A politológus szerint a "felfújt" ügy Szepessy Zsoltnak, a szinte alig létező kispárt elnökének éppen úgy hasznára van, mint a kormánypártnak. Szepessy, akit korábban monoki polgármesterként botrányos kezdeményezéseiről ismert az ország, a név körüli balhé nélkül nem szerepelhetne a nyilvánosságban, pedig 106 jelöltet indítana a választáson. Ám ahhoz, hogy sikerüljön rajthoz állnia, szüksége van a média támogatására.
A Fidesznek viszont az az érdeke, hogy a választókkal elhitessék: a demokratikus ellenzék nem képes a kormányzásra, hiszen még nevet sem tudnak választani. Kiszelly szerint ameddig a nevükről beszélnek, nincs szó a baloldali ellenzék programjáról. Mint mondta, nem véletlenül vette védelmébe Szepessy pártját a Fidesz-közeli Alapjogokért Központ, amely kimondta: "egy párt jogi személyként alanya a személyhez fűződő jogoknak, ennélfogva megilleti a névviseléshez való jog is" és ezt mindenki köteles tiszteletben tartani.
A politológus szerint a választásokig várhatóan nem segít életre újabb pártokat a Fidesz, a "civil" kampányért továbbra is CÖF felel, azt azonban ma nem lehet megjósolni, hogy akár már a jövő héten nem gerjeszt-e újabb, az ellenzéket gyengítő akciót a Fidesz.
Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője szerint aligha lehet komolyan venni az Összefogás Pártot. Szepessy provokációival évek óta jelen van a politikában, de túl nagy jelentőséget nem lehet neki tulajdonítani. A baloldali ellenzéki pártok kapcsán ráadásul eddig is mindenki összefogásról beszélt, így kommunikációs szempontból érthető, hogy ezen nem kívánnak változtatni.
Hozzátette: ez nem jogi, hanem politikai ügy, de az ellenzéki összefogás számára nem az elnevezés körüli zavar jelenti a legnagyobb hátrányt, hanem az, hogy a kormányváltáshoz jelenleg nincs elég szavazójuk. A győzelemhez a többi párt eredményétől függően még több százezer új támogatóra van szükségük, ennyi bizonytalant kell meggyőzniük és elvinni az urnákhoz.
A volt monoki polgármester, aki 2009 őszén a szociális kártya bevezetésével hívta fel magára a figyelmet, a következő év tavaszán pedig az Összefogás Párt elnökeként népszavazást kezdeményezett annak érdekében, hogy az a szülő, aki nem rendszeresen járatja iskolába gyermekét, ne kaphasson támogatás és segélyt, a hét elején nyílt levélben tiltakozott nevük "lenyúlása" ellen.
Később a közszolgálati Híradónak bejelentette: személyesen szeretne tárgyalni a baloldali pártok vezetőivel, hogy arra kérje őket, álljanak el az összefogás szó használatától. Mint mondta, szeretné békésen rendezni a helyzetet, de ha nem sikerül tárgyalnia az ellenzéki vezetőkkel, akkor előbb tüntetéseket szerveznek a pártszékházak elé, és panasszal fordulnak a választási bizottsághoz, végső soron pedig bíróságra mennek.