Az egyik robbanás egy fodrászüzletben történt, a másik egy zöldségpiacon Hszinho megye székhelyén, Akszu prefektúrában, az esti órákban. E robbanások következtében egy ember meghalt, ketten megsérültek.
Nem sokkal a történtek után a rendőrség a gyanúsítottak nyomára bukkant, s az eddigi hivatalos információk szerint a hatóság által körülvett gépkocsijuk felrobbant, két benne lévő személy életét vesztette.
A tartományban évek óta iszlamista szélsőségesek szervezkednek. Tavaly október végén Pekingben ujgurok egy városi terepjáróval szándékosan elgázoltak több embert. A főváros szívében történteket hivatalosan szervezett és előre kidolgozott terrorcselekménynek minősítették, az esethez kapcsolódóan több embert őrizetbe vettek.
A merényletet pár héttel később egy magát Turkesztáni Iszlám Pártnak nevező iszlamista csoport magára vállalta, a radikális ujgur szervezet vezetője, Abdullah Manszur az interneten közzétett hangüzenetében hasonlóakkal fenyegette meg Kínát.
A törökkel rokon nyelvet beszélő, muszlim vallású ujgur népcsoport tagjai, a körülbelül 22 milliós Hszincsiang-Ujgur autonóm terület őslakói jelenleg a terület népességének megközelítően 45-50 százalékát adják. Hszincsiangban időről időre fegyveres akciókkal, esetenként terrorcselekményekkel hívják fel magukra a figyelmet az ujgur lázadók, olykor vallási fanatikusok, illetve a terület elszakadását hirdetők.
Azt a feltételezést, hogy a CIA Lengyelország és más európai országok területén titkos börtönöket üzemeltetett, 2005-ben vetette fel a Human Rights Watch emberi jogi szervezet. Azóta a vádak visszatérően megjelentek a sajtóban. Nemzetközi jelentések – és most az amerikai lap cikke is - lengyelországi helyszínként a Mazuri-tavaknál fekvő Stare Kiejkuty település közelében fekvő hírszerzési kiképzőközpont elkülönített villáját nevezték meg. A lengyel hatóságok mindig határozottan visszautasították a vádakat, míg a lengyel határőrség adatai szerint 2002 decemberétől 2003 szeptemberéig a közeli Szymany katonai repülőtérre hét Gulfstream típusú repülőgépen 20 személyt szállítottak Afganisztánból, Dubajból és Marokkóból.
A lengyel ügyészség kivizsgálást kezdett az ügyben, a krakkói vádhatóság szóvivője lehetségesnek nevezte, hogy a szóban forgó újságcikk igazságot tartalmaz. "Elemezni fogjuk a Washington Post cikkét és felhasználjuk a folyamatban lévő vizsgálat során" - mondta. Leszek Miller, az ellenzéki Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) elnöke, aki 2001-2004 között volt lengyel miniszterelnök, az egyik lengyel kereskedelmi televízióban nyilatkozva nevetségesnek minősítette az amerikai lapjelentést. A PAP jelentése szerint azt mondta, olyan ez, mint egy „hollywoodi film”. Cáfolta, hogy miniszterelnökként tudnia kellett volna a hírszerzés minden akciójáról. Kijelentette: ha volt is valamilyen együttműködés, semmilyen börtönről nem lehetett szó, csak valamilyen más közös műveletről.
"A megjelent állítások szerint a CIA működtette ezeket a börtönöket és hajtotta végre a kínvallatásokat, nem lengyelek, hanem amerikaiak" - mondta Donald Tusk kormányfő pénteki sajtótájékoztatóján
Radoslaw Sikorski külügyminiszter elzárkózott a lapjelentés kommentálásától, és utalt arra, hogy a lengyel államügyészség vizsgálatot folytat az ügyben. Utóbbi közölte, hogy a Post publikációját csatolták a nyomozati anyaghoz.
Józef Pinior, a kormányzó Polgári Platform szenátora, volt európai parlamenti képviselő, aki tagja volt a titkos CIA-börtönök ügyében létrehozott EP-vizsgálóbizottságnak, ellenben teljes hitelt adott az amerikai lap információjának. Csak azt sajnálta, hogy ezt nem a lengyel igazságszolgáltatás derítette fel. „A kormánynak a lehető legsürgősebben közzé kell tennie a vizsgálat eredményeit, különben nevetség tárgyává válik az Európai Unióban. Mi oktatjuk ki Ukrajnát demokráciából, miközben pénzt fogadunk el kínzásért cserébe?” – kérdezte.
http://wiadomosci.onet.pl/kraj/sikorski-pytania-ws-wiezien-cia-trzeba-kierowac-do-leszka-millera/qchpnhttp://wiadomosci.onet.pl/kraj/pinior-informacja-washington-post-to-kompromitacja-polsiego-panstwa/z3tgf
Az államfő egyházi vezetőkkel találkozva közölte, hogy a jövő hétre összehívott rendkívüli parlamenti ülésen tárgyalnak az ellenzéki tüntetők elleni erőszakos cselekményekért felelős tisztségviselők menesztéséről, a január 16-án elfogadott, a gyülekezési, szólás- és sajtószabadságot az ellenzék szerint jelentősen korlátozó törvények módosításáról, és a tüntetésekkel összefüggésben őrizetbe vettek számára adandó amnesztiáról.
"Ezen az ülésszakon közösen a képviselőkkel határozatot hozunk, és átalakítjuk a kormányt" - jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy a mostaninál "professzionálisabb" kormányra van szükség az állam irányításához.
Janukovics ígértet tett arra, hogy amnesztiában részesíti a kijevi zavargásokban részt vevőket. Közölte, hogy folytatja a párbeszédet az ellenzékkel az országban kialakult politikai válság békés rendezése érdekében.
Rendőrségi adatok szerint 103 tüntetőt vettek őrizetbe Kijevben a múlt vasárnap kirobbant, rohamrendőrökkel szembeni összecsapásokban való részvételért. A tüntetők szabadon bocsátásába előző este az ellenzéki vezetőkkel folytatott megbeszélésen egyezett bele az államfő.
