Matolcsynak a Seuso-kincsek visszavásárlását javasolják

A Seuso-kincsek visszavásárlását ajánlja a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a Magyar Régész Szövetség (MRSZ). A jegybank 30 milliárd forintot különített el műkincsek visszavásárlására. Az ,,Értéktár-program" célja,,az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldi tulajdonba került, legfontosabb műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése Magyarország számóra és a hagyatéki értékek itthon tartása." A program lehetőséget nyitott a szakértőknek és történelem vagy a kultúra kedvelőinak, hogy javaslatot fogalmazzon meg a hazánk szempontjából fontos műkincsekre vonatkozóan, az MRSZ pedig élt ezzel.

A Seuso-kincsek feltételezhetően az 1970-es évek végén kerültek elő a Fejér megyei Polgárdi szőlőhegyén. A felbecsülhetetlen értékű színezüst kancsókból, tálakból álló gyűjtemény az időszámításunk szerinti 4. század végéről származhat, tulajdonosa talán egy barbár betörés elől menekülve dönthetett úgy, hogy elássa. A tálak egyikén egy hatalmas Pelso felirat is árulkodik a kincs pannóniai eredetéről: így nevezték ugyanis a rómaiak a Balatont.

A kincsek modern kori történetét gyilkosságok, csempészés és összeesküvés elméletek övezik. 1980-ban holtan találták Sümegh József, általános iskolai történelemtanárt, leszerelés előtt álló kiskatonát a polgárdi Borbély család kőszárhegyi pincéjében. Az ügyészség vizsgálata akkor is, majd 10 évvel később is öngyilkosságot állapított meg. A rokonok azonban ezzel nem értettek egyet, állították, hogy „a Jóskának tervei voltak a leszerelés után, építkezni akart, már megvette a téglát, sódert, vasbeton gerendákat is. A helyiek már akkor is mondogatták, hogy Sümegh amolyan amatőr régész volt: a környéken számos borospince épült akkoriban, Sümegh pedig átkutatta a felforgatott talajt.

A római korban a mai Polgárdi térségében húzódott egy fontos római kereskedelmi út, nem feküdt messze Gorsium (ma Tác) sem, így Sümegh fáradozását kísérték apróbb sikerek: latin betűs felirattal ellátott kancsódarabok, ezüst vagy aranypénzek, fibulák. Egy kétkilósra becsült ezüsttárgyért 1976-ban 150 ezer forintot, mai áron mintegy 6,5 millió forintot kapott: sokan már erről a tálról úgy tartják, hogy a Seuso-kincs egyik darabja volt. Sümegh néhány nappal leszerelése előtt rendkívüli szabadságot kért, ám nem haza utazott, hanem Kőszárhegyre, tanúk szerint két idegennel indult el a polgárdi ipartelepről a kőszárhegyi bányába. Sümegh azonban onnan már nem tért vissza.

Az ügy akkor vett fordulatot, amikor megjelennek 1990-ben New Yorkban, a Sotheby’s aukciósház árverésén. A leletegyüttes kikiáltási ára 40 millió forint volt: összesen 14 ezüsttálat és a tárolásukra szolgáló rézüstöt tartalmazza a gyűjtemény. A Pelso-feliraton kívül az is árulkodó, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött quadripusszal nyilvánvaló hasonlóságot mutatnak a New Yorkban felbukkant kincsek. A quadripus olyan négylábú tároló, melyre a római korban a Seuso-kincs darabjaihoz hasonló tálakat helyezték. Ez a quadripus még 1878-ban került elő, úgyszintén Polgárdi közelében.

A kincs tulajdonosa, bizonyos Spencer Douglas David Compton, vagyis lord Northampton, Nagy-Britannia akkor 94. leggazdagabb embere nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani hogyan jutott hozzá a kincsekhez. A Seuso-kincs nevet az egyik legnagyobb, mintegy 70 centiméter átmérőjű, közel kilenc kilós aranyozott ezüsttálon található hexameter alapján kapta a gyűjtemény. A tálon latin nyelven az olvasható: „Maradjanak meg számodra ezek az edények, Seuso, évszázadokon át, hogy utódaidnak is méltóképp hasznára váljanak.”

Arról megoszlanak a vélemények, hogy Seuso hány-darabos készletet kapott barátjától: egykori munkatársa szerint Sümegh 40 darabos készletet talált, ám ha ahhoz egykor evőeszközök is tartoztak, nem zárható ki, hogy 250 darabos gyűjteményről van szó. A polgárdiak szerint felettesei is vásároltak Sümegh Józseftől értékes ezüsttárgyakat. Sümegh a ’70-es évek végén feltételezhetően többször járt Budapesten, az Ecseri piacon: fekete műbőr táskájában, újságpapírba csomagolva hozta kincseit. Bizonyos források szerint itt figyelte az értékes régiségeket egy csoport Anton Tkalcseknek is, aki kapcsolatban állt a libanoni műkereskedővel, Halin Korbannal. A kincsek először 1978-1980 között bukkantak fel Korban bécsi üzletében.

Az árverésre végül nem került sor, ugyanis három ország is bejelentkezett a kincsekért: hazánk mellett Libanon és Jugoszlávia is. Az amerikai bíróság úgy dönt, hogy a kincsek nem árverezhetőek el, amíg az országok nem bizonyítják, hogy őket illeti a kincs. Addig pedig – az ártatlanság vélelme jegyében a tulajdonosnál marad. Egy évvel később Magyarország perbe szállt a kincsek tulajdonjogáért, miután kiderült, hogy Lord Northampton hamis iratokkal próbálta bizonyítani a Seuso-kincs libanoni származását, ám vesztettünk. A bíróságot elsősorban az érdekelte: látta-e valaki, hogy a kincsek Magyarországon kerültek elő a földből, ilyen tanút azonban nem tudtunk előállítani. Holott két tanú biztosan van: az a két idegen, akikkel Sümeg a Borbély-pincébe ment élete utolsó napján.

Kiderült, korábban már megpróbálta eladni Lord Northampton az ezüsttárgyakat a kaliforniai Getty Múzeumnak. Az éppen tudományos ösztöndíjjal ott tartózkodó Szilágyi János György ókortörténész és művészettörténész, aki a Pelso feliratot látva azonnal rámutatott, hogy erősen kérdéses a kincsek libanoni származása. A múzeum egyik kurátora – arab lévén – első olvasatra megállapította, hogy a kincsek származási papírjai hamisak. A múzeum azonban nem foglalkozott a továbbiakban az üggyel, nem jelentették a hatóságoknak a hamis iratokkal felbukkant leleteket. Szilágyi professzor később a sajtónak úgy nyilatkozott, hazajövetele után „nem akart foglalkozni a dologgal, mivel a pannóniai kutatásokban nem volt érintett; ő itáliai és görögországi régészettel foglalkozik”.

A Seuso-kincsek jelenleg forgalomképtelenek: a hírek szerint Lord Northampton számára is kezd kínossá válni az ügy. A Lord szervezett 2006-ban egy privát aukciót, ám nem volt érdeklődés a Seuso-kincsek iránt. Hiller István minisztersége idején a kormány megpróbált ajánlatot tenni a kincs megvásárlására, ám a kulturális tárca akkori 100 milliárdos költségvetésének jelentős részét felemésztette volna.

Sümegh József halálnak körülményeire azóta sem sikerült megnyugtatóan fényt deríteni, és a kincsek eredetét sem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani. Holott Sümegh gyűjteményéből még legalább 27 darab létezik valahol, melyek közül akár egy is bizonyíthatná ezt. A régész szövetség szerint a jegybank értéktár programja lehetőséget teremt arra, hogy a magyar állam, megfelelő peren kívüli megállapodással, rendezze a Seuso-kincs státuszát, és fenntartva álláspontját a lelet magyarországi eredetéről, visszaszerezze azt.

Ennek megvalósulása esetén felkutathatóvá válna a kincslelet többi, jelenleg még ismeretlen helyeken rejtőző darabja, továbbá ismételten el lehetne végezni azokat a természettudományos vizsgálatokat, amelyekkel immár publikálható módon lehetne bizonyítani a tárgyak eredetét. A különleges műalkotások pedig végre egy magyar közgyűjteménybe kerülve hozzáférhetővé válnának a hazai és külföldi nagyközönség számára is.

Tölgyessy Péter: kiderül, hogy negyedszerre is a rossz oldalra állt-e az ország

Publikálás dátuma
2019.02.20 21:32
Fotók: Vajda József
A rendszerváltásban tevékenyen részt vevő egykori politikus szerint Orbán révén - a két világháború és a hidegháború után - ismét szembekerültünk a Nyugattal, és óriási árat fizethetünk, ha ez hibás döntés.
"Magyarország száz év alatt negyedik alkalommal hagyta el a nyugati utat" - mondta Tölgyessy Péter a szerdai, „Beteljesületlen reménység – 1989 csodája, majd kudarcba fordulása” címet viselő előadásában, amely alapvetően a rendszerváltást járta körül - írja a hvg.hu. Azonban - ahogy az a fenti mondatból is kiderül - akadtak benne azért aktuálpolitikai megállapítások is.

Tölgyessy szerint Magyarország, amely a 20. században mindig a "rossz oldalon" állt,
a rendszerváltással történelmi esélyt kapott, hogy visszatérjen a nyugati világhoz. "De amit a történelem az egyik kezével adott, a másikkal rögtön el is vette"
– fogalmazott az SZDSZ (1990-1996), majd a Fidesz (1998-2006) egykori parlamenti képviselője.
A szabad demokraták volt elnöke úgy véli, a magyar néplélekben Mohács óta benne van a pesszimizmus. A bajok ma is óriásiak, de a közhangulat rosszabb a valós helyzetnél. Az utolsó kettő-négy év a társadalom felső részében jelentős növekedést hozott, azonban a 40 százaléka roncstársadalom ebben a „félsiker-félkudarc történetben". Az aktuálisabb témákra rátérve úgy fogalmazott, egy rendszernek 25 év alatt be kell bizonyítani, hogy működik, a magyar demokrácia esetén ezért felvetődik a Jobbik 2006-os megerősödésének az oka. 2010 óta pedig új rendszerváltás zajlik, amely révén jelenleg "a kínai berendezkedés nyugati szélén vagyunk". Azt is mondta, a "rendszerben vannak tartalékok”, a Fidesz és Orbán Viktor pedig érzi, hogy mi kell a magyaroknak, miközben gazdaságilag kísérletezni kezdett – és sikereket ért el, tette hozzá.

Tölgyessy szavai szerint mégis olyasmi zajlik le, ami már háromszor megtörtént. Válságban van a nyugat, Orbán ráérzett a trendre, övé lehet a jövő, mégis a magországokkal szembeni útra terelte az országunkat, jogi, társadalmi, politikai és gazdasági értelemben is.
Megtörtént ez már akkor, amikor a németeket követte az ország mindkét háborúban, majd amikor a szovjet oldalon volt az ország. Most saját erőből van a másik oldalon az ország.
Az előadás végén Tölgyessy meglehetősen vészjóslóan azt vázolta, ha tényleg a nyugat alkonya van itt, Orbánnak lesz igaza,
viszont, ha a nyugat csak átmeneti válságban van, akkor a miniszterelnök a rossz oldalra állt, és vele együtt - megint - Magyarország is. Az elmúlt száz évben negyedszer tértünk el, kevesen tudják, hogy ennek mekkora ára lehet, ha a nyugat meg tudja oldani a válságát.

Kamu sportnapok félmilliárdért

Publikálás dátuma
2019.02.20 20:29

Fotó: Népszava/ Vajda József
Megalakult, majd nem sokkal később csaknem félmilliárd forintot nyert egy kispesti óvónő vezette, s egy bihari kis faluba bejegyzett alapítvány sportnapok rendezésére az ország legszegényebb régióiban. Halmajon egy cigány önkormányzati sportnapra „repültek rá.”
- Három ember gumilabdával focizik egy deszkabudi előtt - egymillióért. Nem lesz ennél egyértelműbb képi illusztrációja annak, hogy miért kell Európai Ügyészség – írta ki közösségi oldalára Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki eheti korrupcióinfóján mutatta be, szerinte hogyan lopják el Magyarországon az uniós pénzeket egyre torokszorítóbb módon. Elmondta, hogy a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány 450 millió forintot nyert sport-napok és egészségügyi szűrések szervezésére, s azt vállalta, hogy 459 faluba viszi el ezeket, vagyis településenként nagyjából 1-1 milliós költséggel lehetett számolni. Az alapítvány közösségi oldalán rendre meg is jelentettek fotókat ezekről az eseményekről, s így borult ki a bili: a zömmel észak-, és kelet-magyarországi, hátrányos helyzetű kistelepüléseken ilyen sportnapként adminisztrálták például, hogy három ember focizik egy fabudi előtt, másutt a szőlőből kivezényelt munkások nyújtóztatták karjaikat, a harmadik településen egy cigarettázó férfi biciklizik, a negyediken zöldségesládák között szlalomoznak. A Facebook-oldal délutánra már el is tűnt. Elmentünk az egyik „kedvezményezett településre”, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Halmajra, hogy megkérdezzük, miként zajlott a tavaly július 21-re beharangozott, az uniós előírásoknak megfelelően kiplakátolt, meghirdetett, „Sportolj a harmadik évezredben” hangzatos nevet viselő esemény. - Sportnap? Nem emlékszünk. Biztos volt, mert nyaranta nálunk beindulnak a programok, de külön júliusi sportnap nem dereng - ezt mondják a községházán bent lévő ügyintézők, akik épp annak örvendenek, hogy visszajött az áram: új utcai lámpákat szerelnek odakint, nem merjük megkérdezni, vajon ki nyerte a tendert. Elirányítanak a Dankó Pista utcába, ahol két egyesület elnöke is lakik, pár háznyira egymástól. Horváth Elemért a délutáni szunyókálásból zavarjuk fel, dörgöli a szemét, de sportnapra ő sem emlékszik. Pedig működtet egy tanodát, harmincöt gyerekkel, egyikük biztosan mondta volna, ha focizni mennek egy ilyen napon. Egymillió forintból – amennyi fejenként egy-egy falura jutott – ráadásul már látványos akciót lehet szervezni, teszi hozzá, hiszen ő feleennyiből kihozott egy 75 kilométeres, kétnapos, ráadásul határokon átívelő biciklitúrát a szlovákiai Nagyidára, úgy, hogy még Edelényből kellett kerékpárokat bérelni, mert a halmaji gyerekeknek nemigen van ilyen hosszú útra megfelelő járgányuk. Budai Lászlót, a helyi cigány nemzetiségi önkormányzat elnökét épp kazánhegesztés közben találjuk a hátsó kertben. Ő sem emlékszik olyan sportnapra, amit a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány szervezett volna. Aztán bevillan valami. Valóban volt egy sportnap Halmajon – mondja -, júliusban, több, mint háromszáz ember részvételével, csakhogy azt éppenséggel maga a cigány önkormányzat szervezte. Minden évben meg szokták rendezni, tavaly is így tettek, idén is így fognak, meg jövőre is. A saját költségvetésükből állják a pénz nagy részét, vagy pályáznak, s a helyi önkormányzat is besegít, így tudnak babgulyást főzni, meg hangosítani. Tavaly a szikszói kistérségi központban egy rendezvényen megkérdezték Budai Lászlót, nem tudnak-e besegíteni a sportnapba, ő meg azt válaszolta, hogy dehogynem, minden segítség jól jön. - Aznap eljött ide a szikszó cigány önkormányzat egyik képviselője, hozott 25 ezer forintot, és azt mondta, majd valaki jön, és fényképeket is készít arról, hogy fociznak a gyerekek. Nem sokkal később előkerült egy olyan uniós tábla, amire rá szokták írni, ha megnyernek valamilyen pénzt, és azt leszúrták ide a sportpálya mellé. Gondoltam, hadd szúrják, minket az nem zavar, a huszonötezer forintból meg vettünk üdítőt a gyerekeknek – tette hozzá. Budai László sem akkor, sem azóta nem találkozott a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány képviselőjével, azt sem tudta, hogy létezik ilyen szervezet, de utólag összeállt neki a kép. „Rárepültek a mi sportnapunkra” - összegezte férfiasan. Az alapítvány egyébként szerda délutánra törölte az összes Facebook-fotót és videót, sőt, magát az oldalt is, pedig délelőtt még több száz felvétel burjánzott a „sportnapokról”. Korábban a botrányról elsőként hírt adó 444.hu lementett párat a képekből, épp attól tartva, hogy a felvételek viharos gyorsasággal eltűnnek. A pályázatokat felügyelő emberierőforrás-minisztérium később a hírportálnak – kérdésük nélkül - közleményben jelezte: mint minden támogatott programot, ezt is szigorúan ellenőrizni fogják, és ha a támogatás felhasználása kapcsán szabálytalanságot, visszaélést tapasztalnak, intézkednek. A 168 Óra megtalálta Glückné Márton Gyöngyit, a Hajdú-Bihar megyei Kismarjára bejegyzett alapítvány vezetőjét, egy kispesti óvoda óvónőjét, aki közölte: nem nyilatkozik, mert egyedül nincs felhatalmazva erre. Az alapítvány egyébként szerdán kora délután még közleményben reagált a korrupciógyanús felvetésekre, cáfolva, hogy egymilliót költöttek volna egy-egy sportnapra, szerintük egy átfogó egészségügyi programot hajtanak végre, de később ez a közlemény is eltűnt, a közösség oldalukkal együtt.
Témák
sportnap