A kormányfő elmondta: azért kérték Csehország és Szlovákia miniszterelnökét, hogy csatlakozzon a lengyel-magyar kormányfői csúcs befejeztével hozzájuk, hogy megbeszélhessék, milyen közös lépéseket tudnak tenni az egyre komolyabbá váló ukrán helyzet megoldásának segítéséhez.
Orbán Viktor elmondta: a felek megállapodtak a belügyminiszterek sürgős találkozójában is. "Mi szomszédos országok vagyunk, szomszédos régiót képviselünk, ezért nekünk föl kell készülni a nehéz helyzetekre is, ezért indokolt, hogy a belügyminiszterek találkozzanak egymással és egyeztessék a lépéseiket" - fogalmazott. Elmondta azt is, hogy az ukrajnai helyzet miatt operatív törzs létrehozására kérte Pintér Sándor belügyminisztert, és szerdán arra utasította, "készítse fel az országot arra a helyzetre, hogyha Ukrajnában a dolgok nem a kedvező kibontakozás irányába mutatnak". Hangsúlyozta: "az Ukrajnával kapcsolatos európai viták többé nem arról szólnak, hogy merre is orientálódik Ukrajna, ki van börtönben és ki nincs, kiengednek-e onnan egy volt miniszterelnököt (...) ezek továbbra is fontos kérdések, de a dolgok most komolyabbra fordultak, mindaz, ami Ukrajnában történik, az a mi határaink mentén történik". Hozzátette: ezért volt szükség a szerda esti egyeztetésre.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök kulcskérdésnek nevezte, hogy Európa ne fordítson hátat Ukrajnának azért, mert ott most nagyon nehéz helyzet alakult ki. Európának "bölcs elszántsággal" segítenie kell Ukrajnának - az ukrán kormánynak és az ellenzéknek egyaránt - megoldást találni - jelentette ki Tusk. A visegrádi országcsoport tagjai Brüsszelben az európai partnerekkel tárgyalva szorgalmazni fogják, hogy az EU fogalmazzon meg ajánlásokat, hogy Ukrajna "biztonságosan ki tudjon lábalni" a jelenlegi helyzetből - mondta. Kiemelte: a legfontosabb jelenleg az, hogy sikerüljön megelőzni "drámai helyzet" kialakulását Ukrajnában. Rámutatott arra is, hogy a V4-ek országai közül három szomszédos Ukrajnával, ezért kiemelten érdekeltek a helyzet rendeződésében.
Robert Fico szlovák miniszterelnök méltatta, hogy a négy visegrádi ország közös kommunikációban állapodott meg Ukrajnával kapcsolatban. A pozsonyi kormány vezetője kiemelte: fontos elítélni az erőszakot, és hogy Ukrajna "békés, demokratikus úton haladjon". Egyúttal úgy vélekedett, Ukrajnának meg kell oldania belső ügyeit. Ennek érdekében belső párbeszédnek kell folynia a kormány és "a legitim, megválasztott ellenzék" között, de a radikálisokat ki kell zárni ebből a folyamatból.
Bohuslav Sobotka cseh kormányfő, aki épp szerdán tette le hivatali esküjét és pár órával ezt követően vett részt a V4-ek találkozóján, azt mondta: az új cseh kormánynak érdekében áll az együttműködés a V4-es csoporton belül. Úgy fogalmazott: meggyőződése, hogy a V4-ek ukrán krízishez való hozzáállásának rendkívüli mértékben hatással kell lennie az Európai Unió Ukrajnával szembeni viszonyára. Üdvözölte, hogy nagyon gyorsan, egyszerűen, világos álláspontot alakítottak ki a kormányfők. Úgy vélte: a tárgyalás lehetővé tette az információcserét, a Cseh Köztársaság pedig kész részt venni a megegyezett koordinációban, annak érdekében, hogy felkészüljenek minden lehetőségre az ukrán helyzetet illetően. Támogatjuk a megnyugvást, az ukrán krízis békés megoldását - fogalmazott Sobotka, hozzátéve, hogy a V4-ek is ezt az álláspontot képviselik.
"Hiszünk a civil társadalom építésének kiemelkedő fontosságában, a diákok mobilitásában, a független médiában, a kis- és közepes vállalkozásokban" - olvasható a V4-ek nyilatkozatában. Ezzel kapcsolatban arra hívták fel a figyelmet, hogy nagyon fontos lenne a uniós vízummentesség bevezetése Ukrajna számára.
A dokumentum megfogalmazói készek arra, hogy a Visegrádi Alapból további forrásokkal támogassák az ukrán civil társadalom fejlődését, és ösztöndíjakat ajánljanak fel ukrán diákoknak, hogy a visegrádi országokban tanulhassanak. Szorgalmazzák azt is, hogy az Európai Unió növelje meg az Erasmus plusz program költségvetését, és így tegye lehetővé, hogy ukrán diákok nagyobb számban tanulhassanak az EU tagállamaiban.
Csak az őszinte párbeszéd jelenthet kivezető utat a válságból, és járulhat hozzá a bizalom újjáépítéséhez, valamint vezethet el a stabil, demokratikus és virágzó Ukrajnához - hangsúlyozták végezetül a V4 országok közös nyilatkozatukban.
Ukrajnában tavaly novemberben kezdődtek a tüntetések, amikor a kijevi kormány váratlanul megszakította az Európai Unióval előkészített társulási megállapodásról szóló tárgyalásokat. A kijevi parlamentben január 12-én elfogadott, a tüntetéseket korlátozó törvény is hozzájárult ahhoz, hogy a tüntetések az elmúlt napokban radikalizálódtak. A parlament kedden visszavonta a törvényt, Mikola Azarov kormányfő pedig felajánlotta lemondását, amit Viktor Janukovics elnök el is fogadott. Az ellenzék nem tartja elegendőnek Mikola Azarov ukrán miniszterelnök lemondását, Viktor Janukovics és a teljes vezetés távozását követeli.
