Akár orosz állampolgárságért is folyamodhat Snowden

Edward Snowden Oroszországtól kapott menedékjoga egy évre szól, azaz augusztusban lejár, de ügyvédje szerint újra és újra meghosszabbítható. Anatolij Kucserena, Snowden ügyvédje a Kommerszant orosz lapban szombaton közölt nyilatkozatában nem zárta ki, hogy az amerikai kiszivárogtató kérni fogja menedékjoga meghosszabbítását, s elképzelhetőnek tartja, hogy a későbbiekben akár orosz állampolgárságért is folyamodhat.

Snowden kérheti menedékjoga meghosszabbítását Moszkvától

Ugyanerre utalt egy orosz törvényhozó is Davosban. Alekszej Puskov, a duma külügyi bizottságának elnöke előző nap azt mondta a New York Timesnak, hogy Snowdent „nem fogják elküldeni” Oroszországból, ha kéri, valószínűleg meghosszabbítják a tartózkodását, s rajta áll, hogy meddig maradhat.

Snowden a héten internetes nyilatkozatában azt mondta, csak bizonyos feltételekkel térne haza az Egyesült Államokba. A volt NSA alkalmazott abszurdnak nevezte amerikai kongresszusi honatyák állítását, hogy orosz kém lenne. Ügyvédje az RT orosz portálnak elmondta, ügyfele nem kap semmiféle segítséget az orosz kormánytól. Maga oldja meg a lakásbérlést, állást szerzett magának, mivel minden tartalékát felélte. „Szerényen él” – tudatta Kucserena.

Az elnöki szerető botránya: tényleg kirúgták a first lady-t

Publikálás dátuma
2014.01.25. 15:41
Fotó: Getty Images
Francois Hollande hírek szerint hivatalosan bejelenti, hogy különválik élettársától, Valerie Trierweilertől, miután nyilvánosságra került, hogy viszonya van egy másik nővel, Julie Gayet színésznővel – közölte francia lapjelentések alapján gyorshírben a BBC. Az elnöki hivatal azt mondta: nem ez a helyzet. Aztán mégis ez lett, Hollande maga jelentette be.

Az Elysée palota pénteken jelentette be, hogy Trierweiler, akit néhány napig kórházban kezeltek a botrány kitörése után vasárnap Indiába utazik egy jótékonysági akció keretében. Azt azonban nem közölték, hogy február közepén ő kíséri-e el Hollande elnököt first ladyként Washingtonba.

A Le Parisien című lap azt jelentette, Hollande hivatalos élettársa szombaton kiköltözik a versailles-i elnöki rezidenciáról, ahol eddig lábadozott, s saját lakásába költözik. Trierweiler kíséretének egyik tagja azt mondta a lapnak, hogy Holland elnökkel folytatott beszélgetés után Trierweiler döntött a különválásról.

Az Elysée-palota a BBC-nek cáfolt, "hamis pletykáknak" nevezte a párizsi lapjelentéseket. Aztán az államfő cáfolta az Elysées-palotát, és maga közölte a francia hírügynökséggel, hogy útjaik különválnak. „Tudatom, hogy véget ér a közös életem Valérie Trierweilerrel” – fogalmazott Hollande. A Paris Match 48 éves újságírónője a 2000-es évek közepe óta élt együtt Hollande-dal, aki soha nem volt nős. Négy gyermekének anyja Ségolene Royal, a 2007-es elnökválasztás szocialista jelöltje, akivel több mint két évtizedig élt együtt.

Szerző
Frissítve: 2014.01.25. 21:06

Ismét "lángba borult" Kijev

Publikálás dátuma
2014.01.25. 12:10
Fotó: Getty Images/Rob Stothard
Egy napig élt az ukrán kormányzat és az ellenzék között csütörtökön életbe lépett tűzszünet, pénteken késő este kiújultak az összecsapások a radikális tüntetők és a rohamrendőrség között. Viktor Janukovics elnök péntek este bejelentett engedménye, miszerint kész kormányátalakításra, a gyülekezési jogot korlátozó törvények módosítására és az őrizetbe vett tüntetők szabadon bocsátására, megkésett kompromisszumnak bizonyult. Az Európai Unió és Oroszország már egyaránt számol Ukrajna esetleges széthullásával.

Nem sokkal azt követően, hogy Janukovics elnök bejelentette a kormányátalakítást, a parlament és a kormány épületének utcájában újra fekete füst kezdett terjengeni, a radikális tüntetők a korábbi forgatókönyv szerint gumiabroncsokat gyújtottak fel és összetűzés kezdődött a helyszínre kivezényelt rendfenntartókkal. A radikálisok Molotov-koktélokkal támadtak, a rendfenntartók fény- és hanggránátokat vetettek be. Hírügynökségi jelentések szerint nem tudni melyik oldal kezdte az újabb konfliktust, de a belügyminisztérium közleménye szerint a tüntetők provokációjáról van szó. Becslések szerint mintegy ötezer tiltakozó tartózkodik ezen a  helyszínen, a parlamenti ellenzék által vezényelt demonstráció központjának számító Majdanon, a Függetlenség téren viszont tegnap este is több tízezren gyűltek össze.
 
Az ellenzék megkérdőjelezhetetlen vezérévé vált Vitalij Klicsko Janukovics bejelentésére úgy reagált, hogy a demonstrálók már nem elégednek meg a kormány távozásával, fő követelésük az elnök lemondása lett. Hangsúlyozta, hogy az ellenzéki vezetők és Janukovics között létrejött csütörtöki megállapodást sem fogadták el az emberek.

"Minimális előrelépést tettünk, ami nem oldja meg a válságot, hanem felháborította az embereket. Egy hónapja még feloszlott volna a Majdan Vitalij Zaharcsenko belügyminiszter menesztésének hírére, két hete elég lett volna a kormányváltás. Ma már viszont a tüntetők az elnök távozását követelik, Janukovics pedig úgy tesz, mintha mi sem történne" – fogalmazott a boxlegenda.
 
A válság elmélyülését jelzi, hogy pénteken napközben, míg Kijevben élt a tűzszünet és viszonylag nyugalomban telt a nap, a zavargások több, zömében a nyugati országrészben található megyeszékhelyre is átterjedtek. A tüntetők itt is kormányzati épületeket rohamoztak meg, helyenként el is foglaltak, és összecsaptak a karhatalmi erőkkel. A parlamenti ellenzéki vezetők egyértelművé tették, felmondják a csütörtöki megállapodást, nem tartják elegendőnek a Janukovics által bejelentett engedményeket. Az elnök azt ígérte, hogy a keddre összehívott rendkívüli parlamenti ülésen meg is szavazhatják a kormányátalakítást illetve a kifogásolt törvények módosítását, ám az ellenzék attól tart, hogy a hatalom szükségállapot bevezetésére fogja felhasználni az ülésszakot. Janukovics ezt cáfolja. Az államfő szerda este az Európai Bizottság elnökének, José Manuel Barrossónak is megígérte, hogy nem vezet be rendkívüli állapotot, s ugyanezt hangsúlyozta pénteken a Kijevbe érkezett Stefan Füle uniós bővítési biztosnak is.
 
A kormányzat a vasárnap óta eldurvult tüntetések kapcsán azt veti a parlamenti ellenzék szemére, hogy nem határolódott el egyértelműen a színre lépett radikális csoportoktól. Tegnap este Arszenyij Jacenyjuk, Timosenko pártjának (Batykivscsina) elnöke be is jelentette, a Hrusevszkij utcát és az Európa teret összevonják a Majdannal, ami azt jelenti, hogy nem határolódnak el a radikális tüntetőktől. A tegnap este kiújult harcok nyomán Oleg Tyahnibok Svoboda-elnök arra hívta fel az ukrán állampolgárokat, hogy minden településen hozzanak létre önvédelmi csoportokat és vegyék kezükbe a hatalmat.
 
Az ukrajnai események kapcsán mindkét oldal külföldi beavatkozást is emleget. Klicsko tegnap este például arról beszélt, hogy az események "nem logikus forgatókönyv" szerint alakulnak Ukrajnában, hanem mintha azt "kívülről hozták volna be", de nem nevezett meg egyetlen országot sem. Több uniós politikus is Oroszország nyomásgyakorlásáról beszél, Moszkvában viszont amerikai és brüsszeli nyomást emlegetnek.  
 
Vélhetően ez lesz a fő témája a január 28-án Brüsszelben sorra kerülő 32. EU-Oroszország csúcstalálkozónak is, noha a napirend szerint a kereskedelmi és gazdasági együttműködés, a vízummentes rendszer bevezetése, az energetikai együttműködés, valamint egy új alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalások aktívabbá tétele céljából találkoznak a felek.
 
Az ukrán válság eszkalálódása komoly aggodalmat kelt már keleten és nyugaton egyaránt. Brüsszelben és Moszkvában is tartanak az ország széthullásától, hiszen Ukrajnában egyre inkább áthidalhatatlannak tűnik az oroszpárti és oroszellenes lakosság közötti ellentét.

Szerző