Banks úr megmentése

Publikálás dátuma
2014.02.03. 06:49
Bársony Éva
Bár a valóság szilánkjait és darabkáit gyúrták be a filmbe a készítői, a Banks úr megmentése hamisítatlan mese, humorral, kellemmel. Ahogy a Disney-birodalom valamennyi darabja, ez is ügyesen lecsiszolva, sarkokat életlenítve, a Mary Poppins-film születésének sztorija fényesre pucolva virít a vásznon.

Hogy a valóságban hogyan is történt, hogy a nagy Walt Disney mégiscsak megkapta sok év csatározás után írójától a Mary Poppins-történet megfilmesítésének jogát, azt a filmtörténet komoly lapjai őrzik. Mi egy filmet látunk, Disney-filmet, amely tetőtől talpig kellemetes Disney-termék. Jó kivitelben, hibátlanra csiszolva.

A humora szórakoztató, iróniája csöppet sem bánt. Ami a Londonból érkezett ausztrál születésű írónő és a nagyhatalmú hollywoodi stúdióguru között történik a vásznon, az jópofa anekdota.

Mutatós sztori intim filmes titkok meglibbentésének csáberejével. A Banks úr megmentése ugyanis Walt Disney és Pamela Lyndon Travers (eredeti nevén Helen Lyndon Goff) közötti párharc zenésen és mutatósan hollywoodiasított változata.

Az édesített sztori varázsos sója, hogy a Mary Poppins írója bicskanyitogatóan kellemetlen, kekec öreglány. Mindenbe beleköt, mindenkit megszurkál. Szerepében Emma Thompson szenzációs alakítással őrjíti meg a nézőt.

A filmet régen elfelejtjük, a játéka elevenen él az emlékezetben. Rideg megközelíthetetlenségével szemben a Disney-birodalom csupa negéd, igaz, az életnagyságú Mickey-egereknek, a seregnyi Donald-kacsának, a tárgyalóasztalra halmozott mérhetetlen mennyiségű édességnek van némi önironikus felhangja, de Disney alakja idealizált.

Még a közismert nőgyűlölete sem bukkan elő, pedig itt aztán lenne terepe. A felhőtlenül szórakoztató film nagy értéke egy párhuzamosan futó történet Pamela Travers gyerekkoráról, szegénységről, részeges apja iránti rajongásáról, s egy nagynéni személyében felbukkanó varázsos figuráról, aki a mesehős Mary Poppins ihletője lehetett.
(Banks úr megmentése ****)

Szerző
Frissítve: 2014.02.02. 21:08

Messze még az ukrán tavasz

Publikálás dátuma
2014.02.03. 06:39
Másképp látják: Vitalij Klicsko ellenzéki vezető és Leonyid Kozara ukrán külügyminiszter Münchenben FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Több mint kilencven országból érkeztek küldöttek Münchenbe a hét végi három napos biztonságpolitikai konferenciára, és jelen voltak a nagy nemzetközi szervezetek képviselői is. A résztvevők a világ aktuális válságai kapcsán keresték a megoldásokat, a tanácskozások középpontjában Szíria, Ukrajna és az iráni atomprogram szerepelt. Kijevben vasárnap újabb nagyszabású tüntetésre került sor, az ukrán rendszerellenes tiltakozókat a dermesztő hidegnek sem sikerült távozásra bírnia.

A bajor fővárosban rendezett 50. nemzetközi biztonságpolitikai konferenciára több mint 90 országból érkeztek küldöttsége. A tanácskozáson részt vesz 20 állam- és kormányfő, 50 védelmi- és külügyminiszter, s jelen volt az ENSZ valamint a NATO főtitkára is.

A közel-keleti konfliktusok és az iráni atomprogram mellett az ukrán válság volt a főtéma, a tanácskozáson a Kijevben november vége óta tiltakozó ukrán ellenzéki parlamenti pártok képviselői is részt vettek. A tegnapi zárónapon a régiók konfliktusainak leküzdésében szerzett tapasztalatokat vitatták meg, Szerbia és Koszovó közeledése pozitív példa volt e tekintetben.

Az ukrán ellenzék vezetői, Vitalij Klicsko és Arszenyij Jacenyjuk Münchenben tárgyaltak Jonh Kerry amerikai külügyminiszterrel, Ban Ki Mun ENSZ főtitkárral és az Európai Unió vezetőivel is. A "nyugati" vezetők támogatásukról biztosították törekvéseiket.

A tárgyalásokat követően Jacenyjuk, a legnagyobb ellenzéki párt, a Batykivscsina (Timosenko pártja) bejelentette: egyelőre nincs szükség az ENSZ közvetítésére az ukrajnai politikai válságban, azt a belpolitikai szereplőknek kell megoldaniuk együttműködve Ukrajna nyugati partnereivel. Elképzelésük szerint az ENSZ vagy az EBESZ közvetítésére csak abban az esetben lenne szükség, ha már - teljes mértékben kilátástalanná válik a helyzet.

Orosz Majdannal fenyegetik Putyint
Rendőrségi közlés szerint kétezren, a szervezők szerint több ezren tüntettek tegnap Moszkva központjában a 2012. május 6-án megtartott Milliók menete elnevezésű orosz ellenzéki akció során letartóztatott aktivisták szabadon bocsátásáért. A Vlagyimir Putyin harmadik elnöki beiktatása és a hatalom elleni tiltakozás jegyében szervezett 2012. május 6-i meneten a tiltakozók és a rendfenntartók összecsapása során négyszáz embert őrizetbe vettek a rendőrök, az akció több résztvevője ellen később eljárás indult. Múlt héten a zavargásokban való részvétel vádjával nyolc vádlott 5-től 6 évig terjedő börtönbüntetését kérte az ügyészség. Az egyik főszervező, Szergej Udalcov büntetőpere kedden kezdődik Moszkvában, többek között ez volt a tegnapi ellenzéki megmozdulás egyik oka. A demonstrálók kilátásba helyezték a kijevi példa követését. "Ha nem lesz szabadság, lesz Majdan" - hirdette az orosz ellenzék. Az engedélyezett felvonulás különösebb incidens nélkül zajlott.

Noha az ellenzék tart a hadserege bevetésétől, attól, hogy Viktor Janukovics államfő rezsimje katonai erőszak alkalmazásával próbálja megoldani a válságot, egyelőre bíznak a békés, politikai rendezésben. Az "egymásnak ellentmondó megközelítések elkerülése végett" a nyugati országok politikai közvetítését, leginkább a kijevi hatalomra gyakorolt presszióját tartják célravezetőnek és pénzügyi támogatást remélnek.

Jacenjuk úgy nyilatkozott, hogy amennyiben az ellenzéké lesz a teljes felelősség az ország ügyeiért, a nyugati partnerektől 15 milliárd dollár értékű támogatási csomagot kaphatnak.  Vitalij Klicsko, az UDAR elnöke, aki a tüntetések során boxvilágbajnokból az ukrán ellenzék első számú vezére lett azt hangsúlyozta, hogy a kormányzat és az ellenzék között több mint egy hete folyó tárgyalások ellenére sem körvonalazódik egyelőre semmilyen elfogadható megoldás a válságra.

A Múnchenből vasárnap délutánra hazatérő ellenzéki vezetőket tömeg várta Kijevben a tüntetések szimbólumává vált Függetlenség téren, a Majdanon.

Transzatlanti reneszánszra van szükség
Az Edward Snowden által kirobbantott lehallgatási botrány által megzavart Európai Unió - Egyesült Államok viszony is szerepelt a müncheni biztonságpolitikai konferencia napirendjén.  John kerry amerikai külügyminiszter  szerint új fejezetet kell kezdeni az EU-USA barátságában.  "Transzatlanti reneszánszra" van szükség, mondta, mert Amerika és Európa is csak az összefogással lehet erős. Együtt a siker esélyével lehet megküzdeni a globális kihívásokkal, a népességrobbanással, a terrorizmussal, az éghajlatváltozással és a humanitárius válságokkal.

Mintegy ötvenezren gyűltek össze a hideg ellenére az ezúttal tájékoztatás céljából összehívott népi gyűlésen. Legutóbb január 16-án szerveztek nagy népgyűlést Kijevben, erre telepedett rá a radikális ellenzék és kezdődtek el az erőszakos cselekedetek a parlament és más kormányzati intézmények utcájában és az Európa téren.

A tegnapi tüntetésen a résztvevők azt kérték, feltétel nélkül engedjék szabadon a korábbi tüntetéseken őrizetbe vett társaikat, ugyanis a múlt héten elfogadott új amnesztiatörvény is feltételekhez, az elfoglalt épületek, utcák és terek felszabadításához, azaz a tüntetések beszüntetéséhez köti annak alkalmazását. Holnaptól újra elfoglalja hivatalát Viktor Janukovics államfő is, akit csütörtökön - az elnöki hivatal közlése szerint - akut légzőszervi betegség miatt kórházba szállítottak.

Frissítve: 2014.02.02. 21:39

Messze még az ukrán tavasz

Publikálás dátuma
2014.02.03. 06:39
Másképp látják: Vitalij Klicsko ellenzéki vezető és Leonyid Kozara ukrán külügyminiszter Münchenben FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Több mint kilencven országból érkeztek küldöttek Münchenbe a hét végi három napos biztonságpolitikai konferenciára, és jelen voltak a nagy nemzetközi szervezetek képviselői is. A résztvevők a világ aktuális válságai kapcsán keresték a megoldásokat, a tanácskozások középpontjában Szíria, Ukrajna és az iráni atomprogram szerepelt. Kijevben vasárnap újabb nagyszabású tüntetésre került sor, az ukrán rendszerellenes tiltakozókat a dermesztő hidegnek sem sikerült távozásra bírnia.

A bajor fővárosban rendezett 50. nemzetközi biztonságpolitikai konferenciára több mint 90 országból érkeztek küldöttsége. A tanácskozáson részt vesz 20 állam- és kormányfő, 50 védelmi- és külügyminiszter, s jelen volt az ENSZ valamint a NATO főtitkára is.

A közel-keleti konfliktusok és az iráni atomprogram mellett az ukrán válság volt a főtéma, a tanácskozáson a Kijevben november vége óta tiltakozó ukrán ellenzéki parlamenti pártok képviselői is részt vettek. A tegnapi zárónapon a régiók konfliktusainak leküzdésében szerzett tapasztalatokat vitatták meg, Szerbia és Koszovó közeledése pozitív példa volt e tekintetben.

Az ukrán ellenzék vezetői, Vitalij Klicsko és Arszenyij Jacenyjuk Münchenben tárgyaltak Jonh Kerry amerikai külügyminiszterrel, Ban Ki Mun ENSZ főtitkárral és az Európai Unió vezetőivel is. A "nyugati" vezetők támogatásukról biztosították törekvéseiket.

A tárgyalásokat követően Jacenyjuk, a legnagyobb ellenzéki párt, a Batykivscsina (Timosenko pártja) bejelentette: egyelőre nincs szükség az ENSZ közvetítésére az ukrajnai politikai válságban, azt a belpolitikai szereplőknek kell megoldaniuk együttműködve Ukrajna nyugati partnereivel. Elképzelésük szerint az ENSZ vagy az EBESZ közvetítésére csak abban az esetben lenne szükség, ha már - teljes mértékben kilátástalanná válik a helyzet.

Orosz Majdannal fenyegetik Putyint
Rendőrségi közlés szerint kétezren, a szervezők szerint több ezren tüntettek tegnap Moszkva központjában a 2012. május 6-án megtartott Milliók menete elnevezésű orosz ellenzéki akció során letartóztatott aktivisták szabadon bocsátásáért. A Vlagyimir Putyin harmadik elnöki beiktatása és a hatalom elleni tiltakozás jegyében szervezett 2012. május 6-i meneten a tiltakozók és a rendfenntartók összecsapása során négyszáz embert őrizetbe vettek a rendőrök, az akció több résztvevője ellen később eljárás indult. Múlt héten a zavargásokban való részvétel vádjával nyolc vádlott 5-től 6 évig terjedő börtönbüntetését kérte az ügyészség. Az egyik főszervező, Szergej Udalcov büntetőpere kedden kezdődik Moszkvában, többek között ez volt a tegnapi ellenzéki megmozdulás egyik oka. A demonstrálók kilátásba helyezték a kijevi példa követését. "Ha nem lesz szabadság, lesz Majdan" - hirdette az orosz ellenzék. Az engedélyezett felvonulás különösebb incidens nélkül zajlott.

Noha az ellenzék tart a hadserege bevetésétől, attól, hogy Viktor Janukovics államfő rezsimje katonai erőszak alkalmazásával próbálja megoldani a válságot, egyelőre bíznak a békés, politikai rendezésben. Az "egymásnak ellentmondó megközelítések elkerülése végett" a nyugati országok politikai közvetítését, leginkább a kijevi hatalomra gyakorolt presszióját tartják célravezetőnek és pénzügyi támogatást remélnek.

Jacenjuk úgy nyilatkozott, hogy amennyiben az ellenzéké lesz a teljes felelősség az ország ügyeiért, a nyugati partnerektől 15 milliárd dollár értékű támogatási csomagot kaphatnak.  Vitalij Klicsko, az UDAR elnöke, aki a tüntetések során boxvilágbajnokból az ukrán ellenzék első számú vezére lett azt hangsúlyozta, hogy a kormányzat és az ellenzék között több mint egy hete folyó tárgyalások ellenére sem körvonalazódik egyelőre semmilyen elfogadható megoldás a válságra.

A Múnchenből vasárnap délutánra hazatérő ellenzéki vezetőket tömeg várta Kijevben a tüntetések szimbólumává vált Függetlenség téren, a Majdanon.

Transzatlanti reneszánszra van szükség
Az Edward Snowden által kirobbantott lehallgatási botrány által megzavart Európai Unió - Egyesült Államok viszony is szerepelt a müncheni biztonságpolitikai konferencia napirendjén.  John kerry amerikai külügyminiszter  szerint új fejezetet kell kezdeni az EU-USA barátságában.  "Transzatlanti reneszánszra" van szükség, mondta, mert Amerika és Európa is csak az összefogással lehet erős. Együtt a siker esélyével lehet megküzdeni a globális kihívásokkal, a népességrobbanással, a terrorizmussal, az éghajlatváltozással és a humanitárius válságokkal.

Mintegy ötvenezren gyűltek össze a hideg ellenére az ezúttal tájékoztatás céljából összehívott népi gyűlésen. Legutóbb január 16-án szerveztek nagy népgyűlést Kijevben, erre telepedett rá a radikális ellenzék és kezdődtek el az erőszakos cselekedetek a parlament és más kormányzati intézmények utcájában és az Európa téren.

A tegnapi tüntetésen a résztvevők azt kérték, feltétel nélkül engedjék szabadon a korábbi tüntetéseken őrizetbe vett társaikat, ugyanis a múlt héten elfogadott új amnesztiatörvény is feltételekhez, az elfoglalt épületek, utcák és terek felszabadításához, azaz a tüntetések beszüntetéséhez köti annak alkalmazását. Holnaptól újra elfoglalja hivatalát Viktor Janukovics államfő is, akit csütörtökön - az elnöki hivatal közlése szerint - akut légzőszervi betegség miatt kórházba szállítottak.

Frissítve: 2014.02.02. 21:39