GKI;
2014-01-21 12:25:00
Nem önmagában csak az szomorú, hogy a felzárkózás elmaradt, hanem az is, hogy a régiós országok sokkal jobb eredményt produkáltak. Szlovákia, Lengyelország és a baltiak is lehagytak bennünket az EU-s átlaghoz viszonyított GDP-ben – hangsúlyozta. A külső finanszírozáson nyugvó növekedés sikeres, de sérülékeny volt a válság előtt a volt szocialista országokban, akik 2004-et követően csatlakoztak az EU-hoz, mondta Kármán András, az EBRD igazgatója a konferenciáján.
A válság előtt gyors volt a gazdasági növekedés, ami a külföldi tőke és a hitelfelvétel segített. Ugyanakkor Magyarországon nem vállalati beruházási dinamika segített, hanem az állami túlköltekezés, amit nem produktív beruházásokra fordítottak. Szlovákia vagy Románia 10 százalékpontnál nagyobb mértékben tudott felzárkózni Németországokhoz 2005 és 2008 között. Ennek az ára a nagy mérleghiány volt, vagyis óriási külső eladósodás finanszírozta a gyors növekedést. Magyarországon alig volt felzárkózás, ám jelentős külső hiány alakult ki - tette hozzá.
A legtöbb országban növekedett a devizahitelezés – egyedül Csehországban nem alakult ki devizahitelezés –, miközben a külső forrásbevonás csökkentette a gazdaság diverzifikáltságát. 2008 ősze után a válsággal a külföldi forrásbevonás lehetősége beszűkült, és jelentős mérlegalkalmazkodáson ment át a hazai bankrendszer is; és a korábban jellemzően laza költségvetési politika egy elhúzódó konszolidációra kényszerült – emelte ki Kármán.
A legnagyobb banki forráskivonás ott történt a válság után, ahová a legtöbb külföldi hitel áramlott be a válság előtt. Magyarország is jelentős forráskivonást szenvedett el – mutatott rá. A magas hitel/betét arányon túl a forráskivonást erősíti a bankrendszer alacsony jövedelmezősége, amiben Magyarország esetében a magas adóztatás is szerepet játszik. A nem teljesítő hitelek aránya is felgyorsítja az alkalmazkodást.
A felzárkózás folyamata 2008 óta leállt a régióban, egyetlen kivétel Lengyelország – mondta Kármán. Az utóbbi években a balti államok is folytatták a felzárkózást, Magyarország viszont stagnált. A feltörekvő piaci országok egésze a válság óta jobban teljesítenek, mint a fejlettek, így nem természetes, hogy a régió miért szakadt le – jegyezte meg.
A potenciális gazdasági növekedés üteme a régióban megfeleződött, harmadolódott. Magyarországon a következő 5 évre 1 százalék alatti a potenciális növekedés üteme az IMF becslése szerint. A potenciális növekedés a tőkétől, a munkaerőtől és a termelékenységtől függ. Magasabb növekedéshez a beruházásokban szükséges előrelépni – mondta Kármán. A válság során a beruházási ráta 27-28 százalékról 20-21-re esett a régióban. A beruházási ráta a válság során visszaesett, még Észtországban és Lettországban is sokkal szerényebb. Magyarországon 21 százalékról esett 17-re.
Az európai bankok mérlegalkalmazkodása miatt az EBRD igazgatója nem számít arra, hogy jelentős források elérhetővé válnak a bankrendszeren keresztül. Külföldi források közül érdemi szerepe az FDI-nak lehet, de ehhez versenyképes munkaerőre és befektetőbarát üzleti környezetre is szükség van. A régióban a bérszint alacsony, vagyis ezt ki lehet aknázni. Ehhez azonban sokkal támogatóbb üzleti környezetre van szükség. A Világbank Doing Business rangsorában egyedül Lengyelország tudott előrelépni, Magyarországon és Szlovákiában romló trend figyelhető meg. A Világgazdasági Fórum rangsora is hasonló képet mutat.
Összességében megállt a felzárkózás a régióban a válság után, és semmi sem garantálja, hogy a válság előtti növekedési ütem visszatér. Nincs felzárkózásra ítélve egyetlen ország sem. Előre kellene lépni a beruházási hányad emelésében, amihez a belföldi megtakarítások növekedése és kiszámítható üzleti környezet erősítése a legfontosabb - zárta előadását a Vg.hu tudósítása szerint.