A bizottsági ülésen az MSZP-s Hiller István a tervezet mellett érvelve hangsúlyozta: Horthy kormányzósága idején több zsidótörvényt is elfogadtak és deportáltak Magyarországról zsidó és nem zsidó embereket egyaránt. A bizottság fideszes elnöke, L. Simon László szerint viszont a szoborállítási tilalmat így akár sok más történelmi személyre és politikusra, például Szálasira, Rákosira vagy Kádár Jánosra is ki lehetne terjeszteni, továbbá a "szimbolikus viták" kerülésére hívta fel politikustársait.
Eközben Ungváry Krisztián történész az osztrák Die Presse vendégkommentárjában úgy fogalmazott: nem véletlen, hogy a német megszállás emlékművét nem vették bele a holokauszt emlékév programjába. A kezdeményezők ugyanis tudták, hogy a szobor azonnal vitát vált ki, amin keresztül természetesen sok radikális választót lehet mozgósítani a Fidesz mellett és a párt a nemzet megmentőjeként ünnepeltetheti magát.
A történész szerint ízléstelen művészi megvalósítás történelemhamisítással jár együtt, mert 1944-et nem lehet a gonosz németek és a jó magyarok párharcára leszűkíteni. Így miközben a megszállás állítólag gúzsba kötötte a lakosságot, aközben a magyar elit elosztotta maga között 800 ezer magyar zsidó vagyonát.