Moszkva;megemlékezés;Bundestag;Joachim Gauck;leningrádi blokád;auschwitz-birkenaui haláltábor;Dom.ru;

2014-02-05 06:30:00

Moszkvai emlékezés politikai viharral

Ilyen sem volt még: miközben Berlinben a legmagasabb szinten tisztelettel adóztak a leningrádi blokád áldozatai emlékének, Moszkvában egy kábel tv-csatorna súlyosan megsértette azt. Az orosz fővárosban dúl a politikai vihar: mi engedhető meg és mi nem a történelmi múlt felidézésekor.

A német törvényhozás alsóházában, a Bundestagban a nemzetiszocializmus áldozatai előtt tisztelgő emlékülést tartottak az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadításának 69. és Leningrád felszabadításának 70. évfordulója alkalmából. Az egyik túlélő, a Vörös Hadsereg egykori katonája, a 95 éves orosz író, Danyiil Granyin Angela Merkel kancellár és Joachim Gauck szövetségi elnök kíséretében lépett be a terembe.

Megrázó visszaemlékezését a 900 napos blokádról, a példátlan méretű éhezésről és éhhalálról több német képviselő megkönnyezte. A kiéheztetett, folyamatos tűz alatt tartott városban több mint 600 ezer ember halt meg, más beszámolók szerint ennél is nagyobb volt a veszteség, akár elérhette a másfél milliót.

Az emberek 3 százaléka a bombázások és tüzérségi tüzek következtében vesztette életét, 97 százalékuk éhen halt. Még az oly sok szenvedést megélt orosz nép drámájában is rendkívüli az, amit a leningrádiaknak el kellett viselniük. A korabeli beszámolók olyan iszonyatos részleteket tártak fel, amelyeket ép ésszel fel sem lehet fogni.

Oroszország-szerte szintén megemlékeztek az évfordulóról, a "Dozsgy" ("Eső") című kábelcsatorna azonban kirítt e megemlékezések sorából. Internetes felmérést szervezett azzal a kérdéssel: "Fel kellett volna-e adni Leningrádot, hogy megmentsenek többszázezer életet?" A kérdés puszta feltevése lavinát indított el.

Az orosz alsóházban, az Állami Dumában valamennyi frakció egybehangzóan elítélte és gyalázatosnak nevezte ezt a kérdést. Zsirinovszkij liberális demokrata pártja törvény-tervezetet kíván benyújtani, büntetőjogi felelősségre vonást követelve. Ezzel a javaslatával nincs egyedül.

Többen felhívták a figyelmet arra, hogy hasonló esetek kezelésére egyszerűen nincsen törvényi háttér. Az Állami Duma biztonsági kérdésekkel foglalkozó bizottságának vezetője is egyetért azzal, hogy az ilyen akciókat a nácizmus rehabilitációjára tett cselekedetként kell értékelni. Szentpétervár törvényhozása a főügyészhez fordult a csatorna megbüntetése, akár bezárása érdekében.

A kábelcsatorna főszerkesztője szerint kampány indult ellenük, olyan gondolatokat és nézeteket igyekeznek tulajdonítani a tévéjének, amelyekhez annak semmi köze. Azzal érvel, hogy a "Dozsgy" mindig következetesen elítélte a fasizmust. Éppen a humanizmust tekinti a csatorna egyik erényének.

A Dilettánsok című program által szervezett felmérés senkit nem akart megsérteni. Politikai megrendelést sejt a főszerkesztő az egész ügy mögött. A csatorna vezérigazgatója pedig arról nyilatkozott, hogy nem hajlandó pánikba esni, és folytatják a munkájukat, még ha azzal is fenyegetőztek egyesek, hogy pénzügyileg ellehetetlenítik őket. Nem titkolja, követnek el hibákat, de igyekeznek tisztességesek maradni.

Csakhogy a tiltakozások olyan méreteket öltöttek, hogy ezek a magyarázatok súlytalanok maradtak. Mégis akadnak, akik a csatorna védelmére kelnek. A nemzeti stratégiai intézet elnöke például annak a véleményének adott hangot, hogy nem politikai rosszindulatról, hanem egészen egyszerűen a szerkesztőség szakmai hozzá nem értéséről van szó.

Valentyina Matvijenko, a Szövetségi Tanács elnöke megengedhetetlennek tartja a csatorna megszüntetését annak ellenére is, hogy a felmérést ő is gyalázatosnak tekinti. "Semmit nem szabad bezárni. Maguknak az újságíróknak kell tudatában lenniük a kiáltó hibának és bocsánatot kérniük" - jelentette ki. Azzal ugyanakkor egyetért, hogy törvényt kell hozni a történelmi tények meghamisításának minden kísérlete ellen.

A csatorna bocsánatot kért, s ennek személyi következményei is voltak. A program producerét és egy szerkesztőt elbocsátottak. Egy hazaszeretetre sarkalló programot is beiktattak a műsorukba. Ennek ellenére már megtörténtek az első lépések, amelyek a "Dozsgy" műsorsugárzását ellehetetlenítik.

Az NTV Plusz, az Akado és a Dom.ru kábeltévés és internetes szolgáltató cégek nem sugározzák többé a "Dozsgy" programjait. Akadt azonban olyan társaság, amely ultimátumban szólította fel a csatornát politikájának megváltoztatására. Ha ez nem történik meg harminc napon belül, akkor ők is lépni fognak.

És itt jutottunk el ahhoz, hogy az országos felháborodás mögött a hazafias érzelmeken kívül felismerjük a politikai szándékot is. A "Dozsgy" ugyanis független, ellenzékinek tartott tv-csatorna, amely megszólaltatja a Kreml politikáját bíráló politikusok és közéleti személyiségek véleményét.

A 2011-12-es ellenzéki tüntetésekről is rendszeresen beszámolt. Néhány elemző ugyanakkor ezt a nagy ellenzékiséget megkérdőjelezi. Jellemző azonban, hogy úgy tűnik, ezt az önállóságot is sokallják egyesek. Ami biztos, hogy az egész botrány azt az érzékenységet tükrözi, amellyel Oroszországban a második világháborút és annak áldozatait övezik.

Elviselik a történelmi igényű vitákat, egyes politikusok szerepének boncolgatását, azt azonban az egész társadalom elveti, hogy beárnyékolják mindazt, amire tisztelettel tekintenek.