Demján beperelte az "államot és társait"

"Már akkor is ott voltunk, amikor Orbán Viktor még nem, és akkor is ott leszünk, amikor ő már nem. A mostani helyzet nem csak nekünk fájdalmas, hanem az országnak is rossz, de túl fogjuk élni" - nyilatkozta az Erste bank vezérigazgatója, Andreas Treichl a román Ziarul Financiar című lapnak. A bankár elárulta: a magyar kormány szeretné rávenni az osztrák tulajdonosokat, hogy adják el magyar leánybankjukat.

Az Erste ennek ellenére nem tervezi, hogy kivonul Magyarországról. Triechl szerint nem jó út, hogy Magyarországról az egyre fokozódó államosításpárti hangulattal elzavarják az országból a fiatalokat és a befektetőket, és szerinte ezt a politikusoknak is fel kellene ismerniük. Az Erste vezérigazgatója szerint a gazdasági és befektetési környezet javításával, az oktatás fejlesztésével a politikusok tehetnének azért, hogy visszajöjjenek a befektetők és a fiatalok.

Az Erstén kívül más bankokra is szemet vetett a kormány. Ismeretes: a Széchenyi Bankon keresztül az állam a Raiffeisen magyar leányára is ajánlatot tett, ám azt a bank nem fogadta el. A kormány nyílt célkitűzése, hogy 50 százalék fölé akarja emelni a bankszektorban a magyar tulajdonú pénzintézetek arányát. Scheiring Gábor független képviselő ezzel kapcsolatban írásbeli kérdéssel fordult Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez. Varga kiemelte: a részarány-növelést a kormány mindenféle diszkrimináció alkalmazása nélkül kívánja ösztönözni. Az ügyleteket a miniszter azzal indokolta, hogy az államnak mindig szem előtt kell tartania, hogy az adófizetők pénze megfelelő módon hasznosuljon.

A miniszteri válasz szerint a pénzügyi válság tanulsága, hogy bankszektor tulajdonosi szerkezete korántsem semleges egy adott állam stabilitása és lakóinak jóléte szempontjából. Magyarországon a külföldi tulajdonú leánybankok a válság idején jelentős mértékben vontak ki pénzügyi forrásokat az országból, hogy a megrendült helyzetű anyavállalataikat megsegítsék a bajban. Emellett Varga kijelentette: az állam nem szándékozik megvásárolni a Raiffeisen magyar leányvállalatát.

Varga kitért arra is, hogy ugyanebben a szellemiségben szerzett részt az állam a Takarékbankban: a takarékszövetkezetek infrastruktúrája, szervezete Varga szerint gyakorta elavult volt a bankokhoz képest, ezért volt szükség az állam beavatkozására. Most azonban már visszafordíthatatlannak látják az elindított változásokat, ezért értékesítik tulajdonrészüket. Kérdés azonban, hogy a mindössze néhány hónap alatt, a "spártai" szabályozáson túl, milyen nagyívű infrastrukturális változást hozott az állami előretörés a takarékszövetkezeti szektorban.

A kormány ez utóbbi "akciója" nem múlik el nyomtalanul. Ugyanis Demján Sándor és az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) beperelte a magyar államot (MNB), a postát, a fejlesztési bankot és a Takarékbankot a takarékok államosítása miatt: az ügy tárgyalását ma kezdi meg a bíróság. Az OTSZ álláspontja szerint a szövetkezeti rendszerről szóló törvény sérti az alaptörvényt és a közösségi jogot is. A felperesek alkotmánybírósági és előzetes döntéshozatali eljárást is kezdeményeztek.

Az OTSZ korábban többször kifogásolta az úgynevezett integrációs törvényt, amely új irányítási struktúrát hozott létre, a tagok pedig kénytelenek voltak ezt megszavazni, ellenkező esetben ugyanis elvesztették volna hitelintézeti jogosítványaikat. Az OTSZ szerint ez a magántulajdon súlyos megsértése, durva kisajátítás. Demján Sándor korábban több levelet is váltott Orbán Viktor miniszterelnökkel, melyben tiltakozott az lejárás ellen.