Köztér - Összjáték

Nem telik el óra fideszes nyilatkozat, közlemény nélkül, ami ne a baloldali összefogással foglalkozna. Ez nyilván nem hír, mióta a közmédiumokat is folyamatos riogatásra használják négy éve. Csak foglalkozhatnának éppen mással is; például egy fideszes szóvivő kiemelhetné a Fidesz sikereit, beszélhetne pozitív hírekről, vélt eredményekről.

Egyszerűen nem a zsigeri gyűlöletre apelláló dolgokról, hanem amelyekről szeretné, hogy a választóik elismerjék. Végső soron az lenne a lényeg, hogy valaki mellett, és ne másvalaki ellen döntsenek. De a kormánypárt ezt nyilván nem engedheti meg magának, és alig több mint két hónappal a választások előtt Gyurcsány Ferencet, Bajnai Gordont és Mesterházy Attilát tudja csak felmutatni.

És miközben úgy tesznek, mintha velük lennének elfoglalva, nem vesszük észre, hogy ők már réges rég összeálltak a Jobbikkal. És hogy a kampányban ugyanúgy számítanak rájuk, mint az elmúlt négy évben bármikor. Ezt az MTI-ben tetten is érhetjük: a vasárnapi nagykátai időközi választásról a Jobbik közölte, hogy egy delegáltjuknak "feltűnt egy személyautó a választás helyszínén, ami több fordulóval szavazókat szállított. És hogy a párt úgy tudja, hogy a jármű az MSZP helyi elnökéé". Erre az egyik fideszes papagáj másnap már tényként beszélt arról, "megdöbbentő, hogy újra és újra választási csaláson kapják a baloldalt". Még csak meg sem kérdezte, hogy a Jobbik ezt honnan szedte. Ennyi az egész.

Innen lesz szép nyernie az ellenzéknek.

Szerző

Atomerőmű-adó várható

Publikálás dátuma
2014.01.22. 06:00
Paks bővítésének árát a háztartások és a vállalkozások közösen fizethetik majd meg. Fotó: K2 Press/Népszava
A paksi atomerőmű tervezett bővítése jelentős pénzügyi megszorításokhoz vezethet. Ismerve az orbáni módszereket, elsősorban a vállalkozói szféra lenne ennek elszenvedője, de a terhek várható "terítése" nyomán az adófizető polgárok életszínvonala is alaposan megsínylené az Orbán-Putyin paktumot.  A demokratikus, ellenzéki erők sorra tiltakoznak a végig nem gondolt megállapodás megvalósulása ellen.

A szakemberek többsége a paksi atomerőmű új blokkjainak későbbi megépítését szükségesnek tartja, a kiszemelt beruházó, a Roszatom szakmai felkészültségét és tapasztalatát sem kérdőjelezi meg. Azonban az a megállapodás, amelyre a február 3-án kezdődő parlamenti ülésszakon a kormány jóváhagyást kér, nem megfelelő pénzügyi konstrukciójú és ütemezése is elhibázott.

Szakértők számára érthetetlen, hogy az Orbán-kormány miért nem olyan hitelfelvételi megoldást választ, amely a költségvetési körön kívüli elszámolást tesz lehetővé. Ennek az lett volna a módja, hogy az atomerőmű bővítésének finanszírozáshoz szükséges hitelt ne az állam (költségvetés) vegye fel, hanem az MVM Magyar Villamos Művek Zrt., esetleg valamelyik leányvállalata, például a nemrégiben alakult projektcég a Paks II. Zrt. A mostani, állami hitelfelvételt előtérbe helyező elgondolás ugyanis két okból is kedvezőtlen.

Egyrészt az állami szerepvállalásnak ez a módja minden bizonnyal sérti az uniós versenyjogi követelményeket. Másrészt a 2010 óta - a magán-nyugdíjpénztári vagyon beolvasztása ellenére - a GDP arányos államadósság érdemben nem csökkent, az elmúlt esztendőben, a devizaárfolyamok hullámzásának függvényében, 79-81 százalék körül ingadozott. A paksi hitelfelvétel - előzetes számítások szerint - 90 százalékra emelné fel az adósságot, amire Magyarországon amióta a GDP-t számolják, még nem volt példa.

Az államközi megállapodás révén felveendő 10 milliárd eurós hitel miatt sérülne az alaptörvényben lefektetett adósságszabály. Ez ugyanis kimondja, hogy a GDP arányos államadósságnak évről-évre csökkeni kell. Szakemberek szerint azt a megoldást is választhatná a kormány - az adósságszabály megsértésének elkerülése végett -, hogy nem egyszerre hívja le a 10 milliárd eurót, hanem egy-másfél milliárd eurós részletekben, mondjuk egy évtizeden keresztül. Az adósságszabály betartása még így is kétséges, különös tekintettel arra, hogy még nem volt olyan atomreaktor-beruházás a világon, amelynek sikerült volna az előre tervezett költségkereteken belül maradnia. Mivel itt egy több évig tartó építkezésről van szó, így viszonylag hamar, menet közben kiderülhet, hogy az éves hitelfelvétel az adósságszabály próbáját nem állja ki.

Természetesen nem lehet kizárni, hogy Magyarország gazdasági kilátásai időközben javulnak, ami kedvező hatással lesz a GDP alakulására, ehhez azonban a jelenlegit jóval meghaladó, akár évi 4-5 százalékos gazdasági növekedésre lenne szükség, aminek valószínűsége kicsiny már csak az évek óta tartó renyhe beruházási kedv miatt is. Látványos GDP növekedésre egy évtizeden belül vajmi csekély az esély. Így még trükkök árán sem sikerülhet még a a módosított stabilitási törvénynek sem megfelelnie az államközi hitelnek. Az alaptörvény szerint ugyanis az adósságrátának csökkennie kell, és ezt biztosítandó, nem vehető fel olyan kölcsön, illetve nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, ami után már a szabály nem teljesülne. Ez a módosítások során úgy változott, hogy az ilyen hitelfelvétel, kötelezettségvállalás mégis érvényes, ha annak pillanatában még nem ismert okból nem teljesül az adósságszabály. Most azonban az ok ismert...

Felsman Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója a Népszabadság tegnapi számában arról beszélt, hogy számításai szerint a mostani konstrukció legalább 9-10 forintos állami támogatást testesít meg a majdani blokkok áramának kilowatt-óránkénti árában. Korábbi értékelése szerint, ha a beruházás költségeit tényleg az erőműnek kellene kitermelnie, legalább 30 forintos kilowatt-óránkénti áramárra lenne szükség, ami a mostani paksi árnak több mint a kétszerese, és messze meghaladná a többi erőmű áramárát. Ezért kellene a majdani kormányoknak ártámogatást nyújtaniuk, amely nem állná ki az uniós követelmények próbáját. Többek által hangoztatott vélemény, hogy az uniós vizsgálódás hamarabb, már a szerződések megismerése után várható.

Tüntetés, népszavazás és parlamenti vitanap

A demokratikus ellenzéki pártok az egyet nem értés különböző módjait választották. Összellenzéki tüntetést kezdeményez február másodikára a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló népszavazás kikényszerítése érdekében az Együtt-PM Szövetség vezetője. Ezt Bajnai Gordon blogján jelentette be. Az ellenzéki politikus kezdeményezését azzal indokolta, "mielőtt a parlament összeül, mutassuk meg, hogy Orbánnak nincs mandátuma arra, hogy a jövőnkről döntsön!" Hozzátette: "Semmit rólunk nélkülünk!"

Az MSZP új szóvivője, Budai Bernadett véleménye szerint Paks megérdemelte volna a Fidesz által kedvelt nemzeti konzultáció megtartását - erről a közszolgálati televízió hétfői Este című műsorában beszélt.

Jávor Benedek, az új népszavazási kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottságnak a paksi bővítés ügyében. A Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke, aki keddi sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy a múlt héten már ugyancsak benyújtottak négy népszavazási kérdést.Az Együtt-PM szeretné elkerülni, hogy a referendum kiírását adminisztratív okok miatt elutasítsák, ezért egy új, formailag megfelelő kérdést nyújtottak be.

A kérdés így hangzik: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar államadósság növelésének terhére új atomerőművi blokkok létesüljenek Magyarországon."

Szél Bernadett, az LMP társelnöke közölte, hogy arra kéri a kormányt, támogassa az ellenzéki párt által kezdeményezett parlamenti vitanap megtartását a paksi bővítésről. A nemzeti fejlesztési miniszter viszont kedden visszautasította részvételét egy Paksról szóló nyilvános vitán. Németh Lászlóné ezt azzal indokolta, hogy a közügyek nyilvános megvitatásának elsődleges fóruma szerinte az Országgyűlés, a képviselőknek pedig a tavaszi ülésszakon lehetőségük lesz a házszabály adta keretek között feltenni kérdéseiket.

Szerző

Hackerekkel is védi a pénztárgépeket a NAV

Publikálás dátuma
2014.01.21. 17:25
Fotó: Népszava
Hamarosan hackerek is segítik a NAV munkáját, hogy kiszűrjék az onlinekassza-rendszer kijátszását célzó próbálkozásokat - közölte az onlinekassza.hu hírportál kedden az MTI-vel.

A szakportálnak a NAV informatikai elnökhelyettese elmondta: a hackerek megpróbálják feltörni az engedélyezett, vagy engedélyre váró gépeket. Ha sikerül, akkor jelzik a problémát a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak (MKEH), vagy ha jogszabályi szintű beavatkozásra van szükség, a szakminisztériumnak.

A hackerlabor működtetésének célja, hogy a hatóság előbb fedezze fel az esetleges biztonsági réseket, mint az ügyeskedők. Az informatikában nem létezik feltörhetetlen rendszer, a legjobb védelem az, ha a csalástól várható haszon kevesebb, mint az az idő és erőforrás, amit a rendszer feltörésébe kell fektetni - ismertette Vágujhelyi Ferenc. 

A NAV informatikai elnökhelyettese szerint a magyar szisztémát nagyon nehéz kijátszani. A vezető elmondta, egyrészt műszaki, másrészt adatbányászati módszerekkel is kiszűrik a csalásokat.

Az eddig bekötött 22 ezernél több pénztárgépből már most mintegy másfélmillió naplófájlt kapott a NAV. Vágujhelyi Ferenc rámutatott, ennyi adat az elmúlt 15 évben keletkezett összesen az adóhivatalnál a kasszák vizsgálata során.

A rendszert úgy tervezték, hogy akár 300 ezer kasszát is tudjon kezelni, és egy időben 30 ezer gépről kérhessen adatokat. A szakember elmondta, jelenleg 40 ezer legyártott kassza, illetve adóügyi ellenőrző egység vár a bekötésre, és ez a szám napról napra nő - írja az onlinekassza.hu.

Szerző