Előfizetés

Új pályázatot követelnek a takarékok

Érvénytelennek tekintik az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) tagszervezetei a TakarékBankban lévő állami részesedések értékesítésére kiírt pályázatot, és ha a kiírók nem minősítik azt érvénytelennek, magyar és akár európai uniós fórumokhoz fordulnak jogorvoslatért - közölte az OTSZ a szervezet hétvégi közgyűlését követően.

A közgyűlés álláspontja szerint a kiírás nem felel meg a kormány határozatának, amely megfogalmazta a takarékszövetkezeti szektor előnyben részesítését a pályázaton, sőt arra enged következtetni, mintha az egyébként nyilvános pályázatot kizárólag egy ajánlattevőre írták volna ki.

Közleményükben emlékeztetnek rá, a kormány 2013. decemberi határozatában rendelkezik arról, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-nek és a Magyar Posta Zrt.-nek a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-ben (TakarékBank) lévő részesedései értékesítésénél a takarékszövetkezeti szektor előnyben részesül. A közgyűlés ugyanakkor azt állapította meg, hogy az integrációs törvényben megfogalmazott tőkekövetelmények kizárják a szövetkezeti hitelintézetek önálló vagy együttes részvételét a pályázaton.

A takarékszövetkezeti szektor OTSZ-en keresztüli közvetett ajánlattételét pedig teljesen ellehetetleníti a TakarékBank alapszabálya szerinti kisebbségi részvényesi jogok értelmezhetetlen kiterjesztése, miszerint az OTSZ harmadik személynek minősül - hívja fel a figyelmet a közlemény. Hozzáteszik: ez a minősítés nem veszi figyelembe, hogy a kisebbségi részvényesi kör ebben az esetben ugyanaz, mint az OTSZ által a pályázat során képviselendő szövetkezeti hitelintézeti kör.

A közgyűlés ezért felhatalmazta az OTSZ vezetését, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a szövetkezeti hitelintézetek visszavásárolhassák a takarékbanki többségi tulajdon és irányítási jog visszaszerzéséhez szükséges részvénymennyiséget - ismerteti a közlemény. A közgyűlés egyúttal megfogalmazta: amennyiben a pályáztatott takarékbanki törzsrészvényeket nem az OTSZ vagy az OTSZ érdekkörébe tartozó szervezet vásárolhatná meg, az OTSZ tagszervezeti és egyben a TakarékBank részvényesi fenntartják a jogot, hogy elővásárlással éljenek.

A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-ben (TakarékBank) a magyar állam a Magyar Fejlesztési Bankon és a Magyar Postán keresztül ideiglenesen szerzett többségi tulajdont azzal a céllal, hogy a tulajdonosi pozíciót a rendszer átalakítására, professzionalizálására és átszervezésére használja. Az MFB jelenlegi tulajdona 35,54 százalék, a Magyar Postáé 19,31 százalék.

Az Országgyűlés által 2013. június 27-én elfogadott, a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény megfogalmazza, hogy a feljavított és megerősített szektorban a megszerzett állami tulajdont értékesítik. Ennek megfelelően az 54 százalékos állami részesedést 2014. január 3-án nyilvános nemzetközi pályázaton meghirdették, az ajánlat beadási határidő pedig február 6.

Kilátástalan helyzetű devizások

B.N.
Publikálás dátuma
2014.02.03. 06:15
Aki nem tudott előtörleszteni, ismét aggódva fi gyelheti a forint árfolyamát FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Levette a kezét a kormány és a jegybank a devizahitelesekről: a rekordalacsony jegybanki alapkamat mellett a romló nemzetközi környezetben a forint jelentősen gyengült a múlt héten. Ezt pedig a devizahitelesek saját pénztárcájukon is érzik. A jegybank tovább vágná a kamatot, a kormány újabb devizahiteles mentőcsomagjának pedig tavaly augusztus óta se híre, se hamva.

Négy százalékkal, csaknem tíz forinttal gyengült a forint a svájci frankkal szemben az elmúlt két hétben. Bár a forintgyengülés kapcsán általában az euró árfolyamáról szokás beszélni, a lakosságot és elsősorban a devizahiteleseket a svájci frank árfolyamának elszaladása érzékenyebben érinti. A kormányt jól láthatóan nem lepte meg a forint gyengülése: az idei költségvetést ugyanis 310 forintos euróárfolyammal tervezték.

A költségvetés tervezésekor azonban azt is többször hangsúlyozta a kabinet: a devizahitelesek terheinek csökkenése miatt a fogyasztás is növekedhet idén. Ebben a kérdésben azonban egyelőre nem történt érdemi lépés, a forint gyengülése pedig épp az ellenkező irányba hat.

A kormány augusztusban jelentette be, hogy kivezeti a devizahiteleket, majd ultimátumot adott a bankoknak: csökkentsék a devizahitelesek terheit. A pénzintézetek november elején két javaslatot tettek le az asztalra. Akkor 236 forint körül volt a svájci frank árfolyama szemben a mostani 254 forinttal. A kormány azonban lesöpörte ezeket a közgazdasági alapon nyugvó javaslatokat az asztalról, és jogi megoldást kezdett keresni.

Orbán Viktor miniszterelnök többször kimondta: a devizahitel hibás termék, a bankok becsapták az ügyfeleket és az árfolyamváltozásból eredő terhek nagy részét a pénzintézeteknek kell viselniük. Elsőként a Kúriánál próbálkozott a kormány: a talárosok azonban kimondták, hogy pusztán az árfolyamváltozás miatt nem minősülnek tisztességtelennek a szerződések. Azzal kapcsolatban azonban, hogy az egyoldalú banki kamatemelések tisztességtelenek-e, az Európai Bírósághoz fordult a Kúria.

A kormány előre tudta, hogy zuhanni fog a forint
Továbbra sincs előrelépés az újabb mentőcsomaggal kapcsolatban
A forint gyengülése és a mentőcsomag lebegtetése is növeli a nem teljesítő hitelek arányát

Az újabb jogegységi határozat feltehetően már nem készül el a választások előtt. A kormány az alkotmánybíróságnál is kopogtatott: azt kérdezte, hogy a devizahitelek alkotmányosságára való hivatkozással megváltoztathatóak-e a szerződések jogalkotással. Egyelőre ebben az ügyben sem született döntés. A kormány pedig továbbra is állítja: semmit sem tehet, amíg nem tiszta a jogi helyzet. Korábban a végtörlesztésről szóló törvényjavaslat megalkotásakor ez cseppet sem zavarta a kabinetet, pedig már akkor is javában folytak devizahiteles perek.

Az pedig már a Kúria első jogegységi határozatából látható, hogy az árfolyamváltozás jogszerűen terheli az adóst, hiszen ebből nem származik többletbevétele a hitelezőnek. A jegybank egy korábbi tanulmánya arra is rámutatott: a devizahitelesek terheinek növekedését mindössze 30 százalékban okozta a kamatok emelkedése, és 70 százalékban az árfolyam elszaladása felelős érte.

A mostani forintgyengülés arra ösztönözheti a devizahiteleseket, hogy belépjenek az árfolyamgátba. A Magyar Nemzeti Bank egy korábbi tanulmánya azonban kimutatta: az adósok nagy része arra vár, hogy esetleg a készülő mentőcsomag kedvezőbb feltételeket kínál számára. Emellett a devizahiteles mentőcsomag lebegtetése a törlesztési morált is jelentősen erodálja: folyamatosan emelkedik a 90 napon túli késedelemben lévő adósok száma.

Az is kimutatható, hogy az árfolyam emelkedése magával hozza a problémás hitelek arányának növekedését: különösen érezhető volt ez 2011 és 2012 fordulóján, amikor rekordgyenge volt a forint, 320 felett is járt az euró jegyzése.

Bár nem azonnal, de már a következő negyedévben csaknem 5 százalékkal növekedett a nem teljesítő hitelek aránya. Az árfolyam azonban nem minden: a forinthitelesek esetében is hasonlóan növekszik a bedőlt hitelek aránya, az árfolyamgátba belépett adósok egy része is törlesztési nehézségekkel küzd, sőt, a Nemzeti Eszközkezelő által felvásárolt ingatlanok tulajdonosainak harmada a törlesztőrészletnél lényegesen alacsonyabb bérleti díjat sem tudja fizetni.

Ez pedig arra utal, hogy mélyebb problémák állnak a háttérben: elsősorban a lakosság elszegényedése és a munkanélküliség. Bár a kormány büszkélkedik a közmunkaprogrammal kozmetikázott foglalkoztatási adatokkal, a közmunkásbér nem elegendő a megélhetésre, még kevésbé a hitelek törlesztésére.

Az alacsony alapkamat a régiós devizák között is sebezhetőbbé tette a forintot, miközben a nemzetközi helyzet romlik, folyamatos a forráskivonás a fejlődő piacokról. A jegybankialapkamat-csökkentés egyfajta pénzügyi rezsicsökkentés - fogalmazott korábban Rogán Antal a Fidesz frakcióvezetője. Most azonban úgy tűnik, a forint gyengülésén keresztül a devizahitelesek fizetik meg ennek az árát is.

Újabb banki költség tűnik el

Nem számíthat fel díjat vagy költséget a hitelező a jelzáloghitel futamidejének meghosszabbítása miatt - február elsején lépett érvénybe a fogyasztói hitelszerződési törvény módosítása. Az adós akkor kérheti a hitel futamidejének meghosszabbítását, ha legalább 90 napos késedelemben van. Erre egyszer van mód, legfeljebb öt évvel lehet hosszabbítani.

A törvény most életbe lépett változása alapján ezt a kérelmet a hitelező alapos ok nélkül nem tagadhatja meg, és a hosszabbítást díjmentesen kell biztosítania. Szintén február elsején lépett életbe az ingyenes készpénzfelvétel: aki január 20-áig jelezte bankjánál, az havonta kétszer, összesen 150 ezer forint értékben vehet fel készpénzt bármelyik ATM-ből.

Akik elmulasztották a január huszadikai határidőt, minden hónap 20-áig regisztrálhatnak még bankjuknál, és a következő hónap elsejétől vehetnek fel ingyenesen pénzt.

Az utca másik oldala
A szerencsésebbek páratlan jelenet szemtanúi lehettek: Orbán Viktor elgondolkodva ballagott az utcán, amikor a járda túlsó végén feltűnt egy széles mosolyú, szemüveges közel 60-as férfiú. A kormányfő hirtelen irányt váltott és átsietett a másik oldalra. Jegybankelnökével a világért sem akart találkozni. Elvégre egy miniszterelnöknek vigyáznia kell országa nemzeti bankja függetlenségére.
A képzeletbeli történet nem holmi fikció, Orbán Viktor büszkélkedett ezzel egy bankároktól hemzsegő minapi budapesti tanácskozáson. Értő közönsége szinte könnyeket hullatva vette tudomásul, hogy Matolcsy Györgyre milyen keserű idők várnak. Nem traktálhatja közvetlenül unortodox növekedési vízióival kedvenc miniszterelnökét, ugyis, mint egykori jobb keze. Amíg az etikus magatartás legfelsőbb régióiban száguldott Orbán, a forint mit sem zavartatva magát tovább folytatta mélyrepülését, az euróval szemben, és éppen a 314-es szint fele vette az irányt. A megmentésre váró devizahitelesek, a még magasabb benzinártól rettegő autósok, és azok, akik egyszerűen csak külföldre készülnek utazni viszont mindössze néhány biztató szóra vágytak.
A kiszámítható gazdaságpolitikáról, helyzetünk reális értékeléséről. Feltehetően kevésbé dobogtatta meg a szívüket az a dicsekvés számba menő kijelentés, hogy amit az osztrákoknak és a németeknek a nagykoalíció jelent, azt nálunk kétharmados többségnek hívják. Orbán szavaival ez az igazán eredményes erődemonstráció, amivel nem csak holmi reformot lehet végig vinni, hanem egy egész rendszerváltást, kár hogy ez a fogalom már foglalt - tette hozzá. Mindezek a szép szavak a forint ellen spekulálókat korántsem hatotta meg. (B.M.)

Rendőrségi akció Visegrádon: tizenegy embert állítottak elő

Tizenegy embert állítottak elő a szombati visegrádi rendőrségi akció során - tájékoztatta Kovács Viktória, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője vasárnap az MTI-t.

 Az ORFK sajtószolgálata előző nap csak annyit közölt, hogy állampolgári bejelentés alapján mentek ki a rendőrök a Pest megyei településre. 

Kovács Viktória elmondta, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda lőfegyverrel, vagy lőszerrel való visszaélés gyanúja miatt folytat eljárást ismeretlen tettes ellen. Ezzel összefüggésben folytattak nyomozati  cselekményeket szombaton és vasárnap Visegrádon és környékén.

A szombati akcióban a rendőrség kérésére a Terrorelhárítási Központ emberei is részt vettek, akik tizenegy embert állítottak elő. Elszámoltatásuk folyamatban van. A nyomozás továbbra is ismeretlen ellen folyik - tette hozzá az ORFK szóvivője.