A nyolcadik templom

Publikálás dátuma
2014.02.04. 06:45
Minden műtárggyá válik Bálint Endre keze alatt FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A Magyar Nemzeti Galéria, folytatva a magyar művészet meghatározó alakjait feldolgozó sorozatát ezúttal Bálint Endrét, a modern magyar művészet, az avantgárd egyik legjelentősebb alakját mutatja be.

100 éve született Bálint Endre, 30 éve volt utoljára átfogó kiállítása a magyar művészettörténet egyik legtitokzatosabb művészének. A február 1-től május 11-ig a Magyar Nemzeti Galériában látható, A nyolcadik templom című tárlaton nemcsak az ismert alkotásokkal, hanem eddig magángyűjteményekben rejtőzködő művekkel is találkozhat a nagyközönség.

A tárlat kurátora, Kolozsváry Marianna egészen régi és meghitt viszonyban van a művésszel, hiszen a festő alkotásai között nőtt fel, lévén édesapja, Kolozsváry Ernő volt Bálint Endre egyik legnagyobb gyűjtője. Évtizedek óta él a fejemben egy Bálint Endre kép, amely most végre a közönség számára is megismerhető lesz.

Személyes, és roppant gazdag kiállítás született. A korai képekre jelelemző arany, majd a párizsi korszakot idéző zöld, és az utolsó évek világához illeszkedő sötétszürke háttér előtt láthatóak a munkák, melyeket a szellemes installációnak köszönhetően egy labirintusban járva fedezhetünk fel. Ez a labirintus Kolozsváry szerint a művész nehézségekkel teli életútját is jelképezi.

Felbukkan egy helyütt annak a parányi padlásszobának a rekonstrukciója is, ahol legfontosabb műveit alkotta, a rádióból francia sanzonok szólnak, még a művész kedvenc sapkája is látható, a sok-sok festmény mellett. Bálint művelt, a kulturális életre nagy befolyással rendelkező családban született száz évvel ezelőtt.

Édesapja a Nyugat és a Népszava kritikusa, Bálint Aladár volt, édesanyja révén pedig Osváth Ernővel a Nyugat szerkesztőjével is rokonságban állt. Ám apja 1924-es halálával egyik napról a másikra véget ér a boldog gyermekkor, anyjának állást kell vállalni, ő árvaházba kerül, ahol nélkülözés, megaláztatás lett az osztályrésze.

Megbetegszik, de menekül is a betegségbe - hangsúlyozza a kurátor. Bálint, bár rajziskolát végez, de nem akar festő lenni. Még Párizsban sem. Koldusszegényen bolyong a városban, s amikor épp felemel egy eldobott csikket a földről, hirtelen a kirakatban Braque, Matisse, Picasso metszeteit látja, akkor dönti el, ő is festő lesz. Idehaza, Vaszary iskolájában ismerkedik meg Vajda Lajossal, Ámos Imrével, Anna Margittal, akik nagy személyes és művészi hatással vannak rá.

A kiállításon az ihlető francia és magyar művészek egy-egy alkotása helyezi kontextusba Bálint korai munkáit. Nem marad belőlük sok. A háború után egy üres házmesterlakásban összegyűrve, összetörve talál rájuk. Annyira elkeseredik ettől, az örök elégedetlen festő, hogy egy depressziós pillanatában megsemmisíti valamennyit.

A háború után szinte természetes, hogy a szabad szellemű, a legkorszerűbb tendenciák jegyében működő Európai iskolához csatlakozik. Még egy budai villát is kap alkotó közösségük az államtól. De hamar vége szabad a szabadságnak. A házat elveszik, az irányzatot betiltják, s következik a szörnyen zsúfolt, emberi létezésre alig alkalmas Rottenbiller utca lakás. És a nyomor élete állandó társa.

A Bábszínházba kerül, megismerkedik Bródy Verával, Ország Lilivel. A forradalom után menekülni kényszerül, hat évet él Párizsban. A magyar kolónia segíti ugyan, de nem arat sikert. Franciául nem tud, s nem akar megfelelni semmiféle klisének, izmusnak, irányzatnak, gyűjtői igénynek.

Egy jelentős megbízást mégis szereznek számára, a híressé vált Biblia-illusztrációval annyi pénzt keres, hogy utazásra is telik. Különösen Katalónia művészete nyűgözi le, a kiállításon látható az a középkori festett gerenda, illetve egy részben elpusztult freskó, mely számos művének ihletője lett.

Párizsban, honvágytól és magánytól gyötörten alkotja meg élete főműveit. Amikor hazatér, és Kassáknak megmutatja őket, a mester csak annyit mond: Bálint, maga már akár meg is halhat. Minden műtárggyá válik a keze alatt, az alkotóház felszedett ócska parkettájára kalózjeleneteket fest, de van, hogy egy kihajított vécédeszkára, félig korhadt szentendrei kerítés lécre dolgozik.

A hetvenes években készülnek nagy összegző művei. Később már asztmája miatt nem festhet, mert nem bírja a terpentin szagát. Ekkor kollázsokat készít, amikhez sok esetben saját képeinek fotóit is felhasználja.

A kiállítás legutolsó alkotása, a kiállítás címadó darabja, a Szentendre nyolcadik temploma című alkotás. Szentendrén - ahová a művész erősen kötődött - hét templom van, ez az oltár, a nyolcadik, a művészet, pontosabban Bálint művészetének temploma. Egy-egy kockája egy-egy életszakaszát jelképezi - magyarázza a kurátor.

A kiállításhoz egy új, átfogó kutatásokon alapuló monográfia készül, eddig soha nem publikált dokumentumok, fotók, életrajzi adatok, emlékezések, és eddig nem reprodukált művek sorával.

Szerző
Frissítve: 2014.02.03. 20:57

Ukrajna jelentős támogatásra számíthat

A hétvégi müncheni biztonságpolitikai konferencián az ukrán ellenzék az Európai Unió és az Egyesült Államok képviselői egy Ukrajnának szóló segélycsomag mielőbbi tető alá hozásáról egyeztek meg. Az ukrán ellenzék képviselői elmondták, hogy a kormányzat és az ellenzék közötti egyeztetéshez a nyugati államok közvetítését és egy 15 milliárd dolláros azonnali segélyt tartanának szükségesnek. 

Catherine Ashton az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a The Wall Street Journalnak elmondta: Brüsszel és Washington egy Ukrajnának szánt rövidtávú pénzügyi segélycsomag összeállításán dolgozik. Ashton nem nyilatkozott az összeg nagyságáról. Mikola Azarov lemondott miniszterelnök tavaly a társulási egyezmény aláírása fejében 20 milliárd dollárt kért az EU-tól, állítva ennyire van szükség a gazdasági összeomlás elkerüléséhez.

Decemberben ugyan az orosz-ukrán csúcson hasonló összegű orosz hitelről született megállapodás. Bár Vlagyimir Putyin a brüsszeli orosz-EU csúcson azt ígérte, Oroszország nem mondja fel a hitel megállapodást és a gázár csökkentést sem vonja vissza, az Azarov-kabinet lemondása után Moszkva felfüggesztette a hitel következő részletének folyósítását, jelezve, megvárja vele az új kormányt.

Hanthy Vilmos: párbeszéd kell
Párbeszédre kell törekednie mindkét félnek az ukrajnai konfliktusban - mondta el lapunknak Hanthy Vilmos, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének (MEASZ) elnöke, aki Kijevben nácizmusellenes konferencián vett részt. Kiemelte, a konfliktus megközelítésénél is fontos a kiegyensúlyozottság. Tény például, hogy az ellenzéki tüntetéseken szélsőjobboldali szimbólumok is megjelennek. Kifejtette, a konferencia résztvevői fel akarták hívni a figyelmet arra, hogy a demokratikus kibontakozáshoz szakítani kell a szélsőségekkel, s e folyamatnak erőszakmentesnek kell lennie. Kiemelte, bár a párbeszéd alapvető fontosságú lenne, egyik fél részéről sem tapasztaltak dialógusra való törekvést.

Úgy tűnik, a készülő európai-amerikai segélycsomag is kormányfüggő lesz és bizonyos politikai feltételekhez kötött. Folyósításának alapfeltétele az, hogy Ukrajna hosszú távú megállapodást kössön a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).

Az EU főbiztos azt is elmondta: a segély ideje alatt egy átmeneti kormány fontos politikai és gazdasági reformokat hajthatna végre, és előkészíthetne egy elnökválasztást. 

Ezt követően nyilatkozott úgy Arszenyij Jacenyjuk Batykivscsina-elnök, hogy az ellenzék készen áll a kormányzati szerepre, de elképzelhetetlennek tartjaa közös kabinetet a Régiók Pártjával.

Tegnap délután megegyezés született Kijevben a különböző tüntetői csoportok, a belügyminisztérium és az Ukrán Biztonsági Szolgálat között arról, hogy ha előfeltételek nélkül kiengedik a bebörtönzött ellenzéki aktivistákat, a

tüntetők is felszabadítják a kijevi városházát, a Szakszervezetek Házát és a parlamentnek, illetve több kormányzati épületnek otthont adó Hrusevszkij utcát, amelyet a radikális csoportok szálltak meg.

Elsőként 112 őrizetbe vett aktivistát engedtek szabadon a hatóságok, péntekig még további 116 személyt. Addig a tüntetők "fegyverszünetet" tartanak.

Szerző
Frissítve: 2014.02.03. 21:13

Ukrajna jelentős támogatásra számíthat

A hétvégi müncheni biztonságpolitikai konferencián az ukrán ellenzék az Európai Unió és az Egyesült Államok képviselői egy Ukrajnának szóló segélycsomag mielőbbi tető alá hozásáról egyeztek meg. Az ukrán ellenzék képviselői elmondták, hogy a kormányzat és az ellenzék közötti egyeztetéshez a nyugati államok közvetítését és egy 15 milliárd dolláros azonnali segélyt tartanának szükségesnek. 

Catherine Ashton az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a The Wall Street Journalnak elmondta: Brüsszel és Washington egy Ukrajnának szánt rövidtávú pénzügyi segélycsomag összeállításán dolgozik. Ashton nem nyilatkozott az összeg nagyságáról. Mikola Azarov lemondott miniszterelnök tavaly a társulási egyezmény aláírása fejében 20 milliárd dollárt kért az EU-tól, állítva ennyire van szükség a gazdasági összeomlás elkerüléséhez.

Decemberben ugyan az orosz-ukrán csúcson hasonló összegű orosz hitelről született megállapodás. Bár Vlagyimir Putyin a brüsszeli orosz-EU csúcson azt ígérte, Oroszország nem mondja fel a hitel megállapodást és a gázár csökkentést sem vonja vissza, az Azarov-kabinet lemondása után Moszkva felfüggesztette a hitel következő részletének folyósítását, jelezve, megvárja vele az új kormányt.

Hanthy Vilmos: párbeszéd kell
Párbeszédre kell törekednie mindkét félnek az ukrajnai konfliktusban - mondta el lapunknak Hanthy Vilmos, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének (MEASZ) elnöke, aki Kijevben nácizmusellenes konferencián vett részt. Kiemelte, a konfliktus megközelítésénél is fontos a kiegyensúlyozottság. Tény például, hogy az ellenzéki tüntetéseken szélsőjobboldali szimbólumok is megjelennek. Kifejtette, a konferencia résztvevői fel akarták hívni a figyelmet arra, hogy a demokratikus kibontakozáshoz szakítani kell a szélsőségekkel, s e folyamatnak erőszakmentesnek kell lennie. Kiemelte, bár a párbeszéd alapvető fontosságú lenne, egyik fél részéről sem tapasztaltak dialógusra való törekvést.

Úgy tűnik, a készülő európai-amerikai segélycsomag is kormányfüggő lesz és bizonyos politikai feltételekhez kötött. Folyósításának alapfeltétele az, hogy Ukrajna hosszú távú megállapodást kössön a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).

Az EU főbiztos azt is elmondta: a segély ideje alatt egy átmeneti kormány fontos politikai és gazdasági reformokat hajthatna végre, és előkészíthetne egy elnökválasztást. 

Ezt követően nyilatkozott úgy Arszenyij Jacenyjuk Batykivscsina-elnök, hogy az ellenzék készen áll a kormányzati szerepre, de elképzelhetetlennek tartjaa közös kabinetet a Régiók Pártjával.

Tegnap délután megegyezés született Kijevben a különböző tüntetői csoportok, a belügyminisztérium és az Ukrán Biztonsági Szolgálat között arról, hogy ha előfeltételek nélkül kiengedik a bebörtönzött ellenzéki aktivistákat, a

tüntetők is felszabadítják a kijevi városházát, a Szakszervezetek Házát és a parlamentnek, illetve több kormányzati épületnek otthont adó Hrusevszkij utcát, amelyet a radikális csoportok szálltak meg.

Elsőként 112 őrizetbe vett aktivistát engedtek szabadon a hatóságok, péntekig még további 116 személyt. Addig a tüntetők "fegyverszünetet" tartanak.

Szerző
Frissítve: 2014.02.03. 21:13