Előfizetés

Rezsicsökkentés és államosítás

Tevan Imre
Publikálás dátuma
2014.01.27. 06:17
Fotó: Thinkstock
Választási propagandává silányult a rezsicsökkentés és a nonprofittörvény is. A ködös jövőbe igérgetés leplezni próbálja, hogy már nincs miből rezsit csökkenteni, vagy cégeket vásárolni. Az újabb kommunikációs csavar szerint akkor lesz nonprofit, állami és “egységes rendszert alkotó” közműszektor, ha újra bizalmat kapna az Orbán-kormány. A kormány termelő és pénzügyi cégeken kívül a Budapest Airport felett is vissza akarják szerezni a befolyást.

Az Orbán-kormánynak nem kell különösebb indok ahhoz, hogy államosítson. Elég, hogy egy-egy céget "stratégiainak" mondanak. Ez is kiderült abból az összeállításból, amelyben a kormány államosítási terveit részletezte Hegmanné Nemes Sára, a vagyonpolitikáért felelős államtitkár a Napi Gazdaságban. A Budapest Airport (BA) esetében például ez az indok, és hogy “meg kell őrizni a jövő nemzedékei számára”. A kormánynak ezek szerint a nemzetközi repteret működtető cég stratégiai kérdés, ám a nemzeti légitársaság, a Malév nem volt az, hiszen azt nem kívánták “megőrizni a jövő nemzedékei számára”: ahogy ismét állami tulajdonba került, hagyták tönkremenni és megszűnni. A BA egyébként nincs magántulajdonban, a kormány a hetvenéves bérleti szerződést akarja újratárgyalni, de csak majd a választások után.

A közműcégeket is államosítaná a Fidesz, természetesen azért, mert “stratégiaiak”. Hegmanné Nemes Sára azt mondja: “Azon külföldi cégek esetében, ahol ki akarnak vonulni a hazai piacról, a kormány nyitott a megvásárlásukra.” A következő mondatból azonban kiderül, valójában a kormánytöbbség akarata az államosítás: “A nemzetivagyon-törvényből is levezethető: a közműcégeknél törekedni kell arra, hogy többségi tulajdonuk állami vagy önkormányzati kézbe kerüljön.” Ezeknél a cégeknél az a cél, hogy a most készülő közműtörvény alapján nonprofittá alakítsuk át őket. Az új törvény a hazai közműszolgáltatásokat egy rendszerbe fogja majd. E rendszer lényege pedig az, hogy a monopol közműszolgáltatásoknak nonprofitnak kellene lenniük, vagyis a keletkező nyereséget vissza kellene fordítani például a szolgáltatás színvonalának emelésébe, a minőség javítására és a biztonságos működés fenntartására - mondja az államtitkár.

A monopolhelyzetre hivatkozni közgazdaságilag értelmetlen - mondta a Népszavának Mihályi Péter, a veszprémi Pannon Egyetem professzora. Az állam szabályozóként is beavatkozhat, hogy a monopolista ne emelhessen kénye-kedve szerint, de ma abba az irányba fejlődik a világ, a technológiák, hogy ezek a monopóliumok egyre kevesebbet érnek. Láttuk a rendszerváltás után, hogy a Matáv vezetékes erőfölénye hogy enyészett el a mobiltelefónia berobbanásával. Hasonló tendenciák érvényesülnek az energetikában is.

Liberális közgazdászok a Matáv rendszerváltás utáni történetét gyakran említik az állami és magántulajdon közötti különbség szemléltetésére is. A telefonos cég és a posta egy vállalat volt, szétválasztásuk után az előbbi többségi tulajdonát a Deutsche Telekomnak adták el, amely hatalmas tőkebefektetéssel modernizálta a társaságot (költségvetési pénz akkor erre egyszerűen nem lett volna), miközben a Magyar Posta állami maradt - érdemes megnézni a szolgáltatási színvonal közötti különbséget ma. Ugyanők azt mondják, aki a magántulajdon és a profit ellen érvel, ahogy jelenleg a kormányerők, egyszerűen nem érti a piacgazdaság működését. A nyereség ugyanis nem valami bűnös pénzlenyúlás, hanem a befektetett tőke haszna, a fejlesztések fedezete, és ami a legfontosabb, a tulajdonos ösztönzése a szüntelen hatékonyságnövelésre.

Mihályi Péter azzal egyetért, hogy a mai Magyarországon a kapitalista piacgazdaság hívei kisebbségben látszanak lenni, ám szerinte a kormányt nem ideológia, hanem gyakorlati szempontok vezetik az államosításoknál. Az elitcsere egyik eszköze lehet a tulajdonosváltás, magyarán a klientúra tagjai megannyi helyhez juthatnak a cégek menedzsmentjeiben, igazgatóságaiban felügyelőbizottságaiban. A “közeli” vállalkozóknak pedig partneri, beszállítói üzletet jelenthetnek ezek. Ennél is fontosabb, hogy a kormány az állami beavatkozás kiterjesztésével szabadsághoz jut az árszabályozásban: ahol akarja, ott csökkenti a fogyasztói árakat, például a rezsiharcban, máshol, mondjuk a dohánytermékeknél viszont növeli - véli Mihályi Péter.

Persze nem kell sem közműcégnek, sem monopolhelyzetűnek lennie egy vállalkozásnak, hogy az Orbán-kormány államosítsa. “Vannak olyan társaságok is, amelyeknél miután az állam beszállt, egy idő után meg kell vizsgálni, működtethetőek-e piaci alapon, például a húsiparban tevékenykedő és állami többségbe került cégek esetén. … Most számunkra az a fontos, hogy még ha akár a privatizáció során megszerzett, válságban tönkrement cégről is van szó, az állam hajlandó tárgyalni, mert meg kell őrizni a munkahelyeket, egy térség gazdasági potenciálját. A Mahart Passnave szerencsére jó befektetés, hiszen profitábilis vállalat, jó menedzsmenttel, és ilyen társaság a Rába is. Ezeknél a cégeknél meg is maradt a korábbi vezetés. Az említett cégek az állami jelenléttől épp a fejlesztést és a továbbfejlődést várják - mondja el az interjúban Hegmanné Nemes Sára.

Vannak közgazdászok, akik megértőbbek az államosításokkal. Bod Péter Ákos, a Corvinus tanszékvezető egyetemi tanára arra mutatott rá a Napi Gazdaságban, hogy az államosítás nemzetközi trendbe is illeszkedik. Igaz, külföldön általában kényszerből szállt az állam a válság miatt megrendült cégekbe elsősorban a pénzügyi szektorban, nálunk inkább egyfajta korrekció, a privatizációs tendenciával való szembefordulás figyelhető meg.

Bod Péter Ákos nemrég a GKI konferenciáján mutatott rá, hogy a bankrendszer többségi nemzetközi tulajdona térségünk anomáliája, az egykori szocialista országok blokkjától nyugatra alapvetően nemzeti - persze nem állami - tulajdonban van a pénzügyi szektor. Igaz, a Kelet-Európában egyetlen kivételként felmutatható Szlovénia éppen most, a gazdasági nehézségek idején éli meg a nemzeti bankrendszer óriási hátrányát.

Szabad oktatásért tüntettek a fővárosban

Népszava-információ
Publikálás dátuma
2014.01.27. 06:01
21 szervezet csatlakozott a demonstrációhoz FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Több mint ezren vettek részt szombaton azon a demonstráción, amelyen szakszervezetek és civil szervezetek tiltakoztak a Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár által képviselt oktatáspolitika ellen. A résztvevők a Szabadság téren gyülekeztek, ahonnan az államtitkárság Szalay utcai épületéhez vonultak

A "Szabad Oktatásért" elnevezésű rendezvényen a többi között a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Közszolgálati Szakszervezetek Demonstrációs és Sztrájkbizottsága, az Oktatói Hálózat, a Hallgatói Hálózat és a Történelemtanárok Egylete képviseltette magát, valamint sok középiskolás és felsőoktatási hallgató is megjelent az eseményen. Összesen 21 szervezet csatlakozott a demonstrációhoz, politikai pártok a szervezők kérésére nem vettek részt a demonstráción.

A főszervezők felolvasták hétpontos követelésüket: egyebek közt valódi és nyilvános szakmai konzultációt, előre kidolgozott, megalapozott reformokat, a forráskivonások megállítását, szabad tankönyvpiacot, szólás- és véleményszabadságon alapuló közoktatást, a közalkalmazottaknak és közszolgálati dolgozóknak 20 százalékos béremelést követeltek. A tüntetők molinóin egyebek közt a "Demokráciát, ne Teokráciát!", "Oktatási reform: mintha mise történt volna", illetve "Itt hamarosan Nemzeti Pedagóguskar nyílik" feliratok voltak olvashatók.

Mendrey László, a PDSZ elnöke úgy fogalmazott, a kormány elérte, hogy az oktatás immár nem szolgáltatás, hanem szolgálás. A kabinet "szolgálóleánnyá degradálta a pedagógusokat" - fogalmazott Mendrey. Miklósi László, a Történelemtanárok Egylete nevében azt mondta, hogy egy abszurd oktatáspolitika válik ma valósággá Magyarországon. Tanárkollégáit arra bíztatta, hogy bojkottálják a Nemzeti Pedagógus Kart. Az Oktatói Hálózat nevében Ács Anna pedig kijelentette, az oktatás csatatérré változott, és "minden szinten gyomorforgatóan igazságtalan". Ráadásul az egyetemeket diplomagyárakká fokozzák le, a kormány jelszava pedig az: "középszerűt a középosztálynak". A demonstrációs és sztrájkbizottság nevében Boross Péterné úgy fogalmazott, a kormány nem becsüli meg a közalkalmazottak munkáját, de senkit ne tévesszen meg a tiltakozás résztvevőinek száma, ennél sokkal többen értenek egyet a tüntetőkkel, "ez csupán a félelem csendje".

A szervezők a demonstrációra sikertelenül invitálták Balog Zoltán emberi erőforrás minisztert, Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkárt és Sipos Imre helyettes államtitkárt is. Bár az ellenzéki pártokat távol tartották az eseménytől, Hoffmann a tüntetés után közölte, a szervezők politikai szándékra épülő, megalapozatlan követeléseket fogalmaztak meg, a "politikai erők" pedig a parlamenti választások közelsége miatt "hallatták hangukat". Az államtitkár hozzátette: "megszokták, hogy a másik oldal eszköztárában az utcai tüntetések, a negatív állítások egyaránt jelen vannak".

Szabad oktatásért tüntettek a fővárosban

Népszava-információ
Publikálás dátuma
2014.01.27. 06:01
21 szervezet csatlakozott a demonstrációhoz FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Több mint ezren vettek részt szombaton azon a demonstráción, amelyen szakszervezetek és civil szervezetek tiltakoztak a Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár által képviselt oktatáspolitika ellen. A résztvevők a Szabadság téren gyülekeztek, ahonnan az államtitkárság Szalay utcai épületéhez vonultak

A "Szabad Oktatásért" elnevezésű rendezvényen a többi között a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Közszolgálati Szakszervezetek Demonstrációs és Sztrájkbizottsága, az Oktatói Hálózat, a Hallgatói Hálózat és a Történelemtanárok Egylete képviseltette magát, valamint sok középiskolás és felsőoktatási hallgató is megjelent az eseményen. Összesen 21 szervezet csatlakozott a demonstrációhoz, politikai pártok a szervezők kérésére nem vettek részt a demonstráción.

A főszervezők felolvasták hétpontos követelésüket: egyebek közt valódi és nyilvános szakmai konzultációt, előre kidolgozott, megalapozott reformokat, a forráskivonások megállítását, szabad tankönyvpiacot, szólás- és véleményszabadságon alapuló közoktatást, a közalkalmazottaknak és közszolgálati dolgozóknak 20 százalékos béremelést követeltek. A tüntetők molinóin egyebek közt a "Demokráciát, ne Teokráciát!", "Oktatási reform: mintha mise történt volna", illetve "Itt hamarosan Nemzeti Pedagóguskar nyílik" feliratok voltak olvashatók.

Mendrey László, a PDSZ elnöke úgy fogalmazott, a kormány elérte, hogy az oktatás immár nem szolgáltatás, hanem szolgálás. A kabinet "szolgálóleánnyá degradálta a pedagógusokat" - fogalmazott Mendrey. Miklósi László, a Történelemtanárok Egylete nevében azt mondta, hogy egy abszurd oktatáspolitika válik ma valósággá Magyarországon. Tanárkollégáit arra bíztatta, hogy bojkottálják a Nemzeti Pedagógus Kart. Az Oktatói Hálózat nevében Ács Anna pedig kijelentette, az oktatás csatatérré változott, és "minden szinten gyomorforgatóan igazságtalan". Ráadásul az egyetemeket diplomagyárakká fokozzák le, a kormány jelszava pedig az: "középszerűt a középosztálynak". A demonstrációs és sztrájkbizottság nevében Boross Péterné úgy fogalmazott, a kormány nem becsüli meg a közalkalmazottak munkáját, de senkit ne tévesszen meg a tiltakozás résztvevőinek száma, ennél sokkal többen értenek egyet a tüntetőkkel, "ez csupán a félelem csendje".

A szervezők a demonstrációra sikertelenül invitálták Balog Zoltán emberi erőforrás minisztert, Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkárt és Sipos Imre helyettes államtitkárt is. Bár az ellenzéki pártokat távol tartották az eseménytől, Hoffmann a tüntetés után közölte, a szervezők politikai szándékra épülő, megalapozatlan követeléseket fogalmaztak meg, a "politikai erők" pedig a parlamenti választások közelsége miatt "hallatták hangukat". Az államtitkár hozzátette: "megszokták, hogy a másik oldal eszköztárában az utcai tüntetések, a negatív állítások egyaránt jelen vannak".