Előfizetés

Kiderült, kik korlátozzák az internetet!

Publikálás dátuma
2014.02.06. 08:34
Fotó: Raanan Mori/Thinkstock/Getty Images
Az újságírók védelmére alakult, New York-i székhelyű független nemzetközi bizottság (CPJ) szerdai jelentése szerint a következő tíz ország az, ahol a leginkább korlátozzák az internet használatát. A jelentés szerint ezeken a helyeken már amiatt is bajba kerülhet valaki, ha ezt a gyakorlatot kifogásolni merészeli.

1. Észak-Korea. A kormány minden honlapot ellenőriz. A lakosság 4 százaléka fér hozzá az internethez.

2. Burma. A hatóságok szűrik az elektronikus levelezést, és blokkolják az olyan csoportok elérését, amelyek leleplezik az emberi jogok megsértését vagy nem értenek egyet a kormánnyal.

3. Kuba. A világháló csak a kormány által ellenőrzött "belépő pontokon" érhető el. Az online tevékenységet figyelik IP-cím blokkolással, kulcsszavas szűréssel és a böngészési előzmények ellenőrzésével.

4. Szaúd-Arábia. Mintegy 400 ezer oldalt blokkoltak, köztük mindegyiket, amelyen a királyság hitével összeegyeztethetetlen módon vitattak meg politikai, társadalmi vagy vallási kérdéseket.

5. Irán. A bloggereknek regisztráltatniuk kell magukat a művészeti és kulturális minisztériumban. Akik kifejezik ellenkezésüket az országot irányító muzulmán papokkal, azokat zaklatják és bebörtönzik.

6. Kína. Kínának van a legmerevebb cenzorprogramja a világon. A kormányzat szűri a kereséseket, blokkolja a honlapokat vagy törli a rajtuk található "kényes" tartalmakat, átirányítja a keresést Tajvan függetlenségéről vagy a Tienanmen téri mészárlásról a kommunista párt számára kedvező témákra.

7. Szíria. Letartóztatják a bloggereket, akik "veszélyeztetik a nemzeti egységet". Az internetes kávézókban mindenkit felszólítanak a személyazonossága igazolására, felírják a használat idejét, és jelentik a hatóságoknak.

8. Tunézia. Az internetes szolgáltatóknak jelenteniük kell a kormánynak az összes blogger IP címét és személyes adatait. Minden forgalom központi hálózaton megy át. A kormány minden feltett tartalmat szűr, és figyelemmel követi az e-maileket.

9. Vietnam. A kommunista párt megköveteli a Yahoo-tól, a Google-tól és a Microsofttól minden blogger adatainak elárulását, aki az ő platformjukat használja. Blokkolják a kormányt bíráló oldalakat, akárcsak azokat, amelyek a demokráciáért, az emberi jogokét és a vallásszabadságért küzdenek.

10. Türkmenisztán. Az egyetlen internetszolgáltató a kormány. Sok hely elérését akadályozza, és figyeli az összes fiókot a Gmail, a Yahoo és a Hotmail esetében.

Vásároljuk vissza a Seuso-kincset

A Magyar Régész Szövetség (MRSZ) a Magyarországon valaha talált egyik legértékesebb kincslelet felvételét javasolja a Magyar Nemzeti Bank, mintegy 30 milliárd forintos  műkincsvisszavásárlási programjába.

A késő római korból, a Kr. u. 4. század végéről származó kincslelet az 1970-es évek végén került elő Fejér megyében Polgárdi közelében. A rendelkezésre álló adatok alapján akár több tucatnyi darabot számláló ezüst étkészlet gyilkosság árán, csempészet útján, hamis papírokkal jutott el a nemzetközi műkincs-kereskedelembe.

A kincsegyüttes jelenleg ismert, 1990-ben a Sotheby’s aukciós ház által árverésre bocsátott, 14 ezüst- és egy bronzedényből álló része önmagában is a Magyarországon valaha előkerült legfontosabb régészeti leletek közé sorolható.

Bár 1993-ban a magyar állam sikertelenül perelt  egy New York-i bíróságon az árverésre bocsátott tárgyak visszaszerzése érdekében, az eljárás során a tárgyakon még megtalálható anyagminták alapján egyértelműen bizonyítható volt azok magyarországi eredete. A vizsgálati eredményeket a bíróság nem vette figyelembe, azok közzétételét megtiltotta.

Az azóta eltelt két évtized sem hozott megoldást a leletek visszaszerzésében, azt a tényt leszámítva, hogy a tárgyak jelenleg a hivatalos műkincspiacon forgalomképtelennek számítanak. A

Magyar Régész Szövetség véleménye szerint a Magyar Nemzeti Bank „Értéktár programja” kiváló lehetőséget teremt arra, hogy a magyar állam, megfelelő peren kívüli megállapodással, rendezze a Seuso-kincs státuszát, és fenntartva álláspontját a lelet magyarországi eredetéről, visszaszerezze azt.

Vásároljuk vissza a Seuso-kincset

A Magyar Régész Szövetség (MRSZ) a Magyarországon valaha talált egyik legértékesebb kincslelet felvételét javasolja a Magyar Nemzeti Bank, mintegy 30 milliárd forintos  műkincsvisszavásárlási programjába.

A késő római korból, a Kr. u. 4. század végéről származó kincslelet az 1970-es évek végén került elő Fejér megyében Polgárdi közelében. A rendelkezésre álló adatok alapján akár több tucatnyi darabot számláló ezüst étkészlet gyilkosság árán, csempészet útján, hamis papírokkal jutott el a nemzetközi műkincs-kereskedelembe.

A kincsegyüttes jelenleg ismert, 1990-ben a Sotheby’s aukciós ház által árverésre bocsátott, 14 ezüst- és egy bronzedényből álló része önmagában is a Magyarországon valaha előkerült legfontosabb régészeti leletek közé sorolható.

Bár 1993-ban a magyar állam sikertelenül perelt  egy New York-i bíróságon az árverésre bocsátott tárgyak visszaszerzése érdekében, az eljárás során a tárgyakon még megtalálható anyagminták alapján egyértelműen bizonyítható volt azok magyarországi eredete. A vizsgálati eredményeket a bíróság nem vette figyelembe, azok közzétételét megtiltotta.

Az azóta eltelt két évtized sem hozott megoldást a leletek visszaszerzésében, azt a tényt leszámítva, hogy a tárgyak jelenleg a hivatalos műkincspiacon forgalomképtelennek számítanak. A

Magyar Régész Szövetség véleménye szerint a Magyar Nemzeti Bank „Értéktár programja” kiváló lehetőséget teremt arra, hogy a magyar állam, megfelelő peren kívüli megállapodással, rendezze a Seuso-kincs státuszát, és fenntartva álláspontját a lelet magyarországi eredetéről, visszaszerezze azt.