Amerikai képviselők szerint egy idegen hatalom állhat Snowden kiszivárogtatásai mögött

Az amerikai képviselőház két bizottsági elnöke is egy idegen hatalom felelősségét engedte sejteni vasárnapi nyilatkozatában a Moszkvába szökött amerikai informatikusnak, Edward Snowdennek a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos adatgyűjtési gyakorlatát leleplező kiszivárogtatásai mögött.

"Nem gondolom, hogy Snowden egy nap ébredt, hogy minden eszköz a rendelkezésére áll neki ehhez. Úgy gondolom, hogy ebben mások is segítették" - jelentette ki az BC televíziónak nyilatkozva Michael McCaul, a képviselőház belbiztonsági bizottságának republikánus elnöke.

McCaul konkrétan nem nevezte meg sem Oroszországot, sem valamely más államot, de úgy vélekedett, hogy Snowdent egy "külföldi hatalom" befolyásolása vette rá arra, hogy féltve őrzött titkokat szivárogtasson ki az amerikai hírszerzés gyakorlatáról.
Mike Rogers, a képviselőház hírszerzési bizottságának ugyancsak republikánus elnöke ennék konkrétabb vádat fogalmazott meg:
"Úgy gondolom, jó oka van annak, hogy (Snowden) egy FSZB-ügynök szerető karjaiban kötött ki Moszkvában. Nem hiszem, hogy ez a véletlen műve volt" - mondta.

Dianne Feinstein, a szenátus hírszerzési bizottságának elnöke az NBC-nek nyilatkozott Barack Obama elnök pénteki bejelentésével kapcsolatban, miszerint az NSA bizonyos szigorítások mellett ugyan, de folytathatja adatgyűjtési gyakorlatát. Feinstein szerint a jogvédők nem értik meg, hogy az Egyesült Államokat mind újabb és mind kifinomultabb fenyegetések érik. A szenátor kijelentette: nem hiszi, hogy az NSA programjainak véget vetnének és hogy a folytatással az elnök is egyetért.
Feinstein rámutatott, hogy a terrorelhárításnak gyorsan kell cselekednie és emiatt kétségeit hangoztatta azzal az Obama által előterjesztett javaslattal kapcsolatban, miszerint a jövőben ne a kormányzat tárolja a telekommunikációs metaadatokat.
Rogers képviselő szerint szintén "hatalmas problémát" okozna, ha kikerülnének a kormány kezéből az adatforgalomra vonatkozó információk. Jelenleg az NSA tárolja a telefontársaságoktól begyűjtött metaadatokat.

A hétvégi lapkommentárok szerint a törvényhozásban most újabb érvcsata kezdődik a biztonság, illetve a magánélet védelmének elsőbbségét hirdetők között, miután Obama a kongresszus hatáskörébe utalta a külföldi hírszerzést felügyelő titkos bíróság (FISC) munkája felügyeletének és a metaadatok tárolásának ügyét.

A The Washington Post emlékeztetett rá, hogy Barack Obama március 28-i hatállyal utasította Eric Holder igazságügyi minisztert és James Clappert, a nemzeti hírszerzés igazgatóját (DNI) arra, hogy a dolgozza ki az adattárolásra vonatkozó javaslatait.

A lap ennél is fontosabb határidőnek nevezte, hogy 2015 júniusában lejár a nagytömegű adatgyűjtést engedélyező törvény. Az eljárást a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után elfogadott, a terrorizmussal gyanúsított személyek megfigyeléséről rendelkező PATRIOT törvény 215-ös cikkelyének felhatalmazásával folytatja. Az Egyesült Államoknak az elkövetkező szűk másfél esztendő alatt kell dűlőre jutnia arról, hogy miképpen szabályozza újra az NSA által kifejlesztett hírszerzési képességeket.