Nem készül el teljes mértékben a 9 milliárd forint, részben uniós támogatásból felújított Várkertbazár az április 3-i megnyitóra, amikor is maga a miniszterelnök vágja át a nemzetiszínű szalagot. L. Simon László kormánybiztos tegnapi sajtótájékoztatóján először tagadta, hogy csúszna a beruházás, majd beismerte, hogy a Savoyai teraszra vezető mozgólépcső, a déli udvar reneszánsz kertje, a mélygarázs és a rendezvényterem nem készül el az átadásra. S pontos határidőt sem tudott mondani ezek átadására.
Nehezítő tényezőként azt említette, hogy a Várhegyen folyó mélyépítési munkálatok során sziklát találtak. Az igaz, hogy a közlekedési fejlesztések, mint a Lánchíd utca átadása, valóban csak 2015 februárjában esedékes, de a többi létesítményt az eredeti határidőre, azaz 2014. március 31-ig kellene átadni. A csúszás azt jelenti, hogy a megnyitó idején munkaterület lesz a Várbazár déli udvara, és az úgynevezett vízhordó lépcső is.
Ám nemcsak az építkezéssel csúsztak meg: a hasznosítással kapcsolatban sem tudott konkrét információval szolgálni a kormánybiztos. Egyelőre három kiállítás nyílik az Várkertbazárt délről lezáró két testőrpalotában a következő tematikát követve:
- az építkezés során előkerült régészeti emlékek - ezt a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai készítik - a 200 éve született tervező, Ybl Miklós életműve, makettek, tervek idézik a monumentális életművet különös tekintettel a Várkertbazárra - Építészeti Múzeum készíti - a felújítást dokumentáló fotósorozat.
Zumbok Ferenc a beruházás korábbi kormánybiztosa nyáron még azt nyilatkozta, hogy déli testőrpalotában étterem és a Tradíció Háza lesz, ahol Eleőd Ákosnak, a magyar innovációról szóló kiállítása épül majd fel, melyre kiírták a közbeszerzési eljárást is. Az északi palotába pedig "látvány műtermeket" tervezett a nemrég elhunyt kormánybiztos. L. Simon kérdésünkre elmondta, változtak az elképzelések, azt, hogy miért, arra csak annyit mondott, hogy ő más korosztályhoz tartozik, mint Zumbok.
Azt sem árulta el, hogy a fenti időszaki kiállítások meddig lesznek láthatók, és utánuk mit terveznek a déli testőrpalotákban, illetve mi lesz az északi épületben. Utóbbiban van egyébként az a bérlakás, melyet még nem váltott meg az állam. L. Simon erre vonatkozó kérdésünkre nem válaszolt, ám a tulajdonos ügyvédjétől megtudtuk, nem történt előrelépés az ügyben. Az, hogy mennyire képlékeny a dolog, jól mutatja, hogy a kiállítások alkotóinak azt mondták, akár öt évig is állhatnak a tárlatok.
Az 1883-ban elkészült Várkertbazár hamar púp lett a város hátán, a rossz közlekedés miatt az üzletek pár év alatt tönkrementek, a helyükbe költöző női festőiskola, illetve a Történelmi Képcsarnok képei sikertelenül próbálták csalogatni a látogatókat. Amikor a kormánybiztosnak felvetettük, hogy attól tartunk, a történelem megismétli önmagát, s nem termeli ki a Várbazár a fenntartási költségeket, azonnal letorkolta lapunk munkatársát, jelezve nem tart igényt megállapításaira, majd elárulta, milyen pazar üzleti funkciókat terveznek: egy cukrászdát, egy hungarikumokat áruló boltot, illetve egy vendéglőt.
Ugyanezeket említette fél évvel ezelőtt Zumbok Ferenc is. Most kiderült, a közbeszerzéseket nem írták ki, sőt L. Simon szerint csak akkor kellene megnyitni az üzleteket, amikor elkészül a teljes beruházás. A kormánybiztos szerint idén nem kell újabb közpénz az üzemeltetésre.
Nem vitatkoznánk L. Simon Lászlóval, aki már húszon évesen többszázmilliós forgalmú cégeket irányított, így bizonyára igaza van, hogy dobos tortából és paprikafüzérből el lehet tartani majd a Várkertbazárt, melynek becsült üzemeltetési költségeit nem ismerjük. Arra sem kaptunk választ, hogy a rendezvényközpontnak - melyet a pletykák szerint Román Sándornak szánt Zumbok Ferenc - illetve a mélygarázsnak, a két leginkább profitábilis helyszínnek ki lesz az üzemeltetője. Korábban úgy volt, hogy ezeknek a hasznát a kerület szedi, míg a Várkertbazárt többi részét a Várgondnokság üzemelteti.
Miután uniós fejlesztésről van szó, elsősorban kulturális funkciót kell adni a Várkertbazárnak, s miután sem az üzleti modell, sem a kulturális nincs kitalálva, bizonyosnak tűnik, hogy jelentős állami forrásokra lesz szükség.
A kormány maga vállalta a kockázatot. 2002-ben a Fundation nevű cég szerződést kötött az állammal, mégsem újíthatta fel saját költségére és hasznosíthatta a Várkertbazárt. A cég jelenleg az elmaradt hasznot perli az államtól. Az üzleti célú hasznosításról a kerület fideszes vezetése hallani sem akart, túlzottnak tartotta a föld alatti tervezett bővítéseket is.
