"Pusztuljunk el?" Egyre több fogyatékossággal élő ember teszi fel ezt a kérdést - mondta lapunknak Schiller-Kertész Tamás. A foglalkozási rehabilitációs szakértő elé azok a betegek kerülnek, akiket az orvoscsapat rehabilitálhatónak vagy egészségesnek minősített, tehát a jövőben dolgozniuk kell. A szakember állítja, hiába mondja a kormány, hogy egyre több megváltozott munkaképességű dolgozik, ez nem igaz. Sőt, jelentősen csökkent a foglalkoztatásuk.
Emlékeztetett, Soltész Miklós szociális államtitkár nemrég arról beszélt, hogy az utóbbi években indított képzési programok "most érnek be", és így egyre több fogyatékos ember tud elhelyezkedni. Már tízezerrel több megváltozott munkaképességű ember dolgozik, mint néhány éve, a programok indításakor - mondta. Elhangzott az is, hogy rehabilitációs kártyával ma már mintegy ötezer munkáltató 19 ezer embernek biztosít állást.
Schiller-Kertész Tamás szerint viszont a valóság egészen más. A kormányváltás előtt sokkal több ember, legalább 50 ezer megváltozott munkaképességű dolgozott, sokan nyolc órában vállaltak munkát a támogatott cégeknél. Ezen kívül még a nyílt munkaerőpiacon is többen alkalmazásban álltak, hiszen a foglalkoztatóknak évente csaknem 1 millió forint rehabilitációs hozzájárulást kellett fizetniük, ha a dolgozói létszám legalább 5 százalékában nem alkalmaztak megváltozott munkaképességű emert. Ma viszont szinte kizárólag az akkreditált szervezetek alkalmazásában állnak ezek az emberek. Mintegy 30 500-an dolgoznak, és szinte mindenkit csak 4 órában alkalmaznak.További nyolcezren vannak - csakúgy mint az előző években - a szociális foglalkoztatás keretein belül.
A 30 500-as létszámban van a Soltész által említett, rehabilitációs kártyával rendelkező 19 ezer ember is. Kisebb részük valóban új foglalkoztatott, többségük azonban régen is dolgozott, és csak azért lett "kártyabirtokos", mert a cégeknek megéri kiváltatni velük azt. Ezeket az embereket most plusz foglalkoztatottként tartja nyilván a kormány, vagyis kétszer számolja őket össze. Ez alapján jön ki, hogy többen dolgoznak, mint az előző kormány idején, pedig a valós foglalkoztatás létszámban és óraszámban is csökkent - magyarázta lapunknak Schiller-Kertész Tamás. Sokkal többen vannak, akiknek nem találnak állást, ami nem véletlen, hiszen az egészségesek is munka nélkül tengődnek - magyarázta a szakember. Példaként említett egy Hepatitus C vírusban szenvedő tanárnőt, aki már olyan beteg volt, hogy óra közben elaludt.
Rokkantnyugdíjba ment, most rehabilitálhatónak minősítették. A korábbi 136 ezer forintos ellátása helyett 40 ezerből kell megélnie, de dolgozni a betegsége miatt nem tud.
A szakember elmagyarázta, hogy rehabilitálható emberek után egységes támogatást kapnak az őket foglalkoztató cégek. Az emberek 4 órában dolgoznak, ha ennél többet vállalnak, elveszítik a rehabilitációs ellátást. A bérük így nem több 30 ezer forintnál, emellé kapják a segélyszerű, 41 ezer 700 forintos ellátásukat. Náluk is rosszabb helyzetben vannak azok, akiknek egy-két évük van a nyugdíjig. A korábbi rokkantnyugdíjuk töredékévből élnek, teljes létbizonytalanságra ítélte őket a kormány - magyarázta a szakember.
Sokan az agész életüket végig dolgozták, fizették a társadalombiztosítást, tehát volt biztosítási jogviszonyuk. A kormány ezt a biztosítási szerződést bontotta fel visszamenőleg spórolásra hivatkozva, ám azt nem tartotta szemn előtt, hogy az embereknek valamiből meg kellene élniük. Példaként egy epilepsziás férfit, aki ma már nem tudja megvenni a gyógyszerét. Ha ezt megtenné, nyolcezer forintja maradna a megélhetésre. Schiller-Kertész Tamás ismer olyan megváltozott munkaképességű embereket, akik több, mint egy éve egyetlen forint ellátást sem kaptak az elhúzódó orvosi vizsgálatok miatt.
Nemrég az ombudsman is megállapította: nem volt kellően előkészített a megváltozott munkaképességű emberek állapotának felmérését végző, és az ellátásokra való jogosultságot megállapító intézményrendszer átalakítása. Székely László kitért arra, hogy az ellátási kérelmek elbírálása a jogszabályban előírt 60 nap helyett átlagosan fél évig, de sok esetben akár egy évig vagy még tovább is eltartott. Az ombudsman hivatala közölte: az eljárások jelentős mértékű elhúzódása több tízezer, közöttük sok ezer fogyatékossággal élő ember kiszolgáltatott helyzetét súlyosbította.
A kormány még 2011-ben jelentette be, hogy átalakítják a rokkantsági nyugdíjrendszert, "mert a jelenlegi fenntarthatatlan, pazarló, átláthatatlan és folyamatosan államadósságot generál", tehát az embereknek dolgozniuk kell. Megszűntették a rokkantnyugdíjat, a rendszeres szociális járadékot és az átmeneti járadékot, ezek helyett egységes, táppénzszerű ellátást vezettek be.
A főszabály az lett, hogy aki a nyugdíjkorhatárt elérte, az nyugdíjasként kapja a továbbiakban a támogatását, mindazok pedig, akik a nyugdíjkorhatár alatt vannak, rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást kapnak majd. 180 ezer embernek, többek között azoknak, akik nem töltötték még be az 57. életévüket, felülvizsgálatra kellett jelentkezniük, ahol egy új pontrendszer alapján döntöttek, illetve döntenek az orvosok a sorsukról. Ha úgy ítélik meg, hogy képesek dolgozni, a betegek csak 30 ezer forint körüli rehabilitációs ellátásra jogosultak.