Előfizetés

Demján beperelte az "államot és társait"

Publikálás dátuma
2014.01.24. 06:24
FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
"Már akkor is ott voltunk, amikor Orbán Viktor még nem, és akkor is ott leszünk, amikor ő már nem. A mostani helyzet nem csak nekünk fájdalmas, hanem az országnak is rossz, de túl fogjuk élni" - nyilatkozta az Erste bank vezérigazgatója, Andreas Treichl a román Ziarul Financiar című lapnak. A bankár elárulta: a magyar kormány szeretné rávenni az osztrák tulajdonosokat, hogy adják el magyar leánybankjukat.

Az Erste ennek ellenére nem tervezi, hogy kivonul Magyarországról. Triechl szerint nem jó út, hogy Magyarországról az egyre fokozódó államosításpárti hangulattal elzavarják az országból a fiatalokat és a befektetőket, és szerinte ezt a politikusoknak is fel kellene ismerniük. Az Erste vezérigazgatója szerint a gazdasági és befektetési környezet javításával, az oktatás fejlesztésével a politikusok tehetnének azért, hogy visszajöjjenek a befektetők és a fiatalok.

Az Erstén kívül más bankokra is szemet vetett a kormány. Ismeretes: a Széchenyi Bankon keresztül az állam a Raiffeisen magyar leányára is ajánlatot tett, ám azt a bank nem fogadta el. A kormány nyílt célkitűzése, hogy 50 százalék fölé akarja emelni a bankszektorban a magyar tulajdonú pénzintézetek arányát. Scheiring Gábor független képviselő ezzel kapcsolatban írásbeli kérdéssel fordult Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez. Varga kiemelte: a részarány-növelést a kormány mindenféle diszkrimináció alkalmazása nélkül kívánja ösztönözni. Az ügyleteket a miniszter azzal indokolta, hogy az államnak mindig szem előtt kell tartania, hogy az adófizetők pénze megfelelő módon hasznosuljon.

A miniszteri válasz szerint a pénzügyi válság tanulsága, hogy bankszektor tulajdonosi szerkezete korántsem semleges egy adott állam stabilitása és lakóinak jóléte szempontjából. Magyarországon a külföldi tulajdonú leánybankok a válság idején jelentős mértékben vontak ki pénzügyi forrásokat az országból, hogy a megrendült helyzetű anyavállalataikat megsegítsék a bajban. Emellett Varga kijelentette: az állam nem szándékozik megvásárolni a Raiffeisen magyar leányvállalatát.

Varga kitért arra is, hogy ugyanebben a szellemiségben szerzett részt az állam a Takarékbankban: a takarékszövetkezetek infrastruktúrája, szervezete Varga szerint gyakorta elavult volt a bankokhoz képest, ezért volt szükség az állam beavatkozására. Most azonban már visszafordíthatatlannak látják az elindított változásokat, ezért értékesítik tulajdonrészüket. Kérdés azonban, hogy a mindössze néhány hónap alatt, a "spártai" szabályozáson túl, milyen nagyívű infrastrukturális változást hozott az állami előretörés a takarékszövetkezeti szektorban.

A kormány ez utóbbi "akciója" nem múlik el nyomtalanul. Ugyanis Demján Sándor és az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) beperelte a magyar államot (MNB), a postát, a fejlesztési bankot és a Takarékbankot a takarékok államosítása miatt: az ügy tárgyalását ma kezdi meg a bíróság. Az OTSZ álláspontja szerint a szövetkezeti rendszerről szóló törvény sérti az alaptörvényt és a közösségi jogot is. A felperesek alkotmánybírósági és előzetes döntéshozatali eljárást is kezdeményeztek.

Az OTSZ korábban többször kifogásolta az úgynevezett integrációs törvényt, amely új irányítási struktúrát hozott létre, a tagok pedig kénytelenek voltak ezt megszavazni, ellenkező esetben ugyanis elvesztették volna hitelintézeti jogosítványaikat. Az OTSZ szerint ez a magántulajdon súlyos megsértése, durva kisajátítás. Demján Sándor korábban több levelet is váltott Orbán Viktor miniszterelnökkel, melyben tiltakozott az lejárás ellen.

A munkahelyvédelem nem teremt állásokat

Publikálás dátuma
2014.01.24. 06:23
Fotó: Tóth Gergő/Népszava
Hiába büszke a kormány a munkahelyvédelmi akciótervre, ma kevesebben dolgoznak, mint 2010 előtt. 105 milliárd forintot költött tavaly novemberig a kormány a munkahelyvédelmi programra, összesen 745 ezer munkavállalót érintett az akció - közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Pankucsi Zoltán.

A nemzetgazdasági minisztérium adóügyi helyettes államtitkára közölte: a kormány számára továbbra is prioritás a munkahelyek megvédése és a foglalkoztatási költségek csökkentése, ezért ha a gazdasági növekedés és a költségvetési lehetőségek megengedik, szükség esetén újabb lépésekre is kész a kabinet annak érdekében, hogy az adópolitikán keresztül is elősegítse a foglalkoztatás bővítését.

A munkahelyvédelmi akcióterv keretében a 25 év alattiak, 55 év felettiek és a kismamák foglalkoztatóinak adott járulékkedvezményt a kormány. A program kritikusai szerint a legnagyobb gond, hogy azoknak a foglalkoztatását is támogatja, akiket enélkül is felvennének, miközben a statisztikákban jól látszik, hogy új munkahelyek nem jöttek létre.

A leépítések kormánya négy éve egymillió új munkahelyet, 4-6 százalékos gazdasági növekedést és radikális adócsökkentést ígért - emlékeztet közleményében az MSZP. Ehhez képest növekedés nincs, az igazságtalan, egykulcsos adórendszerrel az emberek 80 százaléka rosszabbul járt, a foglalkoztatási statisztikák pedig csak papíron javultak - teszi hozzá a párt.

Ma már az is foglalkoztatottnak számít, aki a múlt hónapban csak egy órát dolgozott, a munkakeresők 55 százaléka semmilyen ellátást nem kap, több százezren a munkanélküliek nyilvántartásában sem szerepelnek, 500 ezren pedig külföldön dolgoznak. Az egykulcsos adórendszer helyett igazságosabb, többkulcsos adórendszert vezetne be a választások után az MSZP, hogy a gazdagok több, a kisebb keresetűek pedig kevesebb adót fizessenek.

A párt szerint valódi munkahelyeket kell teremteni és vissza kell szorítani a dolgozói szegénységet, hogy aki tisztességesen dolgozik, meg is tudjon élni a fizetéséből.

Nem szivárogtatott adatokat Simor András

Publikálás dátuma
2014.01.24. 06:22
Fotó: Népszava
Megszüntette a nyomozást a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatszolgáltatása miatt indult büntetőügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti nyomozóiroda. Ismeretes: jegybankelnökségének utolsó heteiben a jobboldali sajtó és a kormány politikusainak kereszttüzébe került, ennek egyik eleme volt, hogy a jegybank tevékenységét vizsgáló Állami Számvevőszék (ÁSZ) az ügyészséghez fordult, mert szerinte bűnügynek minősíthető dolgokat talált. 

A kormánypárti sajtó nagy lelkesedéssel ekézte a régi jegybankelnököt - szakértők feltételezése alapján azzal a céllal, hogy az új elnök hitelesebbnek tűnjön. Matolcsy György jegybankelnökké való kinevezésétől ugyanis viszolygott a piac.

Domokos László, az ÁSZ elnöke a jelentés publikálásakor elmondta: az MNB - a nemzetközi szervezetektől a magyar állam által lehívott hitelekkel kapcsolatban - a hatáskörét túllépve, felhatalmazás nélkül, a hitelintézeti törvény előírásait megsértve, az üzleti titkok körébe tartozó adatokat szolgáltatott a hét legnagyobb kereskedelmi bankról az IMF-nek 2010 augusztusáig. Az MNB korábbi vezetése akkor kijelentette: nem lépte túl hatáskörét, nem sértett banktitkot.

A Fővárosi Főügyészség hivatali visszaélés valamint gazdasági titok megsértése gyanújával rendelte el a nyomozást. Korábban is folyt már büntetőeljárás a jegybank ellen, azokat bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozóhatóság. Az ÁSZ mostani bejelentésével ugyanez történt.

Az ÁSZ elnöke Simor Andrással kapcsolatos cikkeink miatt lapunkat is több alkalommal beperelte. A legutóbbi perben első fokon lapunknak adott igazat a bíróság, eszerint jogosan állíthattuk, hogy az ÁSZ ellenőrzése a Simor András elleni hadjárat része, megalapozza a jegybankelnök elleni támadásokat.