A politikus - ismertetve az általa vezetett rezsicsökkentés-előkészítő munkacsoport péntek esti balatonszárszói döntését - elmondta, hogy az Országgyűlés februárban, várhatóan kéthetes tavaszi ülésszakán dönt a javaslatról, amely figyelembe veszi a világpiaci árcsökkenéseket is. Az időpontokat azzal magyarázta, hogy a gáznál az április 1-je a lehető legkorábbi időpont, a távhő árát a következő fűtési szezontól szeretnék mérsékelni, az áram esetében pedig körülbelül szeptemberre lesz elegendő, a fenntarthatósághoz szükséges tartalék az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-nél és a többi szolgáltatónál.
Rogán Antal szólt továbbá arról, hogy a nonprofit közműszolgáltatásokról szóló indítvány is elkészül még a parlamenti választás előtt, de azt javasolják, hogy arról a választópolgárok döntsenek április 6-án. Így ha a Fidesz-KDNP megnyeri a választást, akkor azt követően elfogadja az Országgyűlés az előterjesztést, világossá téve, hogy a rezsi árának emelésére profitérdekből nincs lehetőség. Ha azonban a "Gyurcsány-koalíció" kerül kormányra, akkor egyértelműen visszatérne a profitorientált közműszolgáltatás, a rezsi pedig nőne - fogalmazott a frakcióvezető.
Szavai szerint az eddigi rezsicsökkentés azért volt megvalósítható, mert a Fidesz-KDNP más szemlélettel állt hozzá a rezsiárakhoz, mint a "Gyurcsány-koalíció" kormányai 2002 és 2010 között, abban a nyolc évben ugyanis a villamos energia és a gáz ára még akkor is emelkedett, amikor a világpiaci árak csökkentek. Ezzel szemben a mostani kormánypártok kimondták: a közműcégek monopóliumok, ezért nonprofit szolgáltatókként tekintenek rájuk - magyarázta. A rezsicsökkentés baloldali ellenzéki kritikáira úgy reagált: "savanyú a szőlő".
A gázon, az áramon és a távhőn kívül más közműszolgáltatások árának esetleges idei csökkentését firtató kérdésre azt válaszolta: ezek esetében 2013-ban meghozták azokat a döntéseket, amelyek reálisak voltak. Ezeknél most "árstop" van, további díjmérséklésre pedig csak a piaci viszonyok átrendeződése esetén van lehetőség - tette hozzá.
A Fidesz-KDNP pénteki évadnyitó frakcióülésén, Balatonszárszón a paksi atomerőmű-bővítés ügye is téma volt, amellyel kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke ismertette a kabinet rendelkezésére álló számításokat. Rogán Antal a kormányfőt idézve hangsúlyozta, hogy ma a paksi erőmű adja a magyar áramtermelés körülbelül 40-45 százalékát, és a legolcsóbb villamos energiát állítja elő az országban. Abban az időszakban majd, amikor a régi és az új blokkok egyszerre működnek, 10-13 százalékkal lesz alacsonyabb a hazai villamosenergia-termelés előállítási költsége - mondta a frakcióvezető. Ez azt jelenti - folytatta -, hogy "a paksi erőmű megújítása hosszú távon a rezsicsökkentés záloga", hiszen lehetővé válik, hogy a két új blokk működésbe lépésével 10-13 százalékkal csökkenjen az áram ára. Erről majd az akkor hivatalban lévő kormánynak kell döntenie - jegyezte meg.
Kérdésre közölte, a kormánypárti képviselőcsoport kihelyezett ülésén állásfoglalást hozott a devizahitelek ügyében is, amellyel kapcsolatban továbbra is sürgetik a Kúriát, hogy az minél hamarabb hozzon döntést a még nyitott kérdésekben. Ha ez március közepe előtt megszületik, a kormánypártok még a parlamenti választás előtt összehívják az Országgyűlést, hogy döntsenek a devizahitelesek ügyében. Elmondta, ha újabb parlamenti megoldás születik, azt ugyanazokkal a feltételekkel vehetik majd igénybe az árfolyamgátba belépett ügyfelek és azok, akik nem éltek ezzel a lehetőséggel.
A sajtótájékoztatón részt vett Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője is, aki elmondta: pártja azért támogatja a rezsicsökkentést, mert az beleillik "eszmeiségükbe". A fogyasztók érdekei mellett a fenntartható és biztonságos energiaszolgáltatás fontosságát is hangsúlyozta. Mint fogalmazott, míg a Gyurcsány-kormány a szolgáltatók érdekeit tette első helyre, addig a Fidesz-KDNP a fogyasztók szempontjait tartja szem előtt.
A kereszténydemokrata politikus emellett szólt arról, hogy a frakcióülésen szóba került a családtámogatási rendszer is, amellyel kapcsolatban felhívta a figyelmet a családi adókedvezmény kiterjesztésére. Ezzel és a korábbi adókedvezménnyel együtt 230-240 milliárd forint marad a családoknál - emelte ki. A családi csődvédelemről szóló javaslatukról azt mondta, az valószínűleg áthúzódik a következő ciklusra.
