Férj-feleség halálra gyötri egymást, szinte szétcincálják a másikat, lemarcangolják róla a húst, miközben szó nincs arról, hogy elmúlt volna a szeretet. Sőt, nagyon is megvan, tán még a szerelem is adott hozzá, hiszen éppen azért annyira fontosak egymásnak, hogy szinte nyíltszíni élveboncolást rendezzenek. Hányan és hányan átéltünk valami hasonlót.
De kevesen hozzák nyilvánosságra, ami velük történt. Móricz Zsigmond beleírta a vele történteket a naplójába, ami teljességében nyilván nem véletlenül csak 2012-ben látott napvilágot. Lett is belőle szenzáció. Nem a hagyományos Móricz kép tükröződik benne. Hanem a vad, szenvedélyes, szeszélyes, akár trágár, egzaltált ember kerül előtérbe, akinek bizony kicsúszik a lába alól a talaj.
És feleségének, Jankának annyira kicsúszik, hogy öngyilkos is lesz. De lesz második feleség is, szép színésznő személyében, aki már korábban is ott kísértett, miközben Janka később sem feledhető. Móricz fájdalmasan, epés humorral mindent megírt.
Koltai Róbert pedig B. Török Fruzsina dramaturg hathatós segítségével, estet formált a szövegek egy részéből. A Móricz örökösök ezt nem akarták hagyni, tán attól tartottak, hogy ledől a nagy íróbálvány. Aztán megnézték az estet. Óriási hatással volt rájuk. Agyba-főbe dicsérték Koltait, és volt is miért.
Egy megújult színészt láthattunk, aki érezhetően saját élettapasztalatait, gyötrődéseit, és netán mások meggyötrését is beleépítette abba, amit előadott. Valósággal gyónt, és nyilván gyón is még, mert tudtommal, már lassan századszorra teszi ezt. A sikeren felbátorodva B. Török Fruzsina Az asszony beleszól és a Rab oroszlán című Móricz művekből formált két egyfelvonásost, amelyeket persze Koltai rendezett a Thália Színház égisze alatt a Mikroszínpadon, vagyis leánykori nevén, a Mikroszkópon.
Az asszony beleszól könnyedebb játék, krimi-komédiának nevezik. A gazdasági világválság idején játszódik, sok tekintetben olyan, mintha ma történne. Elszegényedés, folyamatos létszámleépítés réme terheli a fiatal házaspár életét. A férfi bűnügyi újságíró, megszállottságból, de a munkanélküliségtől való félelemből is rohan a szenzáció után.
Meg még ki tudja, mi minden után, ki tudja mi hihető abból, amit a legelképesztőbb időpontokban való hazalopakodásakor összehadovál örökösen aggódó, sopánkodó asszonykájának. Nemigen van idejük magánéletre. Egri Bálint nagyzoló, de szeretni is képes svihákot alakít, aki próbálja túlélni a gazdasági válságot éppúgy, mint a mindennapi szituációkat. Sztarenki Dóra az uráért és kapcsolatukért reszkető fiatalasszony.
Csak a férfin keresztül létezik számára a világ. Perpatvaroznak, veszekszenek, vannak szép pillanataik, de nehezen képzelhető, hogy boldogan élnek, míg meg nem halnak. Kissé túl finom, túl halk, némiképp elnyúló, nem elég karizmatikus, de érzékeny megfigyelésekkel teli, igényes munkáról tanúskodik ennek az egyfelvonásosnak az előadása.
A Rab oroszlán jóval elementárisabb. Harsány elemeket is használva, inkább átfordul groteszkbe. Húszéves házasság, megszokásba torkolló, elszürküléssel járó válságáról szól. Koltai a férj, akinek beköltözik a hivatali szobájába egy szóba jöhető nő. Gubás Gabi az ugyancsak otthon rostokoló, életét csupán a férje kiszolgálására építő feleség. Nagy, látványos, hangos összecsapásaik vannak. Eszelős, nyilvánvaló képtelenségeket is feltételeznek a másikról. Imádnak és gyűlölnek egyszerre.
Már-már kibékülnek, majd újra rázendítenek a veszekedőkettősre. Ellágyulásokat megkeményedés követ. Elemében van a két színész. Megmutathatnak a férfi és a nő természetrajzából bármit, a hatásvadász hisztériától a totális elmagányosodástól való frászig. Van ennek némi attrakció jellege, van ebben színészi virtuozitás, van ripacséria.
De eleven, élettel teli, bár kissé szintén elnyúló, nem valamennyi pontján feszes a játék. A férfi és a nő túlspiláz mindent. Maguk elől is egymáshoz menekülnének, de már ez sem lehetséges. Ott állnak megfürödve, mint oly sokan.