Megéri több lábon állni

2050-ben egy aktív kereső két nyugdíjast fog eltartani, a trendek szerint pedig több mint 15 évet fogunk nyugdíjban eltölteni, miközben az Európai Unió prognózisa szerint az emberek havi bevételük több mint 34 százalékát azonnal el fogják veszíteni a nyugdíjba vonuláskor. Az átlagos jövedelműeknek ahhoz, hogy korábbi életszínvonalukat fenn tudják tartani- vagyis pótolják a kiesést - csaknem 10 millió forintot kell összegyűjteniük 65 éves korukig.

Idősödő társadalom

Az előrejelzések szerint nyugdíjrendszerünk 2040-re - vagyis amikor a mai negyven év körüliek nyugdíjba vonulnak - fenntarthatatlanná válhat.A kormányzati előrejelzések szerint 2040-ben a nyugdíjra jogosultak száma meghaladja majd a munkaképes korúak 40 százalékát. A jelenlegi felosztó kirovó rendszerben így az állam nem lesz képes ellátni azokat, akik nem foglalkoznak az öngondoskodás kérdésével.

Jelenleg 1,3 aktív korú jut egy nyugdíjasra. 2050-re, amikor a mai harmincas korosztály nyugdíjba megy, ez az arány még rosszabb lesz: egy aktív kereső két nyugdíjast fog eltartani az Eurostat előrejelzése szerint. Az ENSZ szakértőinek becslése** szerint 2030-ra a 65 év felettiek aránya a népességen belül eléri a 20 százalékot, 2050-re pedig 26 százalékra emelkedik. A jelenlegi nyugdíjkorhatár 65 év. Egy átlagos férfi vagy nő e kor után hazánkban várhatóan még kb. 16 évet*** él. Ez a szám azonban évente nagyjából 0,1-gyel nő. Vagyis az, akinek még 30 éve van hátra a nyugdíjig, több mint 16 évet fog nyugdíjban eltölteni. Ez persze csak statisztika - lehet, hogy jóval többet.Mindez jelentős társadalmi-gazdasági problémát okoz majd. Ráadásul nem csupán rendszerszintű gondokkal kell szembenézni, az egyéni életstratégiákba is be kellene illeszteni az időskorról való gondoskodást.

Minden nap számít

Az Európai Unió 2012-ben kiadott előrejelzése szerint 2050-ben a magyar átlagpolgár keresetének 65,5 százalékát fogja kézhez kapni nyugdíjként. Az átlagbér esetén ma nyugdíjba menetelkor 17 százalékos bevételkieséssel kell számolni, ez emelkedhet akár 34,5%-ra is a következő évtizedekben. Azaz ha feltételezzük - az inflációval nem számolva -, hogy valaki 2050-ben isa 225 000 forintos bruttó átlagbér után járó nyugdíjra jogosult, az a jelenleg 124 000 forintos nyugdíjösszeg helyett már csupán 98 000 forintot kap majd kézhez.

A megszokott életszínvonal fenntartása érdekében tehát többet is kellene önerőből pótolni mint ez a hiány, hiszen nem számoltunk például az inflációval. Ha valaki a jelenlegi átlagbér esetén kézhez kapott csaknem 150 000 forintból szeretne nyugdíjas korában is megélni, akkor havonta mintegy 52 000 forinttal kell kipótolnia nyugdíját. Ha 16 nyugdíjasként eltöltött évvel számolunk, ez azt jelenti, hogy 9 984 000 forintot kell összegyűjtenie.

Magyarországon is egyre többen gondolnak öregkorukra:a GfK Hungária és az ING Biztosító napokban közzétett reprezentatív felmérésének eredményeiből például az derült ki, hogyaz emberek negyede a legfontosabb megtakarítási célok közé sorolja a nyugdíjas évekre való felkészülést. Ugyanakkor konkrét cél nélküli vésztartalékra és a gyerekek, unokák anyagi támogatásra csaknem kétszer ennyien - százból 46-an - tesznek félre.

- Vésztartalék képzése és a gyerekek jövőjéről való gondoskodás fontos, de figyelembe véve a demográfiai folyamatokat, mindenképpen tovább kellene növelni a nyugdíj-előtakarékoskodók arányát is. A legideálisabb egyéni stratégia az volna, ha a fiatalok már pályakezdő koruktól félretennének egy keveset a nyugdíjas éveikre. Minél előbb kezd valaki spórolni, annál kevesebbet kell megtakarítania havonta - hívja fel a figyelmet Cornelia Coman, az ING Biztosító vezérigazgatója.

Az ING szakemberei kiszámolták, mekkora havi megtakarítással kell kalkulálnia annak, aki nem csupán nettó 150 ezer forintból szeretne élni nyugdíjas korában, hanem magasabb életszínvonalra vágyik. Egy 20 éves fiatalnak, ha 23 millió forintos nyugdíj-megtakarítással a zsebében szeretne visszavonulni (ami 16 nyugdíjban töltött évig biztosítana neki havi 120 ezer forintos extra bevételt), mindössze 7 500 forintot kell félre tennie havonta - azaz néhány pizza vagy mozijegy árából megteremtheti biztos öregkorát. Aki 40 éves korában kezd el takarékoskodni, annak havi 32 100 forintot kell összegyűjtenie 65 éves koráig ugyanehhez az összeghez, egy 50 éves embernek pedig 88 500 forintot.

Az állam idén január 1-től adójóváírással is ösztönzi a nyugdíjcélú megtakarításokat. A nyugdíjbiztosítási termékek után igénybe vehető adójóváírás összege egy évben a biztosítási díj 20 százaléáka, de legfeljebb 130 000 forint lehet, ami a biztosítási szerződésen kerül jóváírásra. Ez az állami támogatás a nyugdíjpénztári és a NYESZ adókedvezmény felett jár, így akinek többféle nyugdíjcélú megtakarítása is van, évente akár 280 000 forintos adójóváírást is elérhet.

Az ING Biztosító a napokban tette elérhetővé nyugdíj-kalkulátorát az interneten a www.ingnyugdíjbiztositas.hu címen. Az alkalmazás segít kiszámolni, mennyi nyugdíjra számíthat az ember, hogyan növelheti időskori bevételeit az adójóváírás segítségével, és milyen garanciákat kaphat arra, hogy nyugdíjas éveit az általa elvárt életszínvonalon folytathassa.

A biztosító szakemberei életkortól függetlenül azt javasolják, mindenki, aki már dolgozik, készítsen hosszú távú pénzügyi tervet, és keressen olyan megtakarítási formát, amely kifejezetten nyugdíjcélú, így biztosan nem használja fel másra. Kis összeggel is el lehet kezdeni az öngondoskodást, a lényeg, hogy nem érdemes várni. Érdemes olyan terméket keresni, ami adókedvezményben részesül, hiszen így a saját befizetéseken túl állami támogatás is növeli megtakarítás értékét.

Megéri több lábon állni, azaz a megtakarított összeget felosztani a különböző pénzügyi megoldások - önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíj-előtakarékossági számla, nyugdíjbiztosítás - között. A siker záloga, hogy mindig anyagi lehetőségeinknek, terveinknek, aktuális élethelyzetünknek megfelelő portfóliót alakítsunk ki, és tartsuk szem előtt a hosszú távú célokat.