Zsidózva védekezett Hegedűs Loránt

Publikálás dátuma
2014.01.31. 06:03
A református lelkész a november 3-i szoboravató után a fegyelmi tárgyaláson sem hazudtolta meg önmagát FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Személyesen nem jelent meg Hegedűs Loránt református lelkész az ellene a botrányos november 3-i Horthy-szobor avató miatt indult fegyelmi tárgyaláson, elküldte viszont antiszemita-, és bírálóit gyalázó kirohanásokkal tűzdelt írásos vallomását. Az egyházi bíróság - amely a hivatás gyakorlásától is eltilthatja Hegedűst - február 20-án folytatja a pert. Eközben Vásárhelyi Mária a Sorsok Háza projekt tanácsadóját, Tom Lantos özvegyét nyílt levélben figyelmeztette a kormány történelemhamisító szándékaira.

Ítéletet ugyan nem hozott a református egyház bírósága tegnap Hegedűs Loránt ügyében, de megtartotta első - parázs hangulatú - fegyelmi tárgyalást a Szabadság téri Hazatérés templomának lelkésze ügyében, aki ellen a tavaly novemberi, bel- és külföldön egyaránt botrányt kavart Horthy-szobor avató miatt indult eljárás egyházában. A "vádat" képviselő Horváth György egyházmegyei jogtanácsos a tárgyaláson - amelyet jogi huzavona előzött meg, miután Hegedűs ügyvédje elfogultság miatt ki akarta zárni a bíróságot - kifejtette: a legszigorúbb, a lelkészi hivatástól való eltiltást jelentő úgynevezett "palástvesztés" büntetés kiszabását kéri.

Érvelése szerint azzal, hogy november 3-án a Jobbik több képviselője asszisztálásával, "antiszemita retorikájú" beszédekkel tűzdelt istentisztelet keretében felavatták Horthy szobrát, a lelkész több egyházi előírást is megszegett. Hegedűs az eljárás "koncepciós jellege" miatt távol maradt, ám védője kifejtette: a lelkész nem sértett meg semmilyen szabályt, mert az esemény nem pártrendezvény, hanem istentisztelet volt, az pedig természetes, hogy a volt kormányzó előtt tisztelegtek, mert "hívő reformátusként" ő alapította a templomot.

A hivatalosan a templomalapítás évfordulójára - ez egybeesik az I. bécsi döntéssel - időzített esemény ellen a templom előtt több százan tüntettek, kiabálva, - a zsidótörvényekre, valamint a deportálásokra emlékeztetve - kabátjukon sárga csillaggal. Az ő szerepük, viselkedésük hangsúlyos eleme volt Hegedűs írásban beterjesztett vallomásának, ám abban leginkább csőcselékként jellemezte őket.

A 16 oldalas anyag amúgy is inkább volt vádbeszéd vádlói és egyháza ellen, ráadásul hemzsegett az antiszemita és gyalázkodó kirohanásoktól. Csak néhány példa: a jogtanácsos "a Hit Gyülekezete gyámsága alatt álló ATV-ben és a kollaboráns sajtóban gyűlölködő" jelzőt kapott, míg a tüntetők a templom körül "ólálkodó, megnőtt éhű fattyúk", "sárga csillagos had" voltak. Hegedűs bírálta egyházát is, amiért "ezek mellé állt, és nem a hites cionista szekta és holdudvara fenyegette hívek" mellé.

Vádaskodva védekezett a Horthy-szobrot avató Hegedűs Loránt lelkész
Szombaton ellenzékiek tiltakoznak a tervezett kitörés-napi megemlékezés ellen

Elhangzottak még a vallomásban az "izraeli terrorállam", a "szenvedéskultusz", kifejezések, valamint az, hogy a jobbikos képviselő Hegedűs Lorántné hívására, "missziós céllal" jelentek meg a párttársak. Vallomásában amúgy Hegedűs elismerte, "néha sarkosan" fogalmaz, de mi ez ahhoz képest, hogy szerinte "a mammonimádó pénzoligarchák a csillagos eget is lehazudják". A tárgyalást végül elnapolták, a következő alkalommal, február 20-án tanúkat hallgatnak meg.

Eközben 24 ismert közéleti személyiség petíciót indított tegnap "Kiállás Randolph L. Braham mellett" címmel. Azt írták, egyetértenek a magyar holokausztkutatás nemzetközileg is legtekintélyesebb személyisége, Randolph L. Braham tiltakozásával a kormány emlékezetpolitikája ellen. (A petíciót és az aláírók listáját a 12. oldalon közöljük). Ismert, a kutató nemrég a többi között a Szabadság térre tervezett '44-es emlékmű miatti tiltakozásul visszaadta magas állami kitüntetését. Braham a Népszavának adott minapi interjújában elmondta, a világ nagy része aggódik a magyarországi politikai fejlemények miatt, kezdenek tisztában lenni a múlt tisztára mosására irányuló törekvésekkel, és a történelemhamisító kampánnyal.

Az emlékmű a Mazsihisz vezetőségének vasárnapi ülésén is téma lesz. Ezen alakítja ki hivatalos álláspontját a szervezet a miniszterelnök levelére, melyben Orbán Viktor a német megszállási emlékmű védelmére kelt. A szervezet más aggályaira a kormányfő még csak nem is reagált, pedig a Mazsihisz kilátásba helyezte a holokauszt emlékév "bojkottját".

Szombaton a Szabadság téren tiltakoznak majd ellenzékiek, civilek - felszólal az MSZP, a DK, az Együtt-PM és a Liberálisok képviselője - nemcsak a tervezett emlékmű, hanem az ellen is, hogy a jövő hét végén, február 8-án több szélsőjobboldali szervezet megemlékezne a 69 évvel ezelőtti úgynevezett becsület napjáról, a Várból való nyilas-német kitörésről.
Eközben Esztergomban a művelődési házként működő egykori zsinagógában tartana rendezvényt a Jobbik - az MSZP tiltakozik, az intézményvezető szerint azonban nem válogathatnak a pártok között.

Propagandacélú a Sorsok Háza?

"A Sorsok Háza - melynek nemzetközi tanácsadó testületében Ön is szerepet vállal - deklarált céljával szemben nem a holokauszt emlékezetének ébren tartását, a gyermekáldozatok tragédiájának bemutatását, hanem a holokauszt történetének meghamisítását, a történelmi emlékezet politikai szempontoknak alárendelt kisajátítását és pártpolitikai propagandacélokat fog szolgálni" - figyelmeztette az Élet és Irodalomban közzétett nyílt levelében Vásárhelyi Mária szociológus az intézmény nemzetközi tanácsadó testületének tagját, Anette Lantost.

A 2008-ban elhunyt magyar származású amerikai politikus özvegyét Vásárhelyi arra kérte, fontolja meg részvételét a testület munkájában. "Nemcsak az Orbán-kormány eddigi tevékenysége, finoman szólva is kétarcú viszonya a szélsőjobboldalhoz és az egyre erősödő magyarországi antiszemitizmushoz bizonyítja, hanem a Sorsok Háza projektnek az eddig megismert tartalma, létrehozásának körülményei, elnevezése, megvalósításának helyszíne és határideje, vezetőjének személye, a kuratórium tagjainak kiválasztása - mind azt vetíti előre, hogy a központ megvalósításának valódi célja a holokausztért viselt magyar felelősség bagatellizálása, és a jobboldali kormány nemzetközi reputációjának helyreállítása" - írta.

A Sorsok Háza projektet irányító Schmidt Mária a Heti Válasznak úgy reagált a kritikákra: "Van egy szűk, balliberális társaság, amely úgy véli, az ő privilégiuma, hogy a múltat értelmezze." Visszautasította a történelemhamisítás vádját, ugyanakkor a hivatalos "kánonnak" megfelelően ő is úgy vélte, "tömeges népirtásra nem került volna sor, ha a nácik nem szállják meg Magyarországot".

Avatják a Horthy-utcát Kunhegyesen

"Hogy mit csinál a Jobbik, az az ő dolguk, nem akarok belefolyni" - kommentálta lapunkak Kunhegyes polgármestere, hogy a hétvégén a településen avat fel a Jobbik egy Horthy-utcatáblát a Nagykun útnál, többek között Hegedűs Loránt részvételével. A fideszes Szabó András elmondta: őt nem hívták a rendezvényre, nincs is szándékában megjelenni. Közlése szerint nem is emlékezett, hogy most esedékes az avatás.

Az ügy még tavaly februárban robbant ki, miután Kunhegyes képviselőtestülete, az akkori hírek szerint a Jobbik kezdeményezésére, megszavazta, hogy egy Kunhegyesen elhunyt szovjet katona, Kononcsenkó helyett Horthy Miklós viselje egy utca nevét. (Az önkényuralmi rendszerek elnevezéseit tiltó törvény miatt 10 utcát neveztek át, így kapott utcát például Wass Albert is.) Szabó azt mondta, az utcában lakó 14 családból 13 egyetértett a javaslattal, ezért nem volt kérdéses, hogy Horthyról nevezik el.

A fideszes polgármester lapunknak most arról beszélt, hogy neki nem sok köze volt az átnevezéshez. Azt mondta: Horthyról nem a Jobbik nyújtott be javaslatot, hanem a jegyző összehívta az érintett utcában lakókat, és támogató aláírásaikat megszerezte. Szabó szerint az utcatábla azóta is kint van, és így nem is érthető, mi az avatás apropója, "talán felszentelik", tette hozzá viccesen.

Szerző

Egymás kárára nem szabad rivalizálni

Publikálás dátuma
2014.01.31. 06:00
Büszke balközép identitáspolitikára és kormányzati kultúrpolitikai korrekcióra van szükség Szigetvári Viktor szerint FOTÓ: TÓTH
Az Együtt-PM társelnöke, kampányfelelőse tudomásul vette, hogy a kormányváltáshoz legalább kétmillió szavazatra van szükség, ehhez pedig a pártoknak, illetve a választóknak is kompromisszumokat kell kötni. Szigetvári Viktor azt mondja a kampány közös lesz, a stratégiát közösen döntik el, a szavazókat pedig megtanítják arra, hogy az Összefogás öt pártja együvé tartozik. Nem tagadja, versengés lesz a szereplők között, de szerinte az a fontos, hogy egymás, valamint a közös lista kárára nem szabad rivalizálni.

- Ön is ivott unikumot az ellenzéki megállapodás után, mint a PM-es Jávor Benedek?

- Nem volt erre szükségem. Tudom, hogy a kormányváltáshoz legalább kétmillió szavazatra van szükség, ehhez pedig a pártoknak, illetve a választóknak is kompromisszumokat kell kötni. Az új választási törvény miatt már a voksolás előtt. Ez cinikus számítás a Fidesz részéről, de alkalmazkodni kell hozzá.

- Bíznak abban, hogy a kormányváltást akaró demokratikus szavazók, ha az orrukat befogva, de elmennek és az Összefogásra szavaznak majd április 6.-án?

- A kampányban meg kell győznünk az embereket arról, hogy ránk szavazni jó döntés, azt senkitől nem kérhetjük, hogy fogja be az orrát és úgymond kényszerből voksoljon a baloldali szövetségre. Azért javasoltuk korábban, hogy Gyurcsány Ferenc ne szerepeljen a közös listán, mert szerintünk - a siker érdekében - ez lett volna a jobb megoldás. Végül elfogadtuk, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke a lista elején kapjon helyet és teljes erővel azon dolgozunk, hogy a Mesterházy Attila vezette Összefogás minél több voksot szerezzen. A DK-t egyébként be kellett vonni a szövetségbe, hiszen ügyes politizálással elérték a parlamentbe jutási küszöböt. Ha kihagyjuk őket, az a kormánypártoknak kedvezett volna.

- Az Együtt-PM sok áldozatot hozott az Összefogás oltárán. Nincs sértődöttség politikusaikban?

- Mindenki hozott áldozatot. Szigetszentmiklóson a szocialisták kiváló jelöltje adta át a helyét Kuncze Gábornak, aki listás biztonsági kötél nélkül, férfiasan állt bele a választási küzdelembe. A tavaly nyár végi megállapodás kiszélesítése előtt Bajnai Gordon világossá tette, hogy szerintünk külső miniszterelnök-jelölttel és a DK elnökének listás indulása nélkül lehet inkább győzni, de a kormányváltás fontosabb, ezért meghajlunk a szövetségesek indokai előtt.

- Korábban sokan biztosra vették, hogy ön tagja lesz a következő parlamentnek. Most mire számít?
- Még nem tudom, hogy lesz-e befutó helyem a közös listán. Ez nem tőlem függ. Az Együtt-PM társelnökeként teszem a dolgom és bár egyéni körzetben szerettem volna indulni, végül a pártszövetségem arra kért, hogy Karácsony Gergellyel, aki szintén egyéni jelölt akart lenni, inkább a kampányt irányítsuk.

- A kormányváltó szövetség pártjai már közös nevet is választottak maguknak. Ezzel vége a baloldali belső háborúknak és mindeni fegyelmezetten dolgozik a választási sikerért?

- Részletkérdésekben mindig lesz véleménykülönbség, de a lényeges ügyekben, így például a paksi paktum elítélésében egyetértünk. Ezért szervezünk most vasárnapra közös tüntetést, illetve kezdeményezünk népszavazást. A kampány közös lesz, közösen irányítjuk, egy asztalnál, közösen döntjük el a stratégiát a partnereinkkel. A szavazókat pedig a kampányban megtanítjuk arra, hogy az Összefogás öt pártja együvé tartozik. Versengés lesz a szereplők között, de ez a politika természetéből adódik. Az a fontos, hogy egymás kárára, valamint a közös lista kárára nem szabad rivalizálni.

- Nem árt a közös kampánynak, hogy néhány dologban nem értenek egyet a szövetség tagjai?

- Abban, hogy helyre kell állítani Magyarországon a jogállamot, mind az öt párt egyetért. Fontos mondat, amit szemben akár baloldali publicistákkal, Gyurcsány Ferenc is kimondott, hogy csak jogállami módon lehet ezt a jogállamot romboló rendszert elsöpörni. Valljuk, hogy ebben nincsenek trükkök, tehát kormányrendelettel nem lehet az alaptörvényt megváltoztatni. Abban is egyetértünk, hogy a gazdaságban növekedési fordulatra van szükség. Az egykulcsos adót illetően Fodor Gáboréknak kellett engedniük, de a Liberálisok elfogadták a többség álláspontját. A részletekben valóban vannak különbségek, de például oktatáspolitikában csak árnyalatnyiak.

A közmunkától a szociális ellátórendszerig a foglalkoztatást és a szociálpolitikát illetően vannak bizonyos részletviták, ezeket azonban a kampányban nem kell lefojtatni, csak a kormányprogram összeállításakor. A lényeg, hogy nagyon hasonló az értékrendünk. Arra vigyázni kell, hogy senki ne mondjon olyat, ami árt a közös kampánynak. Gyurcsány Ferenc kultúrkampfra vonatkozó javaslata ilyen volt. Én undorodom a kormány kultúrpolitikájától, benne a borzalmas és majd lebontandó Szabadság téri szoborral, viszolygok attól, amit Kerényi Imre csinál és lehetne sorolni, ezért ezen a területen vissza kell fordítani az idő kerekét. De a keresztény-konzervatív világképpel szemben kultúrkampfot hirdetni szerintem sokszínű demokráciában nem helyes. Büszke balközép identitáspolitikára és kormányzati kulturpolitikai korrekcióra ettől még szükség van.

- A határon túli magyarok kérdésében meg tudnak egyezni?

- Az MSZP-nek és az Együtt-PM szövetségnek közös, határozott álláspontja, hogy legyen a határon túli állampolgároknak szavazati joga, ami amúgy európai tendencia. A választójogot nem vennénk el, de másképpen csinálnánk. Ebben a DK volt kénytelen a többségi véleményt elfogadni.

- A rendszerváltás óta öt párt még nem alakított választási szövetséget Magyarországon. Két hónap alatt meg lehet tanulni az együttműködés technikáját és sikerre lehet vinni az Összefogást?

- A technikákat meg kell tanulnunk. Egészen odáig, hogyan kell az űrlapokat kitölteni, de ezeket a Fidesz is most tanulja. A sokfelől érkező egyéni jelölteknek közös arculattal kell a nyilvánosság előtt megjelenni, és ha több szólamban is, de egy hangon képviselni az Összefogást. A miniszterelnök-jelöltet pedig mindenkinek segíteni kell abban, hogy a választók megértsék, Mesterházy Attila az, aki képes rendet rakni ebben az országban, aki beváltja az ígéreteit, akiben hinni lehet. Miután pedig a Fideszt biztosan akkor lehet leváltani, ha április 6-án sokan elmennek szavazni, ezért a kampányban a sokszínűséget képviselve minél több embert el kell vinni az urnákig. Az öt párt győzni akar, ezért mindenki ennek a célnak megfelelően dolgozik.

Szerző

Jogszabályváltozás - A jegyzők felügyelik a társasházakat

A társasházak törvényességi felügyeletét a jegyzők látják el február elsejétől, és ekkortól kötelező kifüggeszteni a társasházakban a rezsi-megtakarítási hirdetményt is.

A társasházak törvényességi felügyeletét 2010 elejétől az ügyészség látta el. Amennyiben a törvényesség nem volt biztosítható, akkor az ügyészség a bírósághoz fordulhatott. Ezt a szabályt a kormány 2010 június közepén - törvénymódosítással - kivetette a társasházi törvényből. Azóta törvényességi felügyelet nélkül működtek a társasházak.

Február 1-jétől újra gyakorolják felettük törvényességi felügyeletet, de nem az ügyészség, hanem a jegyzők - a civil szervezetek feletti törvényességi ellenőrzés szabályainak megfelelően - látják el.

Ugyancsak február 1-jétől hatályos a fogyasztóvédelmi törvénynek az az előírása, amely a szakképesítés nélküli fogyasztóvédelmi referensek alkalmazását július végéig engedélyezi. A nagyvállalatok kötelesek ilyen beosztású személyt alkalmazni, akinek államilag elismert fogyasztóvédelmi szakképesítéssel vagy szakképzettséggel kell rendelkezniük. Elfogadható az iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzést követően kiadott képesítési bizonyítvány is.

A rezsicsökkentési törvény, a társasházi hirdetményének kifüggesztését szintén február 1-jétől követeli meg. A minta szerint ezen fel kell tüntetni az elszámolási időszak, további az utóbbi féléves és éves megtakarítást is.

Szerző