Pénzbírságot kapott a magyar állam

Mulasztás miatt a Fővárosi Törvényszék 200-200 ezer forintos pénzbírságot szabott ki a magyar államra és a többi alperesre az első tárgyaláson abban a perben, amelyet az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) és egy magánszemély indított a magyar állam és társai ellen jogalkotással okozott kár megtérítésére.

A bíróság a pénteki tárgyaláson megállapította, hogy az alperesek, köztük a magyar állam elmulasztotta a védekezés előterjesztésére vonatkozó határidőt, valamint, hogy az alperesek mulasztása nemcsak az "eljárás elhúzódására irányul, hanem azt is eredményezi".

Bene Lajos bíró kiemelte: az alperesek - a magyar állam mellett a Magyar Posta, a TakarékBank, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), a Magyar Nemzeti Bank (MNB), valamint a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete - azzal, hogy elmulasztották a védekezés előterjesztésére megszabott határidőt, megfosztották a felperes OTSZ-t attól, hogy az azokban foglaltakkal kapcsolatban érdemben nyilatkozni tudjon a pénteki tárgyaláson. Az ügy tárgyalása április 18-án folytatódik.

A bíró a végzésben kifejtette, hogy az ilyenkor szokásos 500 ezer forintos összegnél alacsonyabbat, 200 ezer forintot kell befizetniük az alpereseknek, tekintettel arra, hogy a határidő a téli szabadságolási időszakra esett, valamint arra, hogy az elsőrendű alperes magyar államnak a jogi képviselő megbízásához külön eljárást is le kellett folytatnia.

A felperes OTSZ jogi képviselője, Lohn Balázs a tárgyaláson azzal indokolta a keresetet, hogy álláspontjuk szerint a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló tavaly elfogadott törvényből káruk származott, valamint, hogy a jogszabály sérti mind az alaptörvényt, mind a közösségi jogot.

Lohn Balázs elmondta: az OTSZ nettó 29,4 millió forint, a másodrendű felperes magánszemély pedig mintegy nettó 56 ezer forint jogalkotással okozott kár megtérítését kéri. Kiemelte: a szövetkezeti integrációról szóló törvénnyel az elsőrendű alperes magyar állam egy egész szektort, és közvetlenül több százezer embert érintően avatkozott be a magánjogi viszonyokba.

A jogi képviselő szerint az integrációs törvénnyel a magyar állam az összes féket és ellensúlyt megkerülve avatkozott be a takarékszövetkezeti szektor működésébe, gyakorlatilag államosítva azt. Az OTSZ kereseti kérelméhez egyéb kérelmek is kapcsolódtak; ezek arra irányultak, hogy a jelenlegi helyzetet lehetőség szerint addig konzerválni tudják, amíg az Alkotmánybíróság nem dönt ebben az ügyben - ismertette Lohn Balázs. (A felperesek alkotmánybírósági és az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást is kezdeményeztek.)

A jogi képviselő kifejtette: a TakarékBank állami részesedésének eladására irányuló pályázatot túl hamar írták ki, mivel 3-4 hónap alatt átvilágítani sem lehet a Magyarországon működő több mint 100 takarékszövetkezetet, nemhogy hatékonnyá tenni a szektort.

Az alperes jogi képviselője, Kende Tamás a kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta: tavaly augusztusban a szövetkezeti hitelintézetek több mint 99 százaléka megszavazta azokat a közgyűlési határozatokat, amelyekkel a Magyar Posta névértéken tulajdont szerzett a TakarékBankban. Az integrációs szervezetről szóló törvény szerint a magyar állam a szektor átszervezése során - egyben az átszervezés érdekében - plusz jogokat szerez, és a TakarékBankot az európai uniós jog szerinti központi bankká teszi; ezt európai uniós jogszabály is lehetővé teszi.

A jogi képviselő kitért arra is, hogy a magyar állam, ezen plusz jogok, független szakértők által megállapított, 136 milliárd forintos ellenértékét megfizette, ezt az összeget elhelyezte az integrációs szervezetben. Kende Tamás a felperes által hivatkozott európai jogi hivatkozásokat átgondolatlannak nevezte.

Lohn Balázs reagálásában elmondta: a 2013 augusztusi közgyűléseken a szövetkezeteknek nem volt választásuk, mint megszavazni a magyar állam tulajdonszerzését, hiszen ha nem mennek el a közgyűlésekre, vagy ott nem igennel szavaznak, akkor a takarékok nem lehettek volna tagjai a TakarékBanknak, és visszavonták volna működési engedélyüket. Az integrációs szervezetnek juttatott összegről szólva hangsúlyozta, hogy az OTSZ nem takarékszövetkezet, vagyis az ő kárát nem befolyásolja ez az összeg.

Szerző
Frissítve: 2014.01.24. 13:27

Harmadik rezsicsökkentés: áprilisi indulás?

Ma dönt a Fidesz-KDNP parlamenti képviselőcsoportja a rezsicsökkentés folytatásáról. A Balatonszárszóra kihelyezett ülés előtt Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt mondta, hogy minden rezsielemet megvizsgáltak, ez alapján a villamos energia, a gáz és a távhő árát szeretnék csökkenteni.

Az időzítésről annyit árult el, hogy a háromból az egyik – vélhetően a gázárcsökkentés - még "áprilisban megvalósul", a többi változtatást az év későbbi szakaszaiban tervezik. Kérdésre válaszolva Rogán azt mondta, hogy "nincs célszám", mennyivel akarják csökkenteni a rezsit, mint fogalmazott: "előbb számolni kell, és utána lehet döntéseket hozni". A részletekről ma délelőtti sajtótájékoztatóján számol be a frakcióvezető.

Szerző

I love panel: a Főtáv megkereste Budapest legtakarékosabb panelépületeit

A FŐTÁV Zrt. 2013 őszén hirdetett pályázatot olyan budapesti távfűtéses panelépületek számára, melyek az energiahatékonysági szempontokat figyelembe véve tudatosan törekedtek a fogyasztásuk csökkentésére számos korszerűsítő beruházás végrehajtásával. A pályázat a lakhatási költségek három meghatározó eleme alapján hasonlította össze az épületeket a 2006. és 2012. év fogyasztásai alapján. A vizsgálatban az épület közös hőfelhasználását, vízfelhasználását és áramfelhasználását vették figyelembe. A szigorú követelményeket támasztó felhívásra beérkezett 13 nevezés közül a szakmai zsűri három nyertest hirdetett.

A nyertes épületek 2012-es fogyasztási adataival és a jelenleg hatályos hatósági árral számolva egy budapesti átlaglakás (52 négyzetméteres; 135 légköbméteres) éves fűtési és melegvíz-hődíja (alapdíj nélkül) az alábbiak szerint alakul:

-           XX. kerületi Török Flóris utca 2/A: 25 066 forint/lakás/év

-           IX. kerületi Pöttyös utca 9.: 46 262 forint/lakás/év

-           XV. kerületi Nyírpalota utca 1-21.: 51 444 forint/lakás/év 

Amennyiben az alapdíjból és hődíjból álló teljes távhőköltséget vesszük figyelembe - 2012-es fogyasztási adataival és a jelenleg hatályos hatósági árral számolva -, akkor az átlagos (52 négyzetméteres; 135 légköbméteres) lakások díja egyenletes fizetés esetén havonta az alábbiak szerint alakul:

-           XX. kerületi Török Flóris utca 2/A: 6 828 forint/lakás/hó

-           IX. kerületi Pöttyös utca 9.: 8 595 forint/lakás/hó

-           XV. kerületi Nyírpalota utca 1-21.: 9 027 forint/lakás/hó 

A XX. kerületi Török Flóris utca 2/A ház a teljes mezőnyben nyújtott kimagasló eredményének köszönhetően elnyerte a "2013-as év legtakarékosabb panelépülete" címet.

A pesterzsébeti ház energiatudatossági törekvése a közös képviselő és a lakóközösség együttműködésének köszönhetően jelentős költségcsökkenést hozott a háznak és lakóinak. 

"2006-ban jutott a lakóközösség arra a döntésre, hogy benyújtja pályázatát a korszerűsítési programra. A pozitív elbírálás után 2007-ben 3,5 hónap alatt történt meg a korszerűsítés, melynek három fő pillére volt: külső épületszigetelés, nyílászáró-csere és fűtéskorszerűsítés. Mára már 54 százalékos a 65 lakásos társasház fűtési költség megtakarítása. - mondta Bitó Lajos, a nyertes ház közös képviselője.

Szerző
Témák
panellakás