rendelettervezet;lakóházak;kommunális hulladék;Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség;közös képviselő;veszélyes hulladékok;szelektív hulladékok;Beke Károly;

2014-01-28 06:15:00

Házhoz jön a szelektív gyűjtés

Hamarosan lehetőség lesz a lakóházakban és az üdülőkben - kizárólag a háztartásban - képződött veszélyes hulladékok gyűjtésére egy rendelettervezet szerint. Ugyanakkor még mindig jelentős gondot okoz az ,,egyszerű" szelektív hulladék gyűjtése a családi házas, a fővárosi, nagyvárosi agglomerációs övezetekben éppen úgy, mint a kisebb településeken. Pedig 2015-től kötelező lesz a lakossági kommunális hulladékok szelektív gyűjtése.

A szelektív hulladékgyűjtés után egy rendelettervezet szerint a lakóházaknak lehetőségük lesz a veszélyes háztartási hulladék gyűjtésére is, ha annak elszállítására van engedélyük. Ha az ilyen anyag tárolására szolgáló konténer megtelik, az elszállításáról azonnal intézkedni kell a tulajdonosnak vagy a lakóház képviselőjének. Bár a tervezet nem nevesíti, de háztartási veszélyes hulladék például a használt sütőolaj, elem, akkumulátor, fényforrás vagy elektromos eszköz. Alkalmanként legfeljebb 2 tonna veszélyes hulladék adható át a gyűjtőnek, de súlyuktól függetlenül el kell szállítani a hulladékká vált gázüzemű, elektromos és elektronikus berendezéseket is.

Ezeket jelenleg a lakossági hulladékgyűjtő udvarokban, illetve egyes áruházak gyűjtőpontjain lehet ingyenesen leadni.  Egy közös képviselő szerint azonban a veszélyes hulladék "házi" begyűjtése aggályos és nehézkes, ugyanis ahhoz a társasháznak hozzá kell járulnia annak tudatában, hogy a veszélyes hulladékot tároló konténer és az elszállítás költsége a lakóközösséget terheli.

Hulladékgyűjtés számokban
Tavaly 200 ezerrel növekedett a szelektív hulladékgyűjtésbe bekapcsolt lakosok száma, így számuk mára mintegy 9 millióra tehető. Ennek ellenére 2012-ben 53 ezer tonna hulladékot gyűjtöttek be szelektív módon, ehhez képest csak kismértékben nőtt ez a szám, vagyis a múlt évben 60-61 ezer tonnát gyűjtöttek szelektíven. Ez alig 10 százaléka a lakosság éves csomagolóanyag-hulladék "termelésének". Több szolgáltató is bedobta már a törölközőt a lerakási, illetve az e-útdíjjal tovább emelkedő költségek, illetve a 10 százalékos "rezsicsökkentés" okozta bevételkiesés miatt. Sok településen bezárták a pályázati pénzeken épült lerakókat és megszüntették a szelektív hulladékgyűjtést.

Budapesten, a tavaly meghirdetett szelektív hulladékgyűjtési program keretében várhatóan még ebben az évben minden fővárosi házhoz eljuttatják a szelektív hulladékgyűjtő edényeket.

A háztartások egy kék fedelű gyűjtőedényt kapnak a papírnak, és egy sárgát a műanyag és fém hulladéknak.

A szelektív gyűjtésért nem kell külön fizetni, mivel a főváros az így begyűjtött hulladék eladásából fedezi a költségeket.

Eddig mintegy 100 ezer lakossági szelektív hulladékgyűjtő pontot alakított ki az FKF Zrt., több mint 5 milliárd forintos költséggel, 4,8 milliárd forint uniós támogatással - mondta György István főpolgármester-helyettes.

Ingyenes a lomtalanítás évente egyszer
Az idei évtől a szolgáltató - lakossági igény alapján - évente csupán egy alkalommal szervez ingyenes lomtalanítást - közölte a Népszava kérdésére Csébi Tamás, a Budapest Városüzemeltetési Központ
kommunikációs és PR munkatársa. Erre az évre még nincs elfogadott ütemterv, de a gyakorlat szerint a lomtalanításokat márciustól novemberig végzik. Természetesen több alkalommal is rendelhető a törvényi szabályozásnak megfelelően közszolgáltatási díj megfizetése ellenében.
Győrben, vagy, Mosonmagyaróváron a fővároshoz hasonlóan évente egyszer díjmentes a lomtalanítás. Lényegi különbség azonban, hogy a szolgáltató nem a lakóközösségek megrendelésére megy a házakhoz, hanem a hagyományos rendszer szerint, előzetes terv és értesítés után, városrészenként szállítja el a megunt tárgyakat.

Az úgynevezett gyűjtőszigetek (ahol korábban papírt, műanyagot, fémdobozt, üveget lehetett elhelyezni) száma 930-ról 665-re csökkent, a továbbiakban ezeken a helyeken csak az üveget gyűjtik.

Beke Károly, az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei elnök helyettese, a Népszavának elmondta, a második Orbán kormány hulladékgazdálkodás-politikája szétverte a korábbi, működő rendszert.

A termékdíjból a kormányváltás előtt nagyjából 20 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, de az a hulladék begyűjtés és újrahasznosítás támogatását finanszírozta - állítja Beke Károly "zöld" szakpolitikus.

Az új szabályozás alapján évente ugyan mintegy 60 milliárd bevétel keletkezik, de abból alig 12-15 milliárd jut a hulladékgazdálkodásra.

A nagyobb rész megy a költségvetési "nagykalapba". A rezsicsökkentési ámokfutás finanszírozási gondokat is okoz, amely hátráltatja a szelektív gyűjtést, illetve az újrahasznosítást. Előfordul, hogy megszűnik a szelektív hulladékgyűjtés, vagy külön gyűjtik a különböző anyagokat, de miután nincs, ki újrahasznosítsa, végül a szemétlerakóba kerül az egész.

És amikor majd két kukánk lesz…
Kétkukás hulladékgyűjtésre tér át Magyarország 2015-től: az egyik gyűjtőbe kerül a nedves, a másikba a száraz hulladék - jelentette be Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár. Az "Illés-féle" kétkukás gyűjtés során a szárazba kerülne a papír, a műanyag, a fém, az üveg, sőt, a ruha is, a nedves kukába például a levágott fű, a fanyesedék, vagyis az úgynevezett zöldhulladék, s az élelmiszer-maradék, a használt papír zsebkendő, a pelenka. A kéttípusú hulladékot utóválogatóba szállítanák, ahol harmincnyolc csoportba szelektálnák. Például külön-külön csoportba kerülnek az anyaguk szerint szétválogatható újságok, samponos flakonok és sörös dobozok, és külön mindaz, amit komposztálni lehet. Ami nem szétválogatható, és trágya sem lehet belőle, viszont elégethető, abból tömörített fűtőanyag készül. A szemetet úgy tömörítik össze, mint a brikettet vagy a pelletet; villanyáramot és távhőt előállító erőművekben, cementégető kemencékben lehet elhasználni, háztartások fűtésére nem lesz alkalmas.

De nem jut elegendő forrás a rekultivációra, a megelőzésre, tudatformálásra. A legtöbb településen a lakosságnak kell elmenni a szolgáltató telepére a kukáért, zsákokért.

Győr-Moson-Sopron megyében az előző kormányzati ciklusban több térségi hulladékgazdálkodási program indult. Ezek jelentős része a szelektív gyűjtést szolgálta.Az utóbbi időben a kialakított gyűjtőszigeteket és hulladékudvarokat forrás hiány miatt sorra fölszámolják.

Beke úgy vélte, nemcsak a törvény, de az engedélyezési eljárások szabályozása is rossz, és az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) sem áll feladata magaslatán. Az ügynökség tavaly beszámolt arról, hogy az üveghulladék visszagyűjtése az uniós 60 százalékos elvárással szemben csak 30,5 százalékot teljesített.

Beke megjegyezte, furcsa, hogy 2012-ben fele annyi pénz állt rendelkezésre erre a célra a hulladékkezelőknek, mégis 50 ezer tonna üveghulladékot gyűjtöttek vissza és dolgoztak fel, 2013-ban a források megkétszereződtek, mégis mindössze 30 ezer tonnát sikerült begyűjteni. Ami nőtt, az az illegálisan lerakott szemét mennyisége - figyelmeztetett a szakpolitikus