MOK-elnök: a felügyelőbizottság valótlanságokat állít

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerint a kamara felügyelőbizottsága (fb) valótlanságokat állít a kamara gazdálkodásával kapcsolatban - reagált az elnök csütörtökön az MTI-nek.

 A köztestületi elnök hozzátette: a kamara elnöksége és a területi szervezetek tanácsa már jóval korábban határozott arról, hogy február 15-re alapszabályszerűen küldöttközgyűlést hívnak össze, amelynek napirendjén a felügyelőbizottság visszahívása és az alapszabály módosítása szerepel. 

Az elnök véleménye szerint az általuk február közepére tervezett küldöttközgyűlés időpontja már tudható volt, vélhetően az fb ezért választott egy korábbi időpontot az általa kezdeményezett ülésre. Éger István kiemelte, az fb-nek nincs jogosítványa arra, hogy küldöttközgyűlést hívjon össze, a kezdeményezést pedig puccsnak minősítette. "A közgyűlés összehívása tételesen sérti az alapszabályt" - fogalmazott, hozzátéve, az fb csak kezdeményezhet, de nem hívhat össze küldöttközgyűlést.

Az alapszabály szerint országos küldöttközgyűlést a kamara elnöksége a területi szervezetek tanácsának egyetértésével hívja össze. Ezt meg is tették, február 15-re - emelte ki Éger István. Mint mondta, az fb meg sem kísérelte bizonyítani az állításait, az ellenőrzéseket úgy folytatták le, hogy az ellenőrzött szerv képviselője jelen sem volt.

A MOK országos felügyelőbizottságának elnöke csütörtökön az MTI-nek azt mondta, a MOK elnökségének visszahívását kezdeményezi a köztestület felügyelőbizottsága a február 8-ra összehívott rendkívüli országos küldöttközgyűlésen. Bánki Magdolna közlése szerint erre a lépésre azért van szükség, mert az fb álláspontja szerint több ponton is sérül a kamara jogszerű működése, az elnök és az elnökség továbbra sem tisztázta a gazdálkodás ellenőrzése során felmerült visszásságokat, és folyamatosan ellehetetlenítik a felügyelőbizottság munkáját.

Az fb elnöke az MTI-nek elmondta, az általuk készített jelentés több ponton elmarasztalta a MOK vezetését. Az fb-elnök úgy látja, az alapszabály szerint nincs akadálya annak, hogy a felügyelőbizottság küldöttközgyűlést hívjon össze, amelyet február 8-ra hirdettek meg.

Szerző

Devizahitelek - Az Ab hétfőn kezdi tárgyalni a kormány indítványát

Az Alkotmánybíróság (Ab) következő, január 27-i ülésén kezdi tárgyalni a kormány devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésre irányuló indítványát és egy munkaügyi perben eljáró bírónak a 98 százalékos különadóval kapcsolatos beadványát - közölte szerdán honlapján a testület.

Bitskey Botond, az Ab főtitkára korábban jelezte, hogy a devizahiteles ügyben a határozat meghozatalához várhatóan több ülésre is szüksége lesz a testületnek. A kormány november végén benyújtott indítványa lényegében a devizahiteles szerződések alkotmányellenességének és utólagos jogalkotási úton történő megváltozatásának kérdését veti fel, a többi között az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezői kamatemelés és az árfolyamrés miatt, továbbá mert a devizaalapú kölcsönök törlesztőrészleteinek növekedése a társadalom széles rétegeinek nehézséget okoz, és elengedhetetlenné teszi a devizahitelezésből adódó problémák végleges rendezését.

A kormány indítványa felveti többek között a gazdasági erőfölénnyel visszaélés kérdését, és ezzel összefüggésben a fogyasztók számára egyoldalú, jelentős hátrányt okozó szerződési feltételek alaptörvény-ellenességét, továbbá hogy milyen feltételekkel módosíthatók fennálló szerződések jogszabály útján. Az indítvány konkrétan három ponton kéri az alaptörvény értelmezését.

Az alaptörvény kimondja, hogy "Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait". A kormány indítványában arra vár választ az Ab-től, hogy e rendelkezésből közvetlenül levezethető-e az alaptörvény-ellenessége valamely tömegesen alkalmazott, a fogyasztók számára egyoldalúan és jelentős hátrányt okozó módon meghatározott szerződési feltételnek, vagy ezt megerősítő bírósági ítéletnek, valamint az ezek alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezéseknek.

A kormány indítványában hivatkozott két másik alaptörvényi rendelkezés az emberi méltóság sérthetetlenségét és a demokratikus jogállamot deklarálja. Ezek értelmezését az indítványozó abból a szempontból kérte, hogy milyen - a korábbi alkotmányhoz képest mennyire eltérő - alkotmányossági feltételekkel kerülhet sor fennálló szerződések jogszabállyal történő módosítására. 

Alkotmányértelmezésre irányuló indítványnál az Ab nem jogszabályt semmisít meg, hanem az alaptörvény hivatkozott rendelkezését értelmezi konkrét alkotmányjogi problémával összefüggésben abban az esetben, ha az értelmezés közvetlenül levezethető az alaptörvényből.

A hétfői Ab-ülés napirendjén szerepel a 98 százalékos különadó ügye is. A Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egyik bírája azért fordult az Ab-hez, mert álláspontja szerint a munka törvénykönyve által meghatározott juttatások után fizetendő 98 százalékos különadó eltúlzott mértékű, sérti az emberi méltósághoz és a tulajdonhoz való jogot, továbbá a különadót rögzítő 2010-es törvény nemzetközi szerződésbe, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló római egyezménybe is ütközik.

Az indítvány hivatkozik az alaptörvényben deklarált jogállamiságra is, melybe a bíró álláspontja "beleértendő egyebek mellett az is, hogy a közteherviseléssel kapcsolatos jogszabályok igazságos és társadalmilag elfogadott célt szolgáljanak, azok büntető jellegűek nem lehetnek kivéve akkor, ha a társadalmi megítélés ezt szükségessé, illetve elfogadhatóvá teszi".
Az Ab hétfői ülésének napirendjén szerepel még egy olyan alkotmányjogi panasz is, mely egy kúriai munkajogi tárgyú döntés alaptörvény-ellenességét veti fel.

Szerző

Sunyi vallásháború Iványiék ellen

A kormány nem mer a választás előtt szint vallani a Magyar Evangéliumi Testvérközösség sorsáról, az MSZP egyenes választ vár - írja közleményében Lendvai Ildikó, az MSZP országgyűlési képviselője. A politikus szerint Iványi Gábor egyházát a kormánytöbbség azért fosztotta meg egyházi jogállásától, mert a lelkészt politikai ellenfelének tartja: a kormány  nem volt tekintettel a közösség sok ezer szegény embert és gyereket segítő munkájára sem. 

Miután az eljárást az Alkotmánybíróság jogtalannak minősítette, szigorított feltételekkel, tízezer támogatói nyilatkozatot követelve ismételtették meg a procedúrát - emlékeztet Lendvai Ildikó. Szeptember 30-ig teljesítették ezt, de a minisztérium továbbra is ül a kérelmükön, mindent felhasználva a halasztásra. Meg nem nevezett szakértőkkel ellenőriztetnék, rendben vannak-e a Lelkészképző Főiskola rektora által vezetett közösség vallási tanai és gyakorlata.

Ezután jönne a nemzetbiztonsági vizsgálat, a parlament illetékes bizottságának vitája, majd az Országgyűlés szavazása – a kormány reményei szerint a választás után. Lendvai szerint a kormány lapít. Igent mondani a bevett egyházként való működésre nem akarnak, nemet mondani a választás előtt nem mernek. De hogy szándékaik felől ne legyen kétség, megvonták az állami ösztöndíjas helyeket a főiskolától. Hogy ne folytathassák a sunyi háborút, az MSZP írásbeli kérdéseket tett föl Balog Zoltán miniszternek. 

Szerző