GKI;konferencia;

Az előadókat a felkért kérdezők is faggatták, a képen Molnár László, Karsai Gábor és Bod Péter Ákos. Fotó: Vajda József/Népszava

- Orbán Viktor vagy az euró

Ki lehet-e egyezni a gazdaságpolitikáról a Fidesszel a választások után? Ez volt egy tegnapi gazdaságpolitikai konferencia legizgalmasabb kérdése. A rendező GKI Gazdaságkutató Zrt.-ben úgy vélik, erre mindenképp szükség lenne, akárki is győz tavasszal. Ami viszont már tény: az utolsó tíz év kudarc Magyarország számára, mutatóink rosszabbak a környező országokéinál.

Akármilyen kormány is alakul a választások után, elengedhetetlen egy demokratikus kerekasztal összehívása, ahol meg lehet állapodni bizonyos alapvető irányokban. A cél tehát a kiegyezés valamennyi demokratikus erő között, hogy rendbe lehessen hozni az országot - mondta Vértes András, a GKI elnöke, az intézet által szervezett keddi konferencián. Számos példa mutatja Spanyolországtól Írországig, hogy a nehéz gazdasági helyzetbe került országok egy ilyen kiegyezéssel képesek voltak úrrá lenni a problémáikon, és ezután tudtak ismét növekedni.

Ha ez nem történik meg, ha nem sikerül változtatni a kialakult éles politikai-társadalmi szembenálláson, Magyarországra további elvesztegetett évtized vagy évtizedek várnak, miután a mögöttünk álló tíz év is az volt. Ezzel Vértes András a konferencia címére is utalt: Tíz éve az EU-ban - felzárkózás nélkül.

Ami a párbeszédet illeti a Fidesz gazdaságpolitikájának alakítói és a kormánypárttal egyet nem értő szakpolitikusok, közgazdászok között, az mindenesetre nem jöhetett létre a konferencián, bár hívtak részvevőket “arról az oldalról” is, más elfoglaltságuk miatt nem tudtak megjelenni. Jelen volt viszont Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem professzora, aki korábbi jobboldali kormányok idején töltött be fontos tisztségeket. Az igen árnyaltan és szellemesen fogalmazó egyetemi tanár - “megpróbálok racionalitást vinni az irracionalitásba, az utolsó pillanatban, amikor ez még lehetséges a választások előtt” - talált néhány olyan pontot, ahol meg tudja érteni a Fidesz-kormány gazdaságpolitikáját.

Egy kérdésre válaszolva kifejtette például, hogy a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjával önmagában nincs baj (hasonlít az ő jegybanki elnöksége idején alkalmazott kedvezményes egzisztenciahitelhez), a kérdés az, hogy indítómotorként bepöccenti a gazdaság valódi motorját, vagy az indítózással akarjuk hajtani a kocsit, mert utóbbi esetben csak néhány méterre jutunk, és tönkrevágjuk az akkumulátort is.

A második Orbán-kormány tevékenységének azonban nagyon sok elemét nem érti Bod Péter Ákos. A paraszt bácsi és a permetezőpilóta anekdotájára utalva az “ezt már én sem gondoltam volna” címmel vezette be a felsorolást: az euró átvételének, mint célnak is a beláthatatlan jövőbe tolása; az abban való hit, hogy a felső szja-kulcsok eltörlése önmagában felpörgeti a növekedést, miközben más adókat meg kell emelni; hogy a tulajdonviszonyok átalakítása kap prioritást akár a növekedéssel szemben is; az újraiparosítás korszerűtlen értelmezése (“pedig nem csak az az ipar, ami gurul, pöfög vagy ráz”); az Európa-ellenes szabadságharc és a keleti nyitás komolyan vétele.

Matolcsy György korábbi nemzetgazdasági miniszter, mostani jegybankelnök az Orbán-kormány jelenlegi ciklusára 13 százalékos GDP-növekedést ígért, ebből szerencsés esetben összesen 3 százalék lehet - foglalta össze az elmúlt csaknem négy év kudarcát Vértes András. A GKI elnöke számos grafikont vetített, amely a kelet-közép-európai térség országainak különböző mutatóit ábrázolta: Magyarország mutatói az alsó tartományban helyezkednek el - jegyezte meg lakonikusan. Magyarországnak a 2004-es csatlakozása óta nem sikerült közelíteni az EU átlagos fejlettségi szintjéhez. A magyar gazdaság 2011-2014-ben is alig több mint stagnáló, régiótól leszakadó, perspektívátlan pályán halad.

A GKI-nál úgy vélik, hogy a következő ciklus első szakaszában, 2016-ig erősíteni kell a növekedést, elő kell segíteni új munkahelyek létrehozását (az elektronikában, a szociális szolgáltatásokban, a zöldgazdaságban), lépések tömegével kell enyhíteni a súlyos szociális válságot. Az ország tőkevonzó-képessége drasztikusan visszaesett, ha nem sikerül ezt visszaállítani, nem lesz növekedés. Békét kell kötni a bankokkal - a hitelkihelyezés növelésért cserében el kell engedni a bankadó bizonyos részét.

A konferencia záróeseménye egy kerekasztal-beszélgetés volt, Akar László, a GKI-csoport alelnök-vezérigazgatója kérdéseire válaszolt három közgazdász. Abban egyetértettek, hogy nincs szó Magyarországon növekedési fordulatról, Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal egykori elnöke szerint ennek egyik oka, hogy a gazdaságirányítás az Orbán-kormányban mintegy a pártpolitika mellékterméke. Például az infláció leszorítása eredménynek látszik, de valójában csak a rezsiháború következménye. Az Orbán-kormány államosításai tőkét vonnak ki a gazdaságból, mutatott rá Bauer Tamás volt országgyűlési képviselő. Szerinte a tavalyi növekedés csak egy részét hozta vissza a 2012-es veszteségnek, és nagyobb baj, hogy gyakorlatilag az időjárásfüggő agráriumra és az autóiparra korlátozódik.

A legizgalmasabb kérdés az volt, mi lesz a választás után. Bauer Tamás Vértes Andrással vitatkozva azt mondta, elképzelhetetlen a kiegyezés a Fidesszel. Ha nyer az ellenzék, a mai kormánypárt aligha hátrál ki mostani pozíciójából, ha viszont ismét a Fidesz győz, az még erősebb legitimációt jelent majd neki, mint amilyen most van. Nagy Zoltán szerint a kétharmaddal bebetonozott törvények csapdájából ágazatonként, a szereplőkkel megállapodva lehet kimászni.

Az évtizedek óta a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) területén gazdálkodó családi gazdákat semmiztek ki a legutóbbi állami földbérlet-pályázatokkal, de a Körös-Maros Nemzeti Park pályázatai sincsenek teljesen rendben - közölte kedden Gőgös Zoltán. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke a Népszavának elmondta, hogy mintegy 30 fölháborodott termelő írt levelet Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek, hogy vizsgálja felül a HNP pályázatait.