Az ENSZ szerve úgy vélte, továbbra is homályos, miként akadályozza meg a Szentszék a papok szexuális visszaéléseit. Miután Ferenc pápát tavaly márciusban Szent Péter trónjára ültették, a Wall Street Journal egy tavaly áprilisi cikkében azt írta, Buenos Airesben nem tettek megfelelő lépéseket a gyermekek védelmében, nem léptek fel azon papok ellen, akik szexuális bűncselekményeket követtek el, nem kértek bocsánatot, továbbá az egyházmegye sem fizetett kártérítést az áldozatoknak, tehát az argentin püspöki konferencia nem dolgozott ki stratégiát a pedofil ügyek kezelésére. Ferenc pápa azonban már első intézkedéseivel jelezte, mennyire szívén viseli ezt a kérdést.
Júliusban "saját kezdeményezéséből" írott motu proprio intézkedésében bűncselekménynek nevezte a kiskorúak ellen elkövetett szexuális erőszakot, és - a Vatikán történetében első ízben - szigorú szankciókat, börtönbüntetést is kilátásba helyezett. A törvény értelmében a szexuális erőszakot, a gyermekprostitúcióra való kényszerítést 12 éves börtönbüntetéssel sújtják. Tavaly decemberben Ferenc pápa nyolctagú bizottságot nevezett ki, melynek feladata alapvető válaszokat adni a gyermekek védelmére és segíteni a papok szexuális visszaéléseinek áldozatain.
Ha valóban vatikáni bíróság elé állítják Josef Wesolowski érseket, akkor a fent említett törvény alapján ítélik el. Lényegében biztosra vehető, hogy a Szentszék indít bírósági eljárást vele szemben, mert, mint Federico Lombardi, a vatikáni sajtóhivatal vezetője nemrégiben jelezte, Lengyelország nem kérte kiadatását.
Amikor a Dominikai Köztárságba apostoli nunciusként akkreditált lengyel érsek kihágásairól napvilágot láttak az első hírek, a Vatikán nem mentegetni próbálta őt, hanem azonnal leváltotta. A Szentszék vizsgálatot is indított az ügyében, ám mivel a nuncius diplomataként mentességet élvezett a karibi állam területén, ott nem tartóztatták le. A botrány miatt visszarendelték a Vatikánba. Ez bírálatokat is kiváltott, mert olyan hangok is akadtak, amelyek szerint a diplomáciai mentességét meg kellett volna szüntetni, s a dominikai hatóságokra kellett volna bízni az ügy intézését.
Silvano Tomasi érsek, vatikáni ENSZ-nagykövet múlt heti genfi meghallgatásán megerősítette, hogy Wesolowskit Ferenc pápa tavaly júliusi rendelkezés alapján ítélhetik el, s a főpapot "a lehető legszigorúbban" megbüntetik. Sok jóra aligha számíthat a lengyel főpap, hiszen a Vatikán példát statuálhat vele, Ferenc pápa pedig igazolhatja, hogy a Vatikán igenis komolyan veszi a pedofil főpapokkal szembeni fellépését. Kételyek ugyanis még mindig akadnak, s nemcsak az ENSZ gyermekügyi szerve, hanem az Egyesült Államokbeli Pedofil Papok Áldozatainak Hálózata (SNAP) részéről is.
Ferenc pápa mindenesetre nagyon is egyértelműen fogalmazott a papok szexuális visszaéléseivel kapcsolatban múlt csütörtökön. Ezeket az eseteket az egyház szégyenének nevezte, s mint mondta, nagyobb önkritikára is van szükség.
Bizonyos tekintetben persze a pápának is meg van kötve a keze, hiszen arra azért továbbra is megvan az esély, hogy az adott egyházmegyében a püspök a Vatikán elől is igyekszik eltussolni az ügyet. Ezért megelőző programot indított útjára a Gregoriana Pápai Egyetem a müncheni érsekséggel közösen. Internetes továbbképzést indítottak, valamint gyermekvédelmi központot hívtak életre. Tomasi érsek azt közölte, a Vatikán "példakép akar lenni" az intézkedések gyakorlatba való átültetésével.
Papok százait váltották le
A papok által elkövetett szexuális visszaéléseket XVI. Benedek pápasága idején kezdte igazán komolyan venni a Vatikán, különösen az utóbbi években. 2011-ben és 2012-ben drámaian megnőtt a papi szolgálatukból pedofília vádja miatt leváltott lelkipásztorok száma. Ezen időszak alatt 171 paptól váltak meg, ami több mint a kétszerese a 2008-ban és 2009-ben történt visszaléptetéseknek. A Vatikán majdnem 400 esetben indított eljárást. A leváltások megnövekedésének oka az lehet, hogy 2009-ben és 2010-ben különösen megnőtt a papok szexuális visszaéléseivel kapcsolatos jelentések száma.