Az Esterházy-kincstár kiragadása az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből, illetve a Kelet-ázsiai kollekció áthelyezése a Szépművészeti Múzeumba nem hozhatók összhangba a közgyűjtemény társadalmi rendeltetésével, és főigazgatói programommal - indokolta lemondását tegnap Takács Imre az Iparművészeti Múzeum vezetője.
Megítélése szerint ilyen körülmények között a pályázatában vázolt elképzeléseit nem tudja megvalósítani: "Szakmai és lelkiismereti okok mellett a jelzett kormányzati intézkedések végrehajtásának következményeiért a jogi és történelmi felelősséget sem tudom vállalni" - zárul az igazgató Balog Zoltán Emberi Erőforrások miniszterhez címzett levele. Már Takács Imre vezetői megbízatásának visszavonására készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), a főigazgató ugyanis nem teljesített egy előírt képzést - reagált a tárca a vezető lemondásának hírére.
Az Esterházy-gyűjtemény jelentős része nincs szállítható állapotban, ennek ellenére a kulturális kormányzat tavasszal Fertődre kívánja vinni az egész kollekciót - fejtette ki Takács Imre az MTI-nek. Hozzátette, nem arról van szó, hogy egy közgyűjtemény nem szeretné elveszteni egyik egységét; az aggályok szakmaiak: "Az Esterházy-gyűjtemény 1945 januárjában súlyos bombatámadás áldozata lett, majd négy évig a budai várbeli Esterházy-palota pincéjében, törmelékek alatt, elázva rohadt.
Ezt követően feltárták, az Esterházy család szándékának megfelelően behozták az Iparművészeti Múzeumba, és azóta, a mai napig tartóan restaurálják a textilekből, díszfegyverekből, ötvösművekből álló 300 darabos kollekciót. Takács Imre ezeket a tárgyakat "az intenzív osztályon éppen csak stabilizált állapotú betegekhez" hasonlította, melyeket állandóan figyelni kell, ellenőrizni, hogy például az alvó spórák nem "ébrednek-e fel" bennük.
Az ügy, mely Takács távozásához vezetett régebben kezdődött. Zumbok Ferenc a Fertődi Esterházy-kastély nemrég elhunyt kormánybiztosa fejébe vette, hogy tudományos intézményt hoz létre a Sopron melletti műemlékben, és ide szállítja az egykori Esterházy kollekciókat.
Ez ellen - a színfalak mögött - a gyűjteményt őrző múzeumok tiltakozni kezdtek, hiszen évtizedek óta ők őrzik, dolgozzák fel, adnak kontextust ennek a kincsnek, semmi értelme, hogy kiszakítsák azokat a múzeum gyűjteményéből, és elvigyék az ország tudományos központjából. A tárgyak kiállítása ellen nem volt kifogásuk.
Az fel sem merült, hogy a Szépművészeti Múzeumban őrzött egykori Esterházy-gyűjtemény leköltözzön a kastélyba, de számos más múzeum őriz, és bocsát a kutatók rendelkezésére egykori Esterházy gyűjteményeket, így a Nemzeti Múzeumban őrözik az éremtárat, melynek értő kezeléséhez legalább három speciális tudású szakember kell, az Országos Széchenyi Könyvtárban Esterházy-gyűjteményben Joseph Haydn műveinek mintegy 100 eredeti kéziratát, azok korabeli másolatait és első kiadásait őrzik.
Az Esterházy "Fényes" Miklós herceg által meghozatott, és a fertődi rezidencián bemutatott gazdag XVIII. századi operagyűjtemény (a komponista eredeti betétáriáival, javításaival) a világ legértékesebb Haydn gyűjteményévé emelik az OSZK zeneműtárát. De a legnagyobb falat az Iparművészetiben őrzött kincstár. Amikor Zumobok látta, hogy a múzeumok nem akarnak megválni anyagaiktól, bepanaszolta őket a miniszterelnöknél.
A tavaly nyári fertődi kormányülésen - melynek felvétele ma is látható az egyik videomegosztón - Zumbok mondatai után Orbán Viktor miniszterelnök odafordult Balog Zoltán emberi erőforrások miniszteréhez: hogy írjon meg "egy olyan előterjesztést, ami arról szól, hogy te döntesz arról, melyik műtárgy hova kerüljön". Ezután L. Simon László egyéni képviselői indítványban nyújtotta be a törvényjavaslatot, miszerint a miniszter dönthet az állam tulajdonában lévő műtárgyak elhelyezéséről.
Takács egyébként már korábban, a Magyar Nemzeti Galéria Szépművészeti Múzeumba való beolvasztása ellen is szót emelt, illetve a múzemnegyed ötletét is bírálta. Ezekkel nyilván nem szerezett magának jó pontokat annál a kormányzatnál, mellyel kezdetben jól együttműködött.
2001-ben a múzeumában nyílt meg a Magyar Művészeti Akadémia elhunyt tagjaira emlékező kiállítás, melyet Orbán Viktor nyitott meg. A következő évben az Iparművészeti Múzeum adott otthont az akadémia elnökének, Fekete György életmű kiállításának. A kormány a múzeum rekonstrukciójáról is döntött, 2012-ben kiírták a tervpályázatot.
Takács a baloldali kultúrpolitika mártírjának számított, 2007. augusztus 31-én ugyanis Hiller István fölmentette, az egyébként roppant sikeres Zsigmond-kor művészetéről szóló kiállítás során elkövetett állítólagos szabálytalanságok miatt. Az igazgató perre ment, s a bíróság visszahelyezte hivatalába, ám Hiller másnap ismét felmentette. Újabb minisztériumi vizsgálat következett, de ez sem produkált olyan eredményeket, ami indokolta volna a felmentést.
Ám az új rezsim sem sietett a meghurcolt igazgató segítségére, csak fél évvel a választások után helyzete vissza tisztségébe, amikor a bíróság immár megfellebbezhetetlenül döntött az igazgató javára.
Miután Takács mindvégig az intézményben dolgozott, nem volt jogosult kártérítésre, sőt mandátumát is első kinevezésétől 2006-tól számították, így 2011-ben pályázatot írtak ki az állásra, amit megnyert, most 2016-ig szólna a mandátuma. Lemondó nyilatkozatában a főigazgató tiltakozott az Iparművészeti Kelet-ázsiai Gyűjteményének a Szépművészeti Múzeumhoz helyezése ellen is. Az elképzelés először Halász János kulturális államtitkár egyik levelében öltött testet - szólt az előzményekről Takács Imre.
A gyűjtemény kerámiákból, ötvöstárgyakból, bútorokból, textilekből, olyan típusú műtárgyakból áll, amelyeket az Iparművészeti Múzeum gyűjt, és amelyekből semmi nincs a Szépművészetiben - hangsúlyozta. Takács közölte, jelenleg folyik az előkészítése a mintegy 20 ezer tárgyból álló anyag átadásának.
2012-ben már felröppent a hír a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum és Ráth György Múzeum bezárásáról. Az Iparművészeti Múzeum filiáléjaként működő múzeumot először az intézmény osztályává minősítették vissza, majd korlátozták a nyitva tartását. Ez utóbbira a súlyos támogatás-megvonások miatt lehetett szükség. Az akkor még létező Műemlékek Nemzeti Gondnoksága átvette volna a Hopp Ferenc Múzeumot, melyhez a hírek szerint Takács nem ragaszkodott mereven. Olyan elképzelés is volt, hogy a keleti tárgyak a fertődi Esterházy-kastélyba kerültek volna.