Előfizetés

Egypár barát két hangra

B.É.
Publikálás dátuma
2014.01.22. 06:51
Fotó: Perger László
Egypár barát címmel jelent meg Zorán új lemeze tavaly októberben, amely azzal lepi meg a hallgatóját, hogy az eddigi lemezszerkesztési gyakorlatától eltérően csupa duettet szólaltat meg. A tizenegy dal az évek során színpadon már felhangzott, hiszen maga Zorán mindig hív a koncertjeire barátokat, akikkel együtt énekel, s természetesen őt is gyakran hívják pályatársai színpadi fellépésre egy-egy közös dal erejéig. 

Eddig azonban csak nagyon ritkán került fel lemezre ilyen közös produkció. Ilyen ritkaság volt az 1999-es Ablak mellett CD-ről az Úgy volt - melyet Presser Gáborral énekli Zorán, s ez utóbbit be is válogatta a mostani lemezére. Van egy másik dal is a lemezen Presserrel, a Harminc, aminek egyik érdekessége, hogy valójában nem duett, hanem tercett, az eddig csak szövegíróként szereplő Dusánnal kiegészülve. Ez a dal is megjelent már lemezen, ezt a két felvételt változatlanul vette át az Egypár barát című album, de az összes többi dal vadonatúj felvétel.

Dusán és Presser mellett Bíró Eszter, Bródy János, Gerendás Péter, Hegyi Barbara, Kern András, Palya Bea, Rúzsa Magdi,Tompos Kátya és Váczi Eszter Zorán duett-partnerei. A régebbi és alig pár évvel ezelőtti Zorán-dalok mellett szerepel a lemezen Leonard Cohen dalának új, magyarított változata, erdélyi jiddis népdal átirata, valamint kultikus filmdal magyar-szerb nyelvű átdolgozása is. A névsor kivételes, az összeállítás változatos.

A 11 duettet tartalmazó új Zorán-album lemezbemutató koncertje 2014. február 8-án lesz a Papp László Budapest Sportarénában. A koncertre természetesen Zorán meghívja az album összes szereplőjét, így a sokórányi programban a régi-új számok mellett megelevenednek majd a duett-dalok is.

- Nagyon jó érzés - mondta Zorán korábban lapunknak a lemez összeállítására utalva -, hogy az embernek vannak barátai. Mindannyian azonnal és örömmel kötélnek álltak. Ebben a szörnyen szétszakadt, egymásra fenekedő világban igen sokat jelent ez. Benne van a kollegialitás, az, hogy szeretjük egymást, örülünk egymás sikerének és nagyon jól tudunk együtt dolgozni. És azt is jelenti, hogy a zene csodálatos erő, fantasztikus hatású összetartó szenvedély, ami a legjobbat hozza ki mindannyiunkból.

A duett partnerek kiválasztásáról néhány érdekességet is elmondott lapunknak. A legnehezebb dolga két családtagjával, a feleségével és a testvérével volt. Komoly menetekbe került, míg Hegyi Barbara kötélnek áll. A Víg színésznőjével 11 év házasságuk alatt messze elkerülték a "férj-feleség együtt énekel a színpadon "-szituációt. Fogalmazása szerint az elrettentő példák tartották őket távol. "De Barbarának szép hangja van, nem egyszer énekelt színpadon, méghozzá sikerrel." A lemez egyik legszebb dala, a Játssz még! igazolja a választást. Dusánnal külön harcot vívott, a Metró együttes egykori frontembere volt, de aztán szövegíróként a háttérbe vonult, nehezen vállalta a  tercettet a Harmincban.

Tompos Kátya színésznőre az előadói kvalitásain kívül az ereiben csörgedező szláv vér miatt is esett a választás, a balkáni dallamokat idéző Esküvő szólal meg kettőjük hangján. Bródyval a színpadon nagyon sokszor énekelnek együtt, most az örök kedvenc Ne várd a májust hangzik el. Kernnel is egy nagy siker hangzik fel, a híres Hé, '67. Gerendás a közkedvelt Eső előtt, eső után dalát osztja meg Zoránnal. Bíró Eszterrel egy jiddis népdalfeldolgozás hangzik fel. Rúzsa Magdival egy Kusturica film balkáni cigány népdalfeldolgozása, az Ederlezi két versszak kivételével szerbül szól kettőjük hangján. Palya Beával a Csak a szerelem, míg a dzsesszes hangú Váczi Eszterrel egy Leonard Cohen dalt énekel együtt Zorán. 

Orbán Viktor vagy az euró

Tevan Imre
Publikálás dátuma
2014.01.22. 06:28
Az előadókat a felkért kérdezők is faggatták, a képen Molnár László, Karsai Gábor és Bod Péter Ákos. Fotó: Vajda József/Népszava
Ki lehet-e egyezni a gazdaságpolitikáról a Fidesszel a választások után? Ez volt egy tegnapi gazdaságpolitikai konferencia legizgalmasabb kérdése. A rendező GKI Gazdaságkutató Zrt.-ben úgy vélik, erre mindenképp szükség lenne, akárki is győz tavasszal. Ami viszont már tény: az utolsó tíz év kudarc Magyarország számára, mutatóink rosszabbak a környező országokéinál.

Akármilyen kormány is alakul a választások után, elengedhetetlen egy demokratikus kerekasztal összehívása, ahol meg lehet állapodni bizonyos alapvető irányokban. A cél tehát a kiegyezés valamennyi demokratikus erő között, hogy rendbe lehessen hozni az országot - mondta Vértes András, a GKI elnöke, az intézet által szervezett keddi konferencián. Számos példa mutatja Spanyolországtól Írországig, hogy a nehéz gazdasági helyzetbe került országok egy ilyen kiegyezéssel képesek voltak úrrá lenni a problémáikon, és ezután tudtak ismét növekedni.

Ha ez nem történik meg, ha nem sikerül változtatni a kialakult éles politikai-társadalmi szembenálláson, Magyarországra további elvesztegetett évtized vagy évtizedek várnak, miután a mögöttünk álló tíz év is az volt. Ezzel Vértes András a konferencia címére is utalt: Tíz éve az EU-ban - felzárkózás nélkül.

Ami a párbeszédet illeti a Fidesz gazdaságpolitikájának alakítói és a kormánypárttal egyet nem értő szakpolitikusok, közgazdászok között, az mindenesetre nem jöhetett létre a konferencián, bár hívtak részvevőket “arról az oldalról” is, más elfoglaltságuk miatt nem tudtak megjelenni. Jelen volt viszont Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem professzora, aki korábbi jobboldali kormányok idején töltött be fontos tisztségeket. Az igen árnyaltan és szellemesen fogalmazó egyetemi tanár - “megpróbálok racionalitást vinni az irracionalitásba, az utolsó pillanatban, amikor ez még lehetséges a választások előtt” - talált néhány olyan pontot, ahol meg tudja érteni a Fidesz-kormány gazdaságpolitikáját.

Egy kérdésre válaszolva kifejtette például, hogy a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjával önmagában nincs baj (hasonlít az ő jegybanki elnöksége idején alkalmazott kedvezményes egzisztenciahitelhez), a kérdés az, hogy indítómotorként bepöccenti a gazdaság valódi motorját, vagy az indítózással akarjuk hajtani a kocsit, mert utóbbi esetben csak néhány méterre jutunk, és tönkrevágjuk az akkumulátort is.

A második Orbán-kormány tevékenységének azonban nagyon sok elemét nem érti Bod Péter Ákos. A paraszt bácsi és a permetezőpilóta anekdotájára utalva az “ezt már én sem gondoltam volna” címmel vezette be a felsorolást: az euró átvételének, mint célnak is a beláthatatlan jövőbe tolása; az abban való hit, hogy a felső szja-kulcsok eltörlése önmagában felpörgeti a növekedést, miközben más adókat meg kell emelni; hogy a tulajdonviszonyok átalakítása kap prioritást akár a növekedéssel szemben is; az újraiparosítás korszerűtlen értelmezése (“pedig nem csak az az ipar, ami gurul, pöfög vagy ráz”); az Európa-ellenes szabadságharc és a keleti nyitás komolyan vétele.

Matolcsy György korábbi nemzetgazdasági miniszter, mostani jegybankelnök az Orbán-kormány jelenlegi ciklusára 13 százalékos GDP-növekedést ígért, ebből szerencsés esetben összesen 3 százalék lehet - foglalta össze az elmúlt csaknem négy év kudarcát Vértes András. A GKI elnöke számos grafikont vetített, amely a kelet-közép-európai térség országainak különböző mutatóit ábrázolta: Magyarország mutatói az alsó tartományban helyezkednek el - jegyezte meg lakonikusan. Magyarországnak a 2004-es csatlakozása óta nem sikerült közelíteni az EU átlagos fejlettségi szintjéhez. A magyar gazdaság 2011-2014-ben is alig több mint stagnáló, régiótól leszakadó, perspektívátlan pályán halad.

A GKI-nál úgy vélik, hogy a következő ciklus első szakaszában, 2016-ig erősíteni kell a növekedést, elő kell segíteni új munkahelyek létrehozását (az elektronikában, a szociális szolgáltatásokban, a zöldgazdaságban), lépések tömegével kell enyhíteni a súlyos szociális válságot. Az ország tőkevonzó-képessége drasztikusan visszaesett, ha nem sikerül ezt visszaállítani, nem lesz növekedés. Békét kell kötni a bankokkal - a hitelkihelyezés növelésért cserében el kell engedni a bankadó bizonyos részét.

A konferencia záróeseménye egy kerekasztal-beszélgetés volt, Akar László, a GKI-csoport alelnök-vezérigazgatója kérdéseire válaszolt három közgazdász. Abban egyetértettek, hogy nincs szó Magyarországon növekedési fordulatról, Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal egykori elnöke szerint ennek egyik oka, hogy a gazdaságirányítás az Orbán-kormányban mintegy a pártpolitika mellékterméke. Például az infláció leszorítása eredménynek látszik, de valójában csak a rezsiháború következménye. Az Orbán-kormány államosításai tőkét vonnak ki a gazdaságból, mutatott rá Bauer Tamás volt országgyűlési képviselő. Szerinte a tavalyi növekedés csak egy részét hozta vissza a 2012-es veszteségnek, és nagyobb baj, hogy gyakorlatilag az időjárásfüggő agráriumra és az autóiparra korlátozódik.

A legizgalmasabb kérdés az volt, mi lesz a választás után. Bauer Tamás Vértes Andrással vitatkozva azt mondta, elképzelhetetlen a kiegyezés a Fidesszel. Ha nyer az ellenzék, a mai kormánypárt aligha hátrál ki mostani pozíciójából, ha viszont ismét a Fidesz győz, az még erősebb legitimációt jelent majd neki, mint amilyen most van. Nagy Zoltán szerint a kétharmaddal bebetonozott törvények csapdájából ágazatonként, a szereplőkkel megállapodva lehet kimászni.

Orbán Viktor vagy az euró

Tevan Imre
Publikálás dátuma
2014.01.22. 06:28
Az előadókat a felkért kérdezők is faggatták, a képen Molnár László, Karsai Gábor és Bod Péter Ákos. Fotó: Vajda József/Népszava
Ki lehet-e egyezni a gazdaságpolitikáról a Fidesszel a választások után? Ez volt egy tegnapi gazdaságpolitikai konferencia legizgalmasabb kérdése. A rendező GKI Gazdaságkutató Zrt.-ben úgy vélik, erre mindenképp szükség lenne, akárki is győz tavasszal. Ami viszont már tény: az utolsó tíz év kudarc Magyarország számára, mutatóink rosszabbak a környező országokéinál.

Akármilyen kormány is alakul a választások után, elengedhetetlen egy demokratikus kerekasztal összehívása, ahol meg lehet állapodni bizonyos alapvető irányokban. A cél tehát a kiegyezés valamennyi demokratikus erő között, hogy rendbe lehessen hozni az országot - mondta Vértes András, a GKI elnöke, az intézet által szervezett keddi konferencián. Számos példa mutatja Spanyolországtól Írországig, hogy a nehéz gazdasági helyzetbe került országok egy ilyen kiegyezéssel képesek voltak úrrá lenni a problémáikon, és ezután tudtak ismét növekedni.

Ha ez nem történik meg, ha nem sikerül változtatni a kialakult éles politikai-társadalmi szembenálláson, Magyarországra további elvesztegetett évtized vagy évtizedek várnak, miután a mögöttünk álló tíz év is az volt. Ezzel Vértes András a konferencia címére is utalt: Tíz éve az EU-ban - felzárkózás nélkül.

Ami a párbeszédet illeti a Fidesz gazdaságpolitikájának alakítói és a kormánypárttal egyet nem értő szakpolitikusok, közgazdászok között, az mindenesetre nem jöhetett létre a konferencián, bár hívtak részvevőket “arról az oldalról” is, más elfoglaltságuk miatt nem tudtak megjelenni. Jelen volt viszont Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem professzora, aki korábbi jobboldali kormányok idején töltött be fontos tisztségeket. Az igen árnyaltan és szellemesen fogalmazó egyetemi tanár - “megpróbálok racionalitást vinni az irracionalitásba, az utolsó pillanatban, amikor ez még lehetséges a választások előtt” - talált néhány olyan pontot, ahol meg tudja érteni a Fidesz-kormány gazdaságpolitikáját.

Egy kérdésre válaszolva kifejtette például, hogy a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjával önmagában nincs baj (hasonlít az ő jegybanki elnöksége idején alkalmazott kedvezményes egzisztenciahitelhez), a kérdés az, hogy indítómotorként bepöccenti a gazdaság valódi motorját, vagy az indítózással akarjuk hajtani a kocsit, mert utóbbi esetben csak néhány méterre jutunk, és tönkrevágjuk az akkumulátort is.

A második Orbán-kormány tevékenységének azonban nagyon sok elemét nem érti Bod Péter Ákos. A paraszt bácsi és a permetezőpilóta anekdotájára utalva az “ezt már én sem gondoltam volna” címmel vezette be a felsorolást: az euró átvételének, mint célnak is a beláthatatlan jövőbe tolása; az abban való hit, hogy a felső szja-kulcsok eltörlése önmagában felpörgeti a növekedést, miközben más adókat meg kell emelni; hogy a tulajdonviszonyok átalakítása kap prioritást akár a növekedéssel szemben is; az újraiparosítás korszerűtlen értelmezése (“pedig nem csak az az ipar, ami gurul, pöfög vagy ráz”); az Európa-ellenes szabadságharc és a keleti nyitás komolyan vétele.

Matolcsy György korábbi nemzetgazdasági miniszter, mostani jegybankelnök az Orbán-kormány jelenlegi ciklusára 13 százalékos GDP-növekedést ígért, ebből szerencsés esetben összesen 3 százalék lehet - foglalta össze az elmúlt csaknem négy év kudarcát Vértes András. A GKI elnöke számos grafikont vetített, amely a kelet-közép-európai térség országainak különböző mutatóit ábrázolta: Magyarország mutatói az alsó tartományban helyezkednek el - jegyezte meg lakonikusan. Magyarországnak a 2004-es csatlakozása óta nem sikerült közelíteni az EU átlagos fejlettségi szintjéhez. A magyar gazdaság 2011-2014-ben is alig több mint stagnáló, régiótól leszakadó, perspektívátlan pályán halad.

A GKI-nál úgy vélik, hogy a következő ciklus első szakaszában, 2016-ig erősíteni kell a növekedést, elő kell segíteni új munkahelyek létrehozását (az elektronikában, a szociális szolgáltatásokban, a zöldgazdaságban), lépések tömegével kell enyhíteni a súlyos szociális válságot. Az ország tőkevonzó-képessége drasztikusan visszaesett, ha nem sikerül ezt visszaállítani, nem lesz növekedés. Békét kell kötni a bankokkal - a hitelkihelyezés növelésért cserében el kell engedni a bankadó bizonyos részét.

A konferencia záróeseménye egy kerekasztal-beszélgetés volt, Akar László, a GKI-csoport alelnök-vezérigazgatója kérdéseire válaszolt három közgazdász. Abban egyetértettek, hogy nincs szó Magyarországon növekedési fordulatról, Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal egykori elnöke szerint ennek egyik oka, hogy a gazdaságirányítás az Orbán-kormányban mintegy a pártpolitika mellékterméke. Például az infláció leszorítása eredménynek látszik, de valójában csak a rezsiháború következménye. Az Orbán-kormány államosításai tőkét vonnak ki a gazdaságból, mutatott rá Bauer Tamás volt országgyűlési képviselő. Szerinte a tavalyi növekedés csak egy részét hozta vissza a 2012-es veszteségnek, és nagyobb baj, hogy gyakorlatilag az időjárásfüggő agráriumra és az autóiparra korlátozódik.

A legizgalmasabb kérdés az volt, mi lesz a választás után. Bauer Tamás Vértes Andrással vitatkozva azt mondta, elképzelhetetlen a kiegyezés a Fidesszel. Ha nyer az ellenzék, a mai kormánypárt aligha hátrál ki mostani pozíciójából, ha viszont ismét a Fidesz győz, az még erősebb legitimációt jelent majd neki, mint amilyen most van. Nagy Zoltán szerint a kétharmaddal bebetonozott törvények csapdájából ágazatonként, a szereplőkkel megállapodva lehet kimászni.