A központ körül azonban még nem értek véget a botrányok, az építésre kiírt pályázatot ugyanis a konkurenciánál 300 millióval olcsóbb árajánlatot tevő magyar társasággal szemben nyerte el az osztrák konzorcium. A csaknem 27 milliárd forintos projektre a szegedi székhelyű KÉSZ Építő Zrt., valamint a Strabag-MML Kft. és a Swietelsy Magyarország Kft. közösen adott be ajánlatot. Végül hoppon maradt a KÉSZ, amelyik - mint kiderült - jogi útra tereli az ügyet és a közbeszerzési döntőbizottsághoz fordul.
Forrásaink szerint február 6-án, azaz jövő csütörtökön teszi le Orbán Viktor az Extreme Light Infrastructure (ELI) nevű uniós lézeres kutatóközpont alapkövét. Az ünnepélyes ceremóniára a miniszterelnök Botka Lászlót, Szeged szocialista polgármesterét is meghívta, aki hosszú évek óta harcol azért, hogy a beruházás megvalósuljon a városban. Az ELI tervezése majdnem egy évtizede tart; a 2005-ben született elképzelés nyomán az Európai Unió 2006-ban tette közzé 35 tételből álló listáját, amely tartalmazza a 2015-ig tervezett tudományos nagyberuházásokat, köztük egy olyan lézeres központét, amely a jelenlegi rendszereknél ezerszer nagyobb fényteljesítményű lesz. A világhírű szegedi lézerfizikusok és a politika hatékony lobbijának köszönhetően 2009 októberében eldőlt: Bukarest és Prága mellett Szeged ad otthont az összesen mintegy 500 millió eurós projektnek. Bajnai Gordon kormánya pénzügyi garanciát vállalt az egykori öthalmi orosz laktanya területén épülő kutatóközpontra, de mert csúszott a szerződés, az előkészítés és a megvalósítás az Orbán-kormányra maradt. A kormányváltás után azonban csend volt a lézerközpont körül, később ellentmondásossá váltak a hírek, és az sem volt biztos, hogy megkezdődik az építkezés.
A 2010-es önkormányzati választási kampányban előkerült az ELI, Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke a szocialisták egyik fellegvárának számító városban kijelentette: "A szegedieket alaposan átverte a Bajnai kormányzat a szuperlézerrel kapcsolatban. Az EU semmilyen támogatást nem ad a szuperlézer megépítéséhez". Hozzátette: Szegednek nem lézerközpontra, hanem munkahelyekre van szüksége. A következő év elején mégis bejelentették, a kormány támogatja a projektet, amelynek igyekeznek "hazánkban nem szokványos ügyintézést biztosítani", ennek ellenére a központ csak tavaly nyáron kapta meg az építési engedélyt. Orbánék ugyanis hosszú időn át politikai célra használták fel a lézerközpont ügyét. Póda Jenő, a szegedi önkormányzat gazdasági tanácsnoka, egykori MDF-es képviselő, majd az első Orbán-kormány idején a miniszterelnök biztonságpolitikai főtanácsadója, azt mondta, hogy a Bajnai-kabinet nem különített el pénzt az uniós strukturális alapból, a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság pedig 2012 augusztusában vizsgálatot indított "az aggodalomra okot adó szegedi ELI-projekt ügyében". A testület ugyanis úgy vélte, Szegeden nem tettek meg mindent azért, hogy a kiemelt beruházás a megfelelő ütemben haladjon. Az MSZP-s polgármester akkor is azt mondta, hogy a központ előkészítését csak a kormány veszélyezteti.
Végül az Orbán-kormány azért hagyta jóvá az ELI projektet, mert kiderült: 2013-ig lehet pályázni a beruházáshoz szükséges uniós strukturális alapokra, az építkezés befejezésének határideje pedig 2015. december 31-e. A lézerkutató központ építésének első fázisához nyújtandó támogatást 2013 áprilisában hagyta jóvá a kormány, ezzel kezdődhetett meg a kiemelt nagyberuházás megvalósítása. A költségek 85 százalékát egyébként az Európai Unió, 15 százalékát pedig Magyarország vállalta. Ha minden a terveknek megfelelően történik, az ELI-ben 2016 elején elkezdődhetnek a fény és az anyag kölcsönhatását vizsgáló kutatások.
