Még gondolkodnak a rendkívüli állapot bevezetésén Ukrajnában

Arszenyij Jacenyuk ukrán ellenzéki pártvezető szerint nem került le a kijevi hatalom napirendjéről a rendkívüli állapot bevezetése.

A Haza párt vezetője erről egy kijevi televíziónak adott interjúban beszélt, nyilatkozatát szerdára virradóra idézte UNIAN hírügynökség.

"Az erőszak alkalmazásának forgatókönyvét nem vették le a napirendről. Ez létezik. Ma olyan információ jelent meg, hogy a katonai alakulatokhoz eljutatták Janukovics elnök üzenetét az alkotmányos rend helyreállításának szükségességéről, más szavakkal arról, hogy a katonaság támogassa a hivatalban lévő elnököt" - mondta Jacenyuk.

Viktor Janukovics államfő a minap miniszterelnöki tisztséget ajánlott Jacenyuknak, amit az ellenzéki politikus elutasított.

"Biztos vagyok abban, hogy amennyiben az elnök a rendkívüli állapot bevezetéséről szóló rendelet aláírását választja, azzal szentesíti az áldozatok százait, a vérontást és az ország megsemmisítését" - mondta a politikus.



Szerző

Összetörte új autóját Hamilton

Tegnap reggel kilenckor megkezdődött az idei év első forma-1-es tesztje Jerezben. Először hallhattuk az új V6-os motorok hangját és láthattuk az új autókat. A nap autó bemutatókkal kezdődött.

Végre láthattuk a Mercedes, a Red Bull és a Force India versenygépét. Az összes csapat a Lotus orrára volt kíváncsi, mert ők máshogy készítették el a szabályok miatt módosított orr-részt. A villás megoldásban az orr jobb fele előrébb nyúlik, mint a bal - az asszimetria oka, hogy a szabályokban egy orr-részt írnak le, amelynek az adott hosszig előre kell nyúlnia, és a Lotus azzal, hogy a másikat rövidebbre készítette, nem szegett szabályt.

A Marussia autói meg sem érkeztek Dél-Spanyolországba, ugyanis technikai problémáik adódtak. A csapat kamionja tegnap délelőtt fél tízkor indult el a főhadiszállásról, és ha minden a terv szerint halad a mai tesztnap hajrájában csatlakozhat a többiekhez, de valószínűbb a csütörtöki kezdés. A keddi nap nem nevezhető szerencsésnek sem a McLarennek sem pedig a Mercedesnek. Buttonéknak technikai problémáik adódtak, így nem is tudtak tesztelni az első napon Spanyolországban.

Lewis Hamilton ugyan megtett pár kört, de autójának első szárnya meghibásodott, ennek következtében, pedig kicsúszott és összetörte a gépet. Szerencsére a versenyzőnek nem lett semmi baja. A brit pilóta tavaly ugyancsak kicsúszással kezdte a téli tesztelési időszakot. Hamilton a történtek ellenére elégedetten nyilatkozott: "Óriási érzés, hogy ennyire jól sikerült a tesztünk kezdete, a többiek előtt járunk, jó sok kört sikerült megtennünk.

Persze kár azért, hogy így végződött, de a sok ember munkája megtérült, messze a mienk volt a legtöbb kör délelőtt."  A versenyen a legtöbb kört, 31-et a finn Kimi Räikkönen futotta, aki a leggyorsabb volt a forma-1-es teszt első napján.

F1-es teszt

1. Kimi Räikkönen (finn, Ferrari) 1:27.104 (31 kör)
2. Lewis Hamilton (brit, Mercedes) 1:27.820 (18)
3. Valtteri Bottas (finn, Williams-Mercedes) 1:30.072 (6)
4. Sergio Pérez (mexikói, Force India-Mercedes) 1:33.161 (10)
5. Jean-ÉricVergne (francia,Toro Rosso-Renault) 1:36.530 (15)
6. Esteban Gutiérrez (mexikói, Sauber-Ferrari) 1:42.257 (7)
Sebastian Vettel (német, Red Bull-Renault, 3 kör) és Marcus Ericsson (svéd, Caterham-Renault, 1 kör) nem futott mért kört

Frissítve: 2014.01.28. 22:07

Levélváltás az MLSZ-szel

Publikálás dátuma
2014.01.29. 06:57
Az elnökség kisöpörte az utánpótlás vezérkarát, lehet, hogy külföldiek jönnek a helyükre? FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Az MLSZ ad hoc jelleggel működik és hoz döntéseket - erre a megállapításra jutott lapunk egy héttel ezelőtt, amikor a szervezet váratlanul tisztogatásba kezdett az utánpótlás-válogatottak szakvezetői körében. A 11 alkalmazott menesztése nyomán kérdéssort intéztünk a szövetséghez. A válaszok után is úgy tűnik, az MLSZ nem csak hogy ad hoc mód működik, mindezt (olykor) szabálytalanul is teszi.

Az előzmények: az MLSZ január 21-én felmentette pozíciójából Nyilasi Tibor sportigazgatót (a 70-szeres válogatott új feladatot kapott), Both József  szakmai- és képzési igazgatót és az utánpótlás-edzők nagy részét. Az U19-es alakulatnál maradt Mészöly Géza és Pisont István, rajtuk kívül azonban menesztették Róth Antalt (U21-es kapitány), Tuboly Frigyest (U17), Szepessy Lászlót (U16), voltaképpen könnyebb így összegezni: a férfi utánpótlás szakág összes szövetségi edzőjét, összesen 11 alkalmazottat.

A tisztogatásnak előzménye nem volt. A tavaly októberi elnökségi ülésen elfogadták Nyilasi beszámolóját az elmúlt három év munkájáról, eredményeiről, pontosabban eredménytelenségéről. A 2014 első félévére tervezett novemberi ülésén sem adta nyomát a grémium, hogy földindulás-szerű változások közelednének, vagy hogy egyáltalán arra volna szükség. Akkor viszont: hogyan, miként, miért és miért épp most jött el a váltás ideje?

Fölvetéseinkre az MLSZ sajtóosztálya adta meg a választ szombaton, miután Vági Márton főtitkár hazatért külföldi útjáról.

Az 1. kérdésünk: Mikor volt az az elnökségi ülés, amelyen a döntéseket meghozták?

Az MLSZ válasza: Általános elvi megközelítésben, arról, hogy az utánpótlás válogatottak irányításában szükséges a személyi összetétel felülvizsgálata és indokolt esetben a változtatás, a 2013. októberi ülésen született meg az elhatározás. Azokkal a személyekkel kapcsolatban, akik munkaviszonya elnökségi hatáskörben van, 2014. január 21-én született elnökségi döntés. A többiekről nem elnökségi hatáskörben születtek meg a személyi döntések, amelyeket 2014. január 21-én közölt a szövetség az érintettekkel.

Megjegyzés: Az alapszabály értelmében az elnökség hatáskörébe egyedül a sportigazgató (Nyilasi) tartozik, a többes szám nem indokolt. Január 21-én nem volt elnökségi ülés. Vagy ha volt, szabálytalan volt: sehol nincs nyoma, hogy a nyolc napos határidő előtt megküldték volna a meghívókat. Sajtótájékoztatót sem tartottak. A tavaly őszi ülésen semmi nem utalt még a váltás szükségességére.

A 2. kérdésünk: 2013 októberében az elnökség elfogadta az utánpótlás-edzők beszámolóit, azóta egyik csapat se játszott meccset, mi történt azóta, ami a döntést indokolja?

Az MLSZ válasza: Amikor az elnökség elfogad egy beszámolót, azt minősíti, hogy minden lényeges kérdés szerepelt-e az anyagban, és ha igen, akkor az elfogadás azt is jelenti, hogy egyetért, tudomásul veszi a beszámolóban szereplő állításokat. Ellenben, ha egy beszámolót nem fogad el az elnökség, akkor azt át kell dolgozni, ki kell egészíteni. Ebből következően a beszámoló elfogadása és a munkavállalók munkájának értékelése két különböző dolog.

Az elnökség 2013 októberében, a beszámoló elfogadásával egyidejűleg - az egyedi eredmények mellett - általánosan elégedetlenségét fejezte ki az utánpótlás terület eredményességéről, ezért elhatározta a személyi kérdések felülvizsgálatát. Az érintett személyek 3 éves munkájának kiértékelése, a jövőbeni lehetőségek és elvárások megfogalmazása után született meg az egyes személyre vonatkozó döntés mindenki esetében.

Megjegyzés: Ez elfogadhatatlan válasz. Nem igaz, hogy "a beszámoló elfogadása és a munkavállalók munkájának értékelése különböző dolog". 2012 decemberében az elnökség nem elfogadhatónak értékelte a női nagypályás válogatott akkori kapitányának, Kiss Lászlónak a beszámolóját. Meg is váltak tőle (220/2012-es elnökségi határozat). Amikor egy kapitány beszámolóját ugyan a testület elfogadja (mert alapos, az alaki követelményeknek megfelel), viszont mégis úgy ítéli meg, hogy váltásra van szükség, akkor azt szokás feltüntetni, miként tették a múltban mindig, még Egervári Sándor esetében is szerepel iránymutatás a hogyan továbbról (167/2013).

A 3. kérdésünk: Mekkora összegű kártérítést (lelépti díjat) kell az MLSZ-nek összesen (!) fizetnie a menesztett szakemberek után?
Az MLSZ válasza: Kártérítés (lelépti díj) nem ismert az MLSZ gyakorlatában. Az MLSZ szakemberei a törvényben meghatározott mértékű felmentési időre és végkielégítésre jogosultak, attól függően, hogy mennyi időt dolgoztak az MLSZ kötelékében, illetve milyen régóta áll fenn folyamatos munkaviszonyuk. A mostani döntésekben érintett 11 személy átlagosan 38 hónapot (36-41) töltött el a szövetségnél, és a Munka Törvénykönyvével összhangban átlagosan mintegy 1,5 havi átlagkeresetüket (0-2) kapták végkielégítésként.

Megjegyzés: Megfogalmazásunk slendrián volt, konkrétan arra lettünk volna kíváncsiak, a 11 személy másfél havi átlagkeresete összesen mekkora összeg?

A 4. kérdésünk: Pintér Attila szövetségi kapitány véleményét kikérték-e a döntés meghozatala előtt?

Az MLSZ válasza: Nem. Erre sem szakmai indok, sem jogi kötelezettség nincs.

Megjegyzés: az MLSZ SZMSZ-e előírja, hogy a felnőtt kapitány felügyeli az U21 válogatott sportszakmai programjának kialakítását és megvalósítását is. Akkor?

Az 5. kérdésünk: Igaz-e az az értesülés, miszerint külföldi trénerek váltják a menesztett edzőket?

Az MLSZ válasza: Nem igaz. Egyelőre nem született ilyen döntés, és nem fogalmazódott meg ilyen szándék. A lehetőség fenn áll, de nem életszerű.

Megjegyzés: pedig az eredménytelenség alapján talán nem volna rossz.

Konklúzió: Ugyan teljességgel érthető, ha azt a szakembert, aki három éven át semmilyen eredményt nem képes felmutatni, menesztik, de legalábbis elvárható volna, hogy az MLSZ elnöksége megalapozott döntést hozzon. Szepessy Lászlóval az U16-os egylet tavaly 12 partiból 9-et megnyert és csak kétszer kapott ki. Vajon ő is rosszul végezte a munkáját?

Frissítve: 2014.01.28. 21:57