítási rendszert kényszerített az INA-ra, amely nincs összhangban a Kereskedelmi társaságokról szóló törvénnyel.
"A Mol nem teljesítette a 2003-ban kötött részvényesi szerződésben vállalt befektetéseket" - áll a levélben.

A levél hangsúlyozza, hogy a sisaki (Sziszek) olajfinomító modernizálása el sem kezdődött, a rijekai (Fiume) finomítónál pedig még csak a felújítás első fázisánál tartanak. A beruházási összeg 2009-ben még 3,1 milliárd kuna volt, 2012-ben pedig 1,28 milliárdra esett vissza, ami 59 százalékos csökkenést jelent.

A Jutarnji list ugyanakkor egy "Mol közeli forrást" idézve azt írja, hogy a Mol az INA részesedés megvásárlásakor 330 millió dolláros beruházásra tett ígéretet a olajfinomítói üzletágban. Az összeget később kevésnek ítélték, ezért 2005-ben mindkét nagy részvényes jóváhagyásával további kilencszáz millió dolláros modernizációs tervet fogadtak el.

A 2009-es válság azonban az INA üzletére is negatív hatással volt, ezért a Mol és a horvát kormány közösen döntött a finomítói befektetések elhalasztásáról. A lap által idézett Mol közeli forrás hangsúlyozta az is, hogy a rijekai olajfinomító esetében majd négy évbe telt az engedélyek megszerzése, ezért a késést nem lehet a Molnak felróni vagy bármiféle kártérítést követelni tőle - írja a Jutarnji list.

Szollár Domokos, a magyar olajtársaság kommunikációs igazgatója még szombaton az MTI-nek elmondta: a horvát kormány semmilyen fajta jogi kereset indításáról nem tájékoztatta a Molt, de a magyar olajtársaság áll mindenfajta jogi vita elé, hiszen nagyon felkészült és sziklaszilárd álláspontja van az üggyel kapcsolatban.
Közölte azt is azt is, hogy a horvát kormánnyal természetesen folytatódnak a tárgyalások. A Mol azon dolgozik, hogy az INA-t üzleti tervei szerint fejlessze azért, hogy versenyképes és stabil cég legyen - tette hozzá.

Szerző

Ukrajnai tüntetések - Klicsko üzent Janukovicsnak

Vitalij Klicsko ukrán ellenzéki vezető videoüzenetben fordult vasárnap Viktor Janukovics elnökhöz, hogy ne hagyja a kijevi helyzet további elmérgesedését. Ezt követően az államfő főváros környéki rezidenciájára indult, hogy személyesen beszéljen vele.

Az Ütés (UDAR) párt elnöke üzenetében arra kérte Janukovicsot, hogy ne ismételje meg Nicolae Ceausescu román kommunista diktátor és Moamer Kadhafi líbiai vezető példáját.

"Ön a saját népe ellen harcol. Ne uszítsa a rendőröket és a különleges alakulatok tagjait az emberekre! Fejezze be a háborút azok ellen, akik két hónapja kérik, hogy hallgassa meg a követeléseiket!" - szólította fel az elnököt Klicsko. Követelte, hogy az államfő "tüntesse el az utcákról" a rohamrendőröket és a provokátorokat. Leszögezte, hogy ebből "a mostanra szörnyűvé vált válságból" egyetlen kiút van: az előrehozott elnök- és parlamenti választások kiírása.
Kijev belvárosában a Dinamo stadionnál radikális tüntetők egy néhány ezres csoportja összecsapott a kormánynegyedet lezárva tartó rohamrendőrökkel. Utóbbiak - miután a könnygáz, a fény- és hanggránátok sem állították meg a tüntetőket - vízágyút vetettek be ellenük a jóval fagypont alatti hidegben. A támadókat azonban ez sem fékezte meg, kora este is rohamozták, kövekkel dobálták a rendőrkordont.

Közben a Majdanon (Függetlenség terén) békésen zajló demonstráción a másik két parlamenti ellenzéki párt vezetői, Arszenyij Jacenyuk, a Haza (Batykivscsina) frakcióvezetője és Oleh Tyahnibok, a nacionalista Szabadság (Szvoboda) elnöke a tüntetések békés jellegének megőrzésére kérték az európai integrációt és hatalomváltást követelő tiltakozókat, és elítélték a főtértől mintegy két kilométerre folyó erőszakos akciót.

Szerző