Előfizetés

AZ MSZP Kiterjesztené a gyed extrát

Publikálás dátuma
2014.01.27. 06:04

Az MSZP törvénymódosítást kezdeményez azoknak a törvényi ellentmondásoknak a megszüntetéséért, amelyek akadályozzák, hogy a kismamák élhessenek a gyed extrával.

Bangóné Borbély Ildikó, a szocialisták elnökségi tagja szerint jelenlegi formájában csak "üres kampányfogás", hogy a kormány megvédi a kisgyermekes anyákat, hiszen az érintettek a törvényi ellentmondások miatt nem lehetnek jogosultak dupla gyesre, a gyerekek bölcsődei elhelyezésére, illetve bármikor felmondhatnak a munkába visszatérőknek. Kijelentette: a hatályos törvények szerint azok a szülők, akik gyed-et vesznek igénybe, nem kérhetik gyermekük bölcsődei elhelyezését.

A dupla gyes sokaknak azért nem jár, mert a gyermekgondozási segély havi összege - a gyermekek számától függetlenül - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege lehet, az új munka törvénykönyve szerint pedig a kisgyermekes szülő csak akkor áll felmondási védelem alatt a gyermek 3 éves koráig, ha fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Ha az Orbán-kormány nem hajlandó elfogadni a javaslataikat, akkor a "Mesterházy-kormány" teszi ezt meg a kormányváltás után - fogalmazott.

Tovább sanyargatja a hajléktalanokat a főváros

Nem a szegénység, csak a látszat érdekli a Fideszt, ez ebből a rendeletből is kiderül - jelentette ki lapunknak Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője arra reagálva, hogy a tervek szerint a Fővárosi Közgyűlés kormánypárti többsége szerdán újabb közterületről tilthatja ki a hajléktalanokat. 

A testület november 14-én határozta meg azokat a közterületeket, ahol hajléktalan csak jogellenesen tartózkodhat. A városvezetőség álláspontja szerint azonban a 4-es metró leendő átadása miatt indokolt a felsorolást a Kelenföld vasútállomásnál lévő aluljáróval kiegészíteni. Az indoklás szerint ez ugyanis olyan közterület és közlekedési csomópont, ahol szükséges "a közrend, a közbiztonság és a közegészség védelme érdekében" jogellenesnek minősíteni az ott élést.

Ez a rendelet Horváth Csaba szerint éppen úgy ”gettósítani” akarja a szegénységet, mint a közterületi ételosztás korlátozása. A Fidesznek ugyanis a választások előtt kulcskérdés, hogy bizonyítsa: Magyarország jobban teljesít. Ebbe a képbe viszont az egyre több elesett ember nem fér bele. Az MSZP fővárosi frakcióvezetője elmondta, hogy a napokban, amikor politikustársával ételt osztottak a Blaha Lujza téren, nemcsak hajléktalanok álltak a sorban. Jöttek nyugdíjasok és fiatalok is, akiknek ugyan van munkája, de a fizetésből nem futja mindennap meleg ételre. Orbánék ezt el akarják rejteni.

A rendeletbe egyébként mérlegelés nélkül két kerületi döntést is be kell építeni. Az újpesti önkormányzat a korlátozás alá eső területek számának emelését kérte, a XIII. kerület pedig enyhítést kért. Utóbbi értelmében a kerületi tulajdonú utakon és azok szélétől számított 50 méteres távolságon belül nem lesz jogellenes a közterületi tartózkodás; az egyebek mellett sportpályákra, közparkokra vonatkozó 200 méteres korlátozást pedig 100 méterre csökkentették.

Szabad oktatásért tüntettek a fővárosban

Népszava-információ
Publikálás dátuma
2014.01.27. 06:01
21 szervezet csatlakozott a demonstrációhoz FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Több mint ezren vettek részt szombaton azon a demonstráción, amelyen szakszervezetek és civil szervezetek tiltakoztak a Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár által képviselt oktatáspolitika ellen. A résztvevők a Szabadság téren gyülekeztek, ahonnan az államtitkárság Szalay utcai épületéhez vonultak

A "Szabad Oktatásért" elnevezésű rendezvényen a többi között a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Közszolgálati Szakszervezetek Demonstrációs és Sztrájkbizottsága, az Oktatói Hálózat, a Hallgatói Hálózat és a Történelemtanárok Egylete képviseltette magát, valamint sok középiskolás és felsőoktatási hallgató is megjelent az eseményen. Összesen 21 szervezet csatlakozott a demonstrációhoz, politikai pártok a szervezők kérésére nem vettek részt a demonstráción.

A főszervezők felolvasták hétpontos követelésüket: egyebek közt valódi és nyilvános szakmai konzultációt, előre kidolgozott, megalapozott reformokat, a forráskivonások megállítását, szabad tankönyvpiacot, szólás- és véleményszabadságon alapuló közoktatást, a közalkalmazottaknak és közszolgálati dolgozóknak 20 százalékos béremelést követeltek. A tüntetők molinóin egyebek közt a "Demokráciát, ne Teokráciát!", "Oktatási reform: mintha mise történt volna", illetve "Itt hamarosan Nemzeti Pedagóguskar nyílik" feliratok voltak olvashatók.

Mendrey László, a PDSZ elnöke úgy fogalmazott, a kormány elérte, hogy az oktatás immár nem szolgáltatás, hanem szolgálás. A kabinet "szolgálóleánnyá degradálta a pedagógusokat" - fogalmazott Mendrey. Miklósi László, a Történelemtanárok Egylete nevében azt mondta, hogy egy abszurd oktatáspolitika válik ma valósággá Magyarországon. Tanárkollégáit arra bíztatta, hogy bojkottálják a Nemzeti Pedagógus Kart. Az Oktatói Hálózat nevében Ács Anna pedig kijelentette, az oktatás csatatérré változott, és "minden szinten gyomorforgatóan igazságtalan". Ráadásul az egyetemeket diplomagyárakká fokozzák le, a kormány jelszava pedig az: "középszerűt a középosztálynak". A demonstrációs és sztrájkbizottság nevében Boross Péterné úgy fogalmazott, a kormány nem becsüli meg a közalkalmazottak munkáját, de senkit ne tévesszen meg a tiltakozás résztvevőinek száma, ennél sokkal többen értenek egyet a tüntetőkkel, "ez csupán a félelem csendje".

A szervezők a demonstrációra sikertelenül invitálták Balog Zoltán emberi erőforrás minisztert, Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkárt és Sipos Imre helyettes államtitkárt is. Bár az ellenzéki pártokat távol tartották az eseménytől, Hoffmann a tüntetés után közölte, a szervezők politikai szándékra épülő, megalapozatlan követeléseket fogalmaztak meg, a "politikai erők" pedig a parlamenti választások közelsége miatt "hallatták hangukat". Az államtitkár hozzátette: "megszokták, hogy a másik oldal eszköztárában az utcai tüntetések, a negatív állítások egyaránt jelen vannak".