Gyakorlatilag hidegen hagyják a nemzetközi szerződések és az EU-s normák a Gazprom első emberét, legalábbis ez derül ki a Déli Áramlattal kapcsolatos nyilatkozatából. Alekszej Miller ugyanis azt találta mondani, hogy "megkaptuk az engedélyt az építkezés megkezdésére minden országtól, mindent egyeztettünk, megkezdtük a munkálatokat, és a beruházás az előre eltervezett menetrend szerint folyik. A projektet meg kell valósítani és az határidőre működni fog". Ha minden igaz, az energetikai óriás elnöke arra gondolt, hogy a kormányokkal kötött kontraktusok felülírják a nemzetközi egyezményeket. Éppen ezért Gazpromot nem rángatja az ideg, hogy mire is jut majd az a napokban felállt vegyes munkacsoport, amit Moszkva és Brüsszel a Déli Áramlattal kapcsolatos jogi és műszaki kérdések rendezésére gründolt.
- A Gazprom nem lehet egyszer a gáz kitermelője, ellátója, illetve a tranzithálózat tulajdonosa
- A Gazprom nem kaphat kizárólagos jogot a gázszállításra - harmadik fél számára is biztosítani kell a vezetékhez való hozzáférést
- Górcső alá kell venni a Déli Áramlat tarifarendszerét
Az orosz fél ugyanis biztosra veszi, hogy az Unió saját energetikai előírásait módosítja, és nem gázvezetéket az oroszokkal közösen építő tagállamok kontraktusait igazíttatja a közösségi szabályokhoz. Emlékeztetőül: az EU tavaly decemberben deklarálta, hogy az Európai Bizottság megvizsgálta ezeket a kormányközi megállapodásokat, és arra a következtetésre jutott, hogy egyike sincs összhangban az uniós joggal. És Brüsszel rögvest a projektben részes tagországok - Bulgária, Szerbia, Magyarország, Görögország, Szlovénia, Horvátország és Ausztria - tudomására is hozta, hogy kötelességük kérni Oroszországtól a kétoldalú kormányközi megállapodások újratárgyalását, amennyiben pedig a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor az érintett országoknak fel kell mondaniuk a kétoldalú egyezményeket.
És a jelek szerint Orbán Viktor is idomult az orosz állásponthoz, vagy már birtokában van a jövőbeni uniós "határozatnak", mindenesetre Moszkvában sietett biztosítani Putyint, hogy az eredeti tervek szerint épül a gázvezeték. Azaz 2015 tavaszán startol a csőfektetés, és a Déli Áramlat mintegy 250 kilométer hosszan kígyózik majd Magyarországon. (Megjegyzendő: az uniós vétó belengetése után pár nappal a miniszterelnök a Gazprom első emberével is elbeszélgetett egyik este a Parlamentben.) És hogy menjen minden, mint a karikacsapás, a kormány rögvest stratégiai beruházásnak nyilvánította a Déli Áramlatot. (Amelynek megépítése jelen állás szerint egy áfa-mentes projekt lesz.)
Közben pedig a kabinet megismételte, hogy kész lenne megvenni az ISD Dunaferr Zrt.-t orosz tulajdonosától. Aki eddig - bár létszámleépítéssel kellett ellensúlyoznia a vállalat veszteségeit - foggal körömmel ragaszkodott a magyar céghez. Igaz, a Dunaferr Zrt. fő tulajdonosa, az orosz állami Vnyesekonombank vezetője február elején érkezik Magyarországra - és bár a menedzsment eddig mereven elzárkózott a cég eladásától, ám a kormányzati remények szerint a tulajdonos másként is dönthet. Piaci szakértők szerint azonban csak akkor, ha ez valamilyen politikai alku része volt, ugyanis a az oroszok eddig vélhetően azért tartottak ki a vasmű mellett, mert a paksi bővítés, illetve a gázvezeték-építés "gyártóbázisa" lehet.