Amerikai források szerint a megfigyelés oka az volt, hogy a szociáldemokrata kancellár kezdettől fogva ellenezte az Irakkal szembeni katonai beavatkozást. Washington feltehetően attól tartott, hogy a konfliktus nyomán Berlin akár szakíthat a NATO-val. Egy a német lap által idézett amerikai forrás szerint „jó okunk volt feltételezni, hogy Schröder nem volt érdekelt a szövetségesek sikerében”.
Az üggyel kapcsolatban Gerhard Schrödert is megkérdezték, aki kijelentette, kancellárként meg sem fordult a fejében, hogy telefonját megfigyelik, ma már azonban semmin sem csodálkozik. Az NSA-ügy kirobbanása előtt elképzelése sem volt arról, milyen kiterjedtek a megfigyelések.
A Süddeutsche Zeitung értesüléseit egy az Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentum is megerősíti. Ebben 2002-t jelölik meg a megfigyelések kezdetének, név szerint azonban csak Angela Merkelt említik benne, akit csak három évvel később választottak meg kancellárnak. Szakértők szerint a napvilágra került dokumentumokban az az új állítás, hogy a megfigyelés nem valaki ellen irányult, hanem a mindenkori német kancellárral szemben.
Hans-Christian Ströbele, a Zöldek parlamenti képviselője, a parlament ellenőrző bizottságának tagja a Süddeutsche Zeitungnak kijelentette, ő is úgy tudja, hogy 2002-t követően Schröder mellett más kormánytagokat is megfigyeltek. Az amerikaiak ugyanis több információt akartak megtudni a német szociáldemokrata-környezetvédő koalíció iraki háborúval kapcsolatos véleményéről.
Barack Obama nemrégiben úgy foglalt állást, az ő elnöksége alatt Merkelt nem hallgatják le tovább.